Kereskedelmi tevékenység bejelentése

A kereskedelmi tevékenység folytatásának szabályai

 

Az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Amennyiben a kereskedő nem kíván üzletköteles terméket forgalmazni, üzlete a bejelentést követően üzemeltethető. Működési engedély akkor szükséges az üzlet üzemeltetéséhez, ha ott üzletköteles, azaz kizárólag üzletben forgalmazható termékek is forgalmazásra kerülnek.

Kizárólag üzletben forgalmazható termékek:

  • a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek,
  • az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek,
  • állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik,
  • fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel,
  • növényvédő szerek és hatóanyagaik,
  • nem veszélyes hulladék,
  • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

A dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam – a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint – megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti, ezért a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető.

Jogszabály – a fentieken túlmenően – a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható. (Például az egészségügyi szolgáltatás, a fémkereskedelem, a jövedéki termékek forgalmazásának feltételeiről külön törvény rendelkezik.)

A kereskedelmi tevékenység formáját (kereskedési forma) a kereskedő maga választhatja meg, azonban jogszabály előírhatja, hogy meghatározott termékek forgalmazása kizárólag meghatározott kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy a termék forgalmazását bizonyos kereskedési formákban korlátozhatja, megtilthatja.

Kereskedési formák:

  • üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
  • mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
  • bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
  • vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
  • közterületi értékesítés,
  • közvetlen értékesítés,
  • üzleten kívüli kereskedelem,
  • csomagküldő kereskedelem,
  • automatából történő értékesítés,
  • közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

A kereskedelmi tevékenység bejelentésére, engedélyezésére irányuló kérelmet

  • csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjénél,
  • a többi kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőnél kell előterjeszteni.

Ha a bejelentésre, engedélyezésre irányuló kérelemben olyan termék is szerepel, amelynek forgalmazásához külön hatóság engedélye szükséges, a települési jegyző a kérelmet továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

A külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál is teljesíthető a kereskedelmi tevékenység bejelentése és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetése, ebben az esetben a külön engedély kiadására jogosult hatóság a bejelentést továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező települési jegyzőnek.

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás

A kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentésben kötelező megadni az alábbi adatokat:

  • a kereskedő neve, címe, székhelye, cégjegyzékszáma (egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási száma, kistermelő esetében regisztrációs száma), statisztikai száma,
  • a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jelleg megjelölése, közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni, üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése,
  • a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája,
  • amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet napi/heti nyitva tartási ideje, tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, elnevezése, alapterülete (m2), vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete, az üzlethez létesített gépjármű-várakozóhelyek száma, azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén),
  • az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt termékek megnevezése és sorszáma (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. számú melléklete alapján), illetve ezek közül a jövedéki termékek külön nevesítve,
  • az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegének meghatározása (kereskedelmi ügynöki tevékenység, kiskereskedelem – megjelölve a vendéglátást amennyiben ilyen tevékenységet folytat –, nagykereskedelem),
  • a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve kíván-e a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot rendezni, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatni.

A bejelentéshez az alábbi okiratokat szükséges csatolni:

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével),
  • haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

A bejelentést keltezéssel, valamint a bejelentő aláírásával, illetve bélyegzőjével is el kell látni.

A jegyző a bejelentés alapján – abban az esetben, ha a bejelentés valamennyi fenti adatot és okiratot hiánytalanul tartalmazza – a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított 21 napon belül a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

A kereskedő a bejelentésben foglalt adatok változását haladéktalanul, a nyitva tartási idő változását a változást megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A nyilvántartásba vételt követően a jegyző a bejelentés másolatát megküldi

  • a megyei kormányhivatal járási hivatalának járási népegészségügyi intézetének,
  • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak,
  • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának,
  • növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak,
  • olyan üzlet esetében, amelyben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak, a tűzvédelmi szakhatóságoknak,
  • a fogyasztóvédelmi hatóságnak,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének, és munkaügyi felügyelőségének,
  • az illetékes rendőrkapitányságnak,
  • jövedéki termék esetében az illetékes vámhatóságnak,
  • élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék esetén a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának.

Amennyiben a kereskedelmi tevékenység a megkeresett hatóságok jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti, harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytatnak le, amelynek eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.

A kereskedelmi tevékenység bejelentése iránti kérelem illetéke 3000 forint, amelyet a bejelentést tartalmazó iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás bejelentése illetékmentes.

 

A kizárólag üzletben forgalmazható termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezése iránti eljárás

A működési engedély iránti kérelemben a következő adatokat kell megadni:

  • a kereskedő neve, címe, székhelye, cégjegyzékszáma (egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási száma, kistermelő esetében regisztrációs száma), statisztikai száma,
  • az üzlet napi/heti nyitva tartási ideje, tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, elnevezése, alapterülete (m2),
  • üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján), egyéb termékek megnevezése, sorszáma (a Korm. rendelet 6. számú melléklete alapján), illetve ezek közül a jövedéki termékek külön nevesítve,
  • üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegének meghatározása (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem),
  • üzletek szerinti bontásban a kereskedő nyilatkozata arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

A működési engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat szükséges csatolni:

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével),
  • haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

A működési engedély iránti kérelmet keltezéssel, valamint a kérelmező aláírásával, illetve bélyegzőjével is el kell látni.

 

A működési engedély iránti kérelem előterjesztését követően a jegyző szakhatósági állásfoglalás kibocsátása érdekében megkeresi az alábbi szakhatóságokat:

  • a járási hivatal járási népegészségügyi intézetét,
  • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
  • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot,
  • növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóságot,
  • nem veszélyes hulladék forgalmazása esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget,
  • olyan üzlet esetében, amelyben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak, a tűzvédelmi szakhatóságokat.

A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik, a helyszíni szemle megállapításairól jegyzőkönyv készül, amelybe a helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalását is bele lehet foglalni.

A jegyző a kérelem alapján az üzlet működési engedélyét a kérelem előterjesztését követő naptól számított 21 napon belül adja ki, azonban az ügyintézési határidőbe nem számítanak be a jogszabályban meghatározott időtartamok – például a kérelem hiányainak pótlásáig vagy a szakhatósági állásfoglalás megadásáig terjedő idő –, így ezekkel az ügyintézés időtartama meghosszabbodhat.

A működési engedély megadásával egyidejűleg a jegyző az üzletet nyilvántartásba veszi és a működési engedély kiadásáról igazolást állít ki.

A kereskedő a kérelemben foglalt adatok változását haladéktalanul, a nyitva tartási idő változását a változást megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

 

A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli

  • a fogyasztóvédelmi hatósággal,
  • a munkavédelmi felügyelőséggel és a munkaügyi felügyelőséggel,
  • az illetékes rendőrkapitánysággal,
  • jövedéki termék esetében a vámhatósággal,
  • élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a járási állat-egészségügyi hivatallal,
  • termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal.

Az üzlet működési engedélyének kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint, a működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. A működési engedély megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése esetén kiállított másodlat illetéke 3000 forint. Az illetéket az eljárást kezdeményező iraton (a működési engedély kiadása,

az abban feltüntetett adatok módosítása, illetve a másodlat kiállítása iránti kérelmen) illetékbélyeggel kell megfizetni. A kérelmező köteles megfizetni továbbá – a forgalmazott termékek körétől függően –

a hatáskörrel rendelkező szakhatóságok eljárásának lefolytatására külön jogszabályokban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat.

A kereskedelmi tevékenység bejelentése és az üzlet működési engedélyének kiadása iránti eljárásban hozott döntéssel szemben igénybe vehető jogorvoslat

A jegyző döntése ellen a bejelentő, kérelmező – a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül – fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a sérelmezett döntést meghozó jegyzőnél kell előterjeszteni, aki a fellebbezésben foglaltak alapján döntését kijavíthatja, kiegészítheti, módosíthatja, visszavonhatja, illetve – jogszabályban meghatározott esetekben – a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja. Amennyiben ezek egyikére sem kerül sor, a jegyző a fellebbezést – az ügy összes iratával és a fellebbezésről kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozattal – megküldi a Megyei Kormányhivatalnak.

A Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Ha a fellebbezés érinti valamely eljárt szakhatóság által kiadott állásfoglalást, a Kormányhivatal beszerzi a másodfokú eljárásra jogszabályban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. A fellebbezés alapján a Kormányhivatal a jegyző döntését helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, illetve – a döntés megsemmisítése mellett – a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasíthatja.

A jegyző határozata elleni fellebbezés illetéke 5000 forint, amennyiben a sérelmezett döntésről való rendelkezés végzésben történt, 3000 forint, amelyet illetékbélyeggel a fellebbezésen kell megfizetni.

A Megyei Kormányhivatal által meghozott másodfokú döntés ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, annak – amennyiben a döntés jogszabályt sért – bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A keresetlevelet a jegyzőnél kell előterjeszteni a másodfokú döntés kézhezvételét követő 30 napon belül. Az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozat elleni felülvizsgálati kérelmet peres eljárás keretében bírálja el, amelynek során a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart, abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelem a Kormányhivatal által hozott végzésre vonatkozik, a Bíróság nemperes eljárásban hoz döntést.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30 000 forint, a végzés felülvizsgálata érdekében indított nemperes eljárások illetékének mértéke 10 000 forint, melyet illetékbélyeggel a felülvizsgálati kérelmen kell megfizetni.

 

Kapcsolódó jogszabályok

  • a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rend.
  • a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különleges szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
  • a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

További felvilágosítás, elérhetőségek a Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály illetve illetékes Jegyző olvasható a kormányhivatal tájékoztatójában.

 

A kérdés azért fontos, mert egyre több olyan szerv van, amely a tevékenységek alapján ítél, és nagyon sok olyan tevékenység van, amit nem gyakorolnak, azt törölni kellene, aki pedig gyakorolja (ezt nagyon vizsgálják felül, aki azzal a szándékkal szerzi be a terméket, hogy azt tovább értékesítse változatlan formában, az vélhetően annak gyakoriságától függetlenül kereskedelemi tevékenységet folytat) az kötelezettségét teljesítse pedig, amely már üzlet és kereskedelmi tevékenység miatt on-line ptg, már adószabályokat érinthet, e kérdéseket irodánk kizárólag egyedi megkeresésekre vizsgálja meg, önálló szerződés keretében.

 

Juhász Adószakértő Iroda