Behajtási költségátalány – 2016.

Talán nyugvó pontra helyezkedik a Behajtási költség átalány körüli közel 3 éves kaotikus szabályozás.

A behajtási költségátalányról – 2016. március 23-ától – új törvény, a 2016. évi IX. törvény (Bhk. törvény) rendelkezik, és ezzel egyidejűleg a Polgári törvénykönyv (Ptk.) korábbi előírása hatályát vesztette.

A Bhk. törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az új törvényben a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt (a késedelem bekövetkezésétől számított egy év) ezt a Bhk. törvény hatályba lépésétől kell számítani.

Az új jogszabály előírásai és a korábban hatályos rendelkezések közötti fontosabb eltérések a következők:

  • Definiálja a törvény a vállalkozót, amely alatt szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezetet ért, akkor is, ha az adott tevékenységet egyetlen személy végzi. A definíció nem szűkíti le a fogalmat a belföldi szervezetekre, így a tagállamban működő vállalkozókkal kötött szerződések alapján is fennáll e kötelezettség, tekintettel arra is, hogy az alapja európai parlamenti és tanácsi irányelv.

  • A behajtási költségátalány a jogosult igényeként lett megfogalmazva, ellentétben a Ptk. előírásával, amely a kötelezett kötelezettségeként fogalmazta azt meg. Nagyon lényeges változás.

  • A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti, míg a Ptk. ilyen határidőt nem tartalmazott.  Időmúlás befolyásolja a jogosultságot, lényegesen rövidebb, mint általánosságban.

  • A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén annak időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. A Ptk. szerint a kötelezettség a késedelem napján keletkezett, függetlenül attól, hogy a jogosult azt kérte volna. Átmenet is van a korábbi időszakokra, így ha a hatályba lépéstől számított megelőző időszakra vonatkozó jogosulti igény 1 éven belül nem kerül közlésre jogvesztővé vált. Nyílván a hatálybalépést követő kötelezettségnél egy éven belül a késedelem bekövetkezését, és a hozzákapcsolódó igényt meg kell fogalmazni, arra igényt kell benyújtani.

  • A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az arra irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti; ilyen mentességet a Ptk. nem tartalmazott. Ez megoldja a beszedési megbízás benyújtás korábbi hiányosságait.

A Bhk. törvény hatályba lépéséhez kapcsolódóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) átmeneti rendelkezése a kötelezettnél kötelezettségként kimutatott behajtási költségátalány egyéb bevételekkel szembeni megszüntetéséről rendelkezik, ha a Bhk. törvény hatályba lépéséig azt tőle a jogosult nem követelte.

E rendelkezést összehasonlítva, a Bhk. törvény azon előírásával, amely szerint a folyamatban lévő ügyekben a jogvesztő határidőt a Bhk. törvény hatályba lépésétől kell számítani, arra a következtetésre jutottam, hogy ha  a kötelezett kivezeti a kötelezettséget, de a jogvesztő határidőn belül a jogosult azt attól kérheti, és ha kéri, akkor azt teljesíteni kell, majd csak akkor nem foglalkozunk  és lehet biztonsággal kivezetni a könyvekből, ha esedékesség tekintetében akár a korábbi kötelezettségek tekintetében, a hatálybalépéstől, akár a folyamatban levő kötelezettségeknél, a késedelem bekövetkezéshez képest az egy éves jogvesztő határidő letelt.