nov 21 2017

Tájékoztató jövedéki engedélyes termék kiskereskedelmi kitelepülés NAVJ33 bejelentésére

TÁJÉKOZTATÓ

A ÜZLETHELYISÉGBEN ÉS ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL JÖVEDÉKI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉST VÉGZŐ JÖVEDÉKI KISKERESKEDŐK RÉSZÉRE

Tájékoztatom, hogy a Magyar Közlöny 2016. évi 88. számában megjelent az új jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: új Jöt.), mely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (továbbiakban: régi Jöt.) fogja hatályon kívül helyezni. Ahogy a korábban kiküldött tájékoztatásban is már ismertetésre került, az új Jöt. általános hatálybalépése 2017. július 1, a jelenleg hatályos jogszabály a fenti időponttól hatályát veszti és az abban foglaltakat már alkalmazni nem lehet.

A fenti jogszabályi helyek elérhetőek a http://www.njt.hu/ internetes címen.

Lényeges változás a régi Jöt-höz képest, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő megnevezés 2017.07.01-ig alkalmazható, ezt követően jövedéki kiskereskedőről és jövedéki kiskereskedelmi tevékenységről beszélünk. A fent említett jogszabályok által tartalmazott lényegesebb változások a korábbi évekhez képest a következők:

Üzlethelyiségben folytatott jövedéki kiskereskedelmi tevékenység:

  • Az új Jöt. rendelkezései szerint a jövedéki kiskereskedelmi tevékenység az ellenőrzött energiatermékkel, a kenőolajjal, a szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel, valamint szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal a kereskedelemről szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység. Továbbra is lényeges kiemelni, hogy szabadforgalomba bocsátott dohánytermék kiskereskedelme KIZÁRÓLAG érvényes vámhatósági engedély birtokában végezhető. (kizárólag Nemzeti Dohánybolt)

  • A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyestől, termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
  • A jövedéki kiskereskedő a főszabály szerint jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Ez alól kivétel a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerzését adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől. 
  • Az információs rendszer alatt, az „Ügyfélkapu”-n történő kommunikációt kell érteni, az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal kitölthető nyomtatványok által, míg a közvetlen elektronikus kapcsolat a Külső Kommunikációs Központ (KKK2) használatát jelenti, XML formátumú üzenettípusok alkalmazásával. Amennyiben elektronikus úton – Ügyfélkapun keresztül – képviselő nélkül kívánnak – saját adóügyükben – eleget tenni kötelezettségeinek, úgy elegendő az „ügyfélkapu” létesítésére feljogosított szerveknél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok, ezek járási hivatalai, az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatai és kijelölt kirendeltségei, a Magyar Posta Zrt. hivatalai, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletei) regisztráltatni magukat.

Amennyiben az ügyeiket meghatalmazott, illetve képviselő útján kívánják elektronikus úton intézni, szükséges, hogy

1./ – a képviselőjük rendelkezzen Ügyfélkapuval, és

2./ – a képviseletet, állandó meghatalmazást be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság honlapján található EGYKE (Egységes Képviseleti Adatlap) adatlap felhasználásával (a regisztrációval kapcsolatos tudnivalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján az Adó/Adózás rendje menüpontban találhatók). A Külső Kommunikációs Központ (KKK2) használatához pedig az R11-es nyomtatvány benyújtására lesz szükség (Bejelentés és regisztrációs adatlap a KKK-WEBEN történő elektronikus kérelmek benyújtásához).

  • Egyebekben elmondható, hogy az új jövedéki törvény jövedéki kiskereskedőre vonatkozó rendelkezései (származás igazolása, beszerzésre vonatkozó rendelkezések) alapjaiban nem változtak a régi jövedéki törvény rendelkezéseihez képest.

Üzlethelyiségen kívül történő jövedéki termékek értékesítésének szabályai:

A fentieken túl az üzlethelyiségen kívül értékesítés keretében a következő lényeges változásokra hívnám fel a figyelmet:

  • Sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket és alkoholterméket jövedéki kiskereskedő a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerint alkalmi rendezvényen, a kereskedelemről szóló törvény szerint közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon akkor forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal – legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt 3 munkanappal bejelentést tesz (mozgóbolt esetén lentiekben ismertetett szabályok szerint)
  • ahogy már az előzőekben is ismertetésre került 2017. július 01-étől a jövedéki ügyeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül kell intézni. Ettől eltérően papíralapon csak a külön nevesített ügyek intézhetőek, melybe nem tartozik bele a jövedéki termék alkalmi rendezvényen történő értékesítése (84. § (1) – (2) bekezdés), így ennek a NAV_J33 nyomtatvány elektronikus útón történő benyújtásával kell eleget tennie a gazdálkodóknak.

Az elektronikus úton benyújtott bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • A jövedéki kiskereskedő:  
    • neve, 
    • címe, 
    • adószáma, 
    • működési engedély száma vagy nyilvántartásba vételi száma,
  • Az értékesítés
    • kereskedelmi szabályok szerinti formája,
    • helye
    • kezdésének tervezett időpontja,
  • rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, a forgalmazott jövedéki termék raktározására szolgáló címet (helyrajzi számot)
  • a forgalmazott jövedéki termék megnevezését.

Mozgóbolt útján történő jövedéki termék értékesítés szabályai:

Jövedéki kiskereskedő a kereskedelemről szóló törvény szerint mozgóbolt útján jövedéki terméket abban az esetben forgalmazhat, ha azt az állami adó- és vámhatóságnak az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 5 munkanappal bejelenti (fentiek szerinti módon és szintén a NAV_J33 nyomtatványon)

A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • A jövedéki kiskereskedő: 
    • neve,
    • címe,
    • adószáma,
    • működési engedély száma vagy nyilvántartásba vételi száma.
  • Az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek
    • megnevezése és helye,
    • megközelítési útvonala,
    • nyitvatartási ideje.
  • a forgalmazott jövedéki termék raktározására szolgáló címet (helyrajzi számot),
  • a tevékenység megkezdésének időpontja,
  • a tevékenység megkezdésének időpontja,a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusa, forgalmi rendszáma,
  • a forgalmazott jövedéki termék megnevezése.

A mozgó vendéglátás fogalma a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a következő:

mozgó ételszolgáltatás, azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas ételek és italok készítése és szolgáltatása mozgó (motorizált vagy nem motoros) járműről. Ezen szolgáltatások mellett nem biztosítanak ülőhelyet és nincs pincéri felszolgálás. Tehát a vendéglátás legfontosabb feltétele, hogy az értékesített étel azonnali, helybeni fogyasztásra alkalmas. A mozgó vendéglátás másik feltétele, hogy az „üzlet” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben. A mozgó vendéglátás körébe tartozik például a fagylaltos kocsi, a hot-dogos kocsi, amely az értékesítés helyét változtatva szolgálja ki a magával készen hozott, vagy megálláskor elkészített fagylaltot, virslit, stb., ugyanakkor – bár nem rendelkezik járművel – mozgó vendéglátásnak tekinthetjük azt is, ha nyakba akasztott tálcából értékesítenek főtt kukoricát, perecet, egyéb azonnali fogyasztásra alkalmas készételt.

Nem minősül mozgó vendéglátásnak a fagyasztott vagy egyéb módon tartósított konyhakész ételek mozgó járműből történő értékesítése (ez kiskereskedelem). Még akkor sem minősül ez vendéglátásnak, ha azt otthon egyszerű melegítéssel fel lehet tálalni.

Lényeges információ, hogy az új Jöt. sem teszi lehetővé a dohánygyártmányok (pl.: cigaretta, szivar) üzlethelyiségen kívüli értékesítését, erre csak érvényes vámhatósági engedéllyel rendelkező Nemzeti Dohányboltokban van lehetőség.

NAV Észak-Budapesti Adó- és Vámigazgatósága