«

»

aug 06 2012

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

TÁJÉKOZTATÓ – az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről

 

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások értelmében annak a belföldi magánszemélynek, akinek az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya rendezetlen, az egészségügyi ellátás megszerzése érdekében 2012-ben havonta 6.390 forint (naponta 213 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást ténylegesen igénybe veszi-e vagy sem. 2013-ban napi 220-ft, amely havi 6.660-ft kötelezettséget jelent.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszony akkor rendezetlen, ha a magánszemély nem biztosított (pl. nincs munkaviszonya), egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult és nem tartozik közösségi rendelet/nemzetközi egyezmény hatálya alá sem.

 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és ezen belül a biztosítottak körét a társadalombiztosításról szóló törvény tételesen meghatározza (ide tartoznak például azok, akik munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban állnak, illetve akik álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek). A biztosítottak körére a tájékoztatóm második részében részletesen kitérek.

 Abban az esetben, ha Ön nem tartozik a törvény által meghatározott körbe, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz be kell jelentenie.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bejelentési kötelezettség teljesítésére a

13T1011 számú adatlapot rendszeresítette, amely az állami adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) is letölthető.

Az adatlap papíralapon két példányban, vagy elektronikus úton is benyújtható.

 

A 13T1011

számú nyomtatványt megküldheti postai úton, vagy leadhatja személyesen, esetleg meghatalmazott közreműködésével bármelyik adóigazgatóságon (meghatalmazott eljárása esetén a meghatalmazást az adatlaphoz kell csatolni).

 

 

Tisztázzuk a biztosítási kötelezettségeket.

 A biztosítási kötelezettség általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző jogviszony alapján jön létre, de a lehető legszélesebb körű közteherviselés érdekében járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókat is.

  Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosítás az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn, tehát, amíg az itt felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő.

 Egyes esetekben a biztosítási kötelezettség létrejön az alapjául szolgáló jogviszony kezdetével, más esetekben a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez nem elegendő az alapul szolgáló jogviszony (például egy szövetkezeti tagságnál, segítő családtagi jogviszonynál), a törvény további feltételeket is támaszt ahhoz, hogy biztosítottnak minősüljenek és ez által az ellátások teljes körére jogosultságot szerezzenek az ilyen jogviszonyban álló személyek.

 

 Biztosítottak

 Biztosítottnak kell tekinteni:

 1. az alkalmazottként dolgozókat (a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony kivételével)

 • a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló személyek,

• ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló személyek,

• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyek,

• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák

• az országgyűlési-, európai parlamenti képviselők

• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állók

 E személyi körbe azon jogviszonyban álló személyek tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet foglalkoztató alkalmazásában állnak, és a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség a szerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.

 

 A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

 

Felhívjuk a figyelmet azonban, hogy nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot a munkavállaló, ha az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatva, a következő felsorolásban szereplő feltételeknek megfelelő jogviszonyban végez munkát:

 o mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

 o turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

 o alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

 

 2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagot,

 A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanuló, hallgató tagját.

 

 3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót,

 A biztosítási kötelezettség alá eső szakképző iskolai tanuló a teljes körű ellátásra jogosult biztosítottnak minősül, de nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a tanulók közül a valamennyi ellátásra jogosító biztosítás jelenleg kizárólag csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki.

 

 4. álláskeresési támogatásban részesülőket

 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítottnak minősül.

A munkanélküli ellátórendszer, valamint egyes elemeinek elnevezése 2005. november 1-jével megváltoztak. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe az álláskeresési támogatás lépett, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel, azzal, hogy a megváltozott elnevezések megváltozott tartalmat is takarnak.

Az álláskeresők támogatásának elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Egyes volt korábbi ellátások (nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) megszűntek.

A különböző jogszabályokban szereplő munkanélküli ellátás, munkanélküli járadék kifejezés alatt tehát álláskeresési támogatást, álláskeresési járadékot is érteni kell

 

 5. az egyéni és társas vállalkozókat (ha tb szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatók)

 A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak illetve társas vállalkozónak minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre.

 Egyéni vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személyek mellett a magán-állatorvosi

tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeket, a gyógyszerészi magántevékenység, a falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyeket. Továbbá az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint minősül biztosítottnak.

 Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Társas vállalkozó továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja.

 A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is a teljes ellátásokra jogosító biztosítási jogviszonyban áll. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és emellett vállalkozói tevékenységet folytat, egészségbiztosítási szempontból nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni/társas vállalkozónak. Kiegészítő tevékenységet folyatató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

 

 Társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége

 a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára áll fenn.

 

 6. az egyházi személyeket

 Az egyházi személy, illetve a szerzetesrend tagja is teljeskörű egészségbiztosítási ellátási jogot szerez, ha egyházi szolgálatot teljesít és ha emellett nem sajátjogú nyugdíjas. Az „egyházi személy” definiálására az egyház belső szabályzata vonatkozik.

 

 7. a mezőgazdasági őstermelőket

 2007. január 1-jétől az őstermelők is kötelező jelleggel járulékot fizetnek, biztosítottnak minősülnek, és így az egészségbiztosítás teljeskörű ellátásaira jogosultságot szerezhetnek. 2008. január 1-jétől azonban csak azok az őstermelők állnak biztosítási kötelezettségben, akiknek a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év.

 E tekintetben biztosítási kötelezettség alá esik az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, a nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély, valamint a családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai is. A biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban szereplő időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, családi gazdaság esetén

a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás, ha az őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

Nem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, az 1-6. pontban felsorolt jogcímen is biztosított, vagy saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjat kap, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ugyanakkor ezekben az esetekben is fennáll a biztosítási kötelezettség a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig.

 

 8. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket

 A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis 2010. január 1-jétől a 73.500 Ft-os minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 22.050 Ft-os jövedelem esetén áll fenn.

A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított.

A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.

 

 9. a választott tisztségviselőket

 A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk (díjazásuk) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2010. január 1-jétől a havi 22.050 Ft-ot elérő tiszteletdíj esetén.

• alapítványok,

• társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetségei,

• társasház közösségek,

• egyesületek, köztestületek,

• kamarák,

• gazdálkodó szervezetek

• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,

• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak

• a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármesterek

 

 10. a szövetkezetek vezető tisztségviselőit

 A szövetkezetek vezető tisztségviselőit akkor kell a teljes egészségbiztosítási ellátásokra jogosító biztosítottnak tekinteni, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazásuk eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2010. január 1-jétől a havi 22.050 Ft-ot.

A társadalombiztosítási jogviszony szempontjából figyelembe vehető, illetve kötelezően figyelembe veendő jövedelem az ún. „járulékalapot képező jövedelem” amelyet az 1997. évi LXXX törvény. 4. § k) pontja definiál.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1-10. pontban meghatározott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a külföldi illetőségű személytől, szervtől szerzett, járulékalapot képező jövedelem is a biztosítási jogviszonyba tartozik.

 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően (ún. passzív jogosultság)

 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően ez a feltétel megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.

Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal).

Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban ezt megelőzően volt 45 napnál hosszabb ideig fennállt korábbi jogosultsági feltétel, és e két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.