Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás 2016. január 1-jétől hatályos szabályainak változásáról

Jelentősen változott a szakképzés szabályozása 2016 évben.

A változás érinti a tanulószerződésre kötésére jogosult szervezeteket, új fogalmak kerültek bevezetésre a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett, a kis és középvállalkozások más szabályok szerint kérhetik a szakképzési elszámolásukat, beruházási kedvezmény, oktatói kiegészítő csökkentő tétel kerül bevezetése, tanműhely fenntartás után kiegészítő csökkentő tétel szabályai változnak, és annak szabályai is, hogy ki, mikor és milyen mértékben jogosult az elszámolása, milyen korlátozások vannak. Összefoglaltam a saját munkavállaló képzés szabályait is, bemutatom a tanuló szerződés, az együtt működési megállapodás, a nyári gyakorlat és a felsőoktatás lényegi szabályait.

A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervet, szervezetet érintő változások: 2016. január 1-jétől nyílt meg a lehetősége a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban nevesített tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet) számára, hogy gyakorlati képzőként teljesítse szakképzési hozzájárulás kötelezettségét.

Ennek feltétele, hogy az adóhatóságnak bejelentse, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével teljesíti. A bejelentés megtételére a ’T201TSZ (törzskönyvi szervek), ’T201CSZ (civil szervezetek), és a T201 számú nyomtatványok szolgálnak. A bejelentést megtevő egyéb szerv, szervezet a bejelentkezést követő hónap első napjától minősül a szakképzési hozzájárulás alanyának, azaz az általa folytatott gyakorlati képzéssel összefüggésben ekkor nyílik meg a normatív alapú támogatás igénylésének lehetősége.

Az érintett szervek, szervezetek: az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

  • költségvetési szervként működő intézmény,

  • alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, illetve a fenntartásukban működő intézmény.

Az előzőekben említett ágazatokba tartozó szakképesítésekkel összefüggésben a köznevelési intézmények nem tartoznak az egyéb szervek közé. Az előzőeken túl egyéb szervnek minősül az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a földügyért, a halgazdálkodásért, az ingatlan-nyilvántartásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a térképészetért, vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.

A Szóban forgó Szt. szerinti egyéb szervezet nem köteles szakképzési hozzájárulásra a szociális hozzájárulási adó alapja után, azaz a bruttó kötelezettsége nulla.

A nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő (azaz visszaigényelhető) tételek:

A 453 000 forint/fő/év1 összegben meghatározott alap normatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák alapján számított összeg, valamint a beruházási kiegészítő csökkentő tétel. A normák okj szám 7/15 jegyű a tanuló szerződés első bekezdésében található szakképzési szempontból meghatározó információ meghatározza a havi normatíva tanulóra vonatkozó összegét.

Kivételt képeznek azok az Szt. szerinti egyéb szervek, amelyek az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket.

Az említett egyéb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%- ával (453 000 forint/fő/év) csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, illetve ezt az összeget igényelhetik vissza.

Az előleg bevallásokban az éves összeg 1/12-ed része érvényesíthető. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel kizárólag az éves elszámolás keretében vehető figyelembe.

Új fogalmak:

Az Szht.2 alkalmazásában:

– nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a z Szht. 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt;

– kis- és középvállalkozás:

  • – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

  • – az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,

  • – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

  • – az egyéni cég.

A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel összefüggésben elszámolható – új – kötelezettség csökkentő tételek:

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel éves összege

Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el.

A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alap normatíva összege

  • – 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,

  • – 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,

  • – 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának a szorzata.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.

Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás

  • – a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett

  • – összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel az előleg bevallásokban nem érvényesíthető.

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel éves összege

Ezen a jogcímen a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató kis és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét.

Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a.

Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves összege

A kötelezettség csökkentő tételt a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, ha a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi.

A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.

Az előzőekben ismertetett új kiegészítő csökkentő tételeket csak és kizárólag a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzést szervező gazdálkodó érvényesítheti.

Saját munkavállaló képzése

A saját munkavállaló képzésével történő kötelezettség teljesítés csak abban az esetben jöhet szóba, ha a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét.

A 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel 2016. január 1-jétől cégcsoportban – a kapcsolódó és partner vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés összeszámításával – is teljesíthető.

A kötelezettség elszámolása és visszaigénylése Az a hozzájárulásra kötelezett, (ide nem értve az Szt. szerinti egyéb szervezeteket) aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

– kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,

– nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés, és a duális képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.

A visszaigénylési jogosultság korlátozása

A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés.

A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az Szht. 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.

Külön vizsgáljuk meg a tanuló szerződések elszámolását.

A tanulószerződéses havi normatívák

A tanulószerződéses tanulók után érvényesíthető havi normatívát a vonatkozó jogszabályok alapján kell kiszámítaniuk a képzőknek.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a költségvetési törvény a 2014-es évtől kezdődően a tanulószerződéses tanulók után járó éves alapnormatívát 453.000 forintban állapítja meg.

A törvény végrehajtási rendelete két mellékletben szakmánként határozza meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel az alapnormatívát beszorozva, majd a kapott eredményt 12-vel elosztva, kikalkulálható a nappali munkarendben tanuló, tanulónként felhasználható havi normatíva.

A 2015/16-os tanévtől kezdődően a 25. életévüket betöltött első, illetve a második szakképesítésüket megszerző államilag támogatott felnőttoktatásban esti, vagy levelező munkarendben tanuló tanulószerződéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható:

  • -az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a vonatkozó kormányrendelet II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

  • -levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

Az I. számú melléklet a korábbi 15 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit, a II. számú melléklet az új, 7 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit tartalmazza.

Jelen tanévben utoljára még párhuzamosan mind a két mellékletet figyelniük kell a gazdálkodóknak .

A havi normatíva meghatározásánál tehát figyelembe kell venni a tanulószerződésen szereplő szakma pontos megnevezését, az OKJ számát és a tanuló munkarendjét is!

A NAV a szakképzési hozzájárulás felhasználásánál ellenőrzi a normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai ISZIIR rendszerben rögzített tanulószerződések számát is!

Csak abban az esetben van lehetősége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha

  • -az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint

  • -a tanulószerződést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanulószerződés hónap közben történt megszűnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.

A kötelezettség elszámolása és visszaigénylése

Az a hozzájárulásra kötelezett, (ide nem értve az Szt. szerinti egyéb szervezeteket) aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

  • kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,

  • nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés, és a duális képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.

A visszaigénylési jogosultság korlátozása

A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés.

A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az Szht. 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.

Az éves tanulószerződéses normatíva elszámolásának felülvizsgálata során, azon cégek esetében, amelyeknél szakközépiskolai, vagy szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat együttműködési megállapodás alapján töltötték, úgy figyelembe kell venni az ilyen tanulók ledolgozott munkanapjai után érvényesíthető csökkentő tétel felhasználását is a vonatkozó törvényben meghatározott módon és mértékben.

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése:

Tanulókkal: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések     esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szt. 56-57. §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy

a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,

Hallgatókkal: az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális felsőoktatási képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. § (3); 230/2012. Korm. rendelet 14-18. §) alapján kerül sor.

Duális képzés:

A műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a duális képzési tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

Tanműhely:

kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye az Szt. 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

Gyakorlati oktató:

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

A) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és – a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel – legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

B) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,

C) büntetlen előéletű, és

D) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki

a) az oktatott, állam által elismert

aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik, vagy

b) a vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely

– a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott

– vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy

c) a hatvanadik életévét betöltötte.

Új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015. augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

Tanuló szerződés megszűnése:

A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

h) a tanuló halála napján.

Ha a tanulószerződés

az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.

a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével egyidejűleg értesíti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

Tanuló szerződéskötés feltételei:

Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy – a (2) bekezdésben meghatározott – egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel.

A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet

a) a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a szociális, a pedagógia, a képző- és iparművészet, a hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá

c) a 4/a. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben. (a tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/a. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói összlétszámának 15%-t)

A nyilvántartásba kérelmére az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

Együttműködési megállapodás feltételei:

Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.

A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,

a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért – a művészeti szakképesítések kivételével – a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy

a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor,

a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya – a művészeti szakképesítések kivételével – meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető.

A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen.

A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.

Tanuló szerződés dijazása 2015 ös minimálbér adat van még a táblázatban kérem 2016 111.000 ft %-ban figyelembe venni.

pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján.

tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha – a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve – a gyakorlati képzési idő eléri 

 

nappali oktatás

esti oktatás

levelező oktatás

a 80%-ot, a mbér tizenöt százalékának 1,3-szerese (19,5% 20 475 Ft) (11,7% 12285 Ft) (3,9%   4 095 Ft)
a 70%-ot, a mbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 %   18 900 Ft) (10,8% 11340 Ft) (3,6%   3 780 Ft)
a 60 %-ot, a mbér tizenöt százalékának 1,1-szerese (16,5% 17 325 Ft) ( 9,9 % 10395 Ft) (3,3%   3 465 Ft)
az 50 %-ot, a mbér tizenöt százaléka (15%   15 750 Ft) ( 9,0%    9450 Ft) (3,0%   3 150 Ft)
a 40 %-ot, a mbér tizenöt százalékának 0,9-szerese (13,5%  14175Ft) ( 8,1%    8505 Ft) (2,7%   2 835 Ft)
a 30 %-ot, a mbér tizenöt százalékának 0,8-szerese (12%   12 600 Ft) (7,2%     7560 Ft) (2,4%   2 520 Ft)
a 20 %-ot, a mbér tizenöt százalékának 0,7-szerese (10,5% 11025 Ft) (6,3%     6615 Ft) (2,1%   2 205 Ft)

a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

 Együtt működési pénzbeli juttatása 2016:

 Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet az Szt. 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, 19,5%. (21.645. Ft/hó)

Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része (5. 411 Ft/hét).

Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad.

Az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni. (Lehet készpénzben is)

Szja 1. Melléklet 4.11. Pontja alapján adómentes juttatás:

a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

Hallgatók foglalkoztatása hallgatói munkaszerződés:

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra hallgatói munkaszerződés mellet díjazás nélkül is sor kerülhet.

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezhet a következő esetekben (Nft. 44. § ):

a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát munkaviszony jön létre.

Díjazásra vonatkozó szabályok

Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

A hallgatót megállapodás alapján díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2016.01.01-től napi 8 óra esetén minimum 16 650.- Ft/hét).

Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

A felek megállapodása szerinti díjazás jár. A teljes munkaidőben foglalkoztatott hallgatót megilleti legalább a minimálbér, mely 2016.01.01. napjától 111.000 Ft/hó, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2016.01.01 napjától 129.000 Ft/hó. Részmunkaidő esetén a minimálbér és a garantált bérminimum összegét arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

Személyi jövedelemadó kötelezettség

Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

A gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. Az értékhatár felett 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra.

Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

A hallgató munkabéréből 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra. A hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként családi, személyi és első házasok kedvezmények érvényesítésére jogosít a magánszemély írásban adott nyilatkozatának figyelembevételével.

Járulékfizetési kötelezettség, munkáltatói közterhek

Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

A biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatóra. Ebből következően a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem. Természetesen, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként jogosult természetbeni egészségügyi ellátásra, azt igénybe veheti.

A munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.

Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

A hallgatói munkaszerződés alapján járó bér járulékalapnak minősül, így a hallgató bruttó bérét terhelik a következő levonásra kerülő egyéni járulékok: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék, összesen 18,5%.

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. A hallgató e munkaviszonyára tekintettel táppénzre jogosult legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól.

A munkáltató szociális hozzájárulási adót (szocho) köteles fizetni, melynek mértéke a bruttó bér 27% –a.

Munkaidő, a hallgató teljes vagy részmunkaidőben dolgozat.

Szabadság a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján a hallgatót rendes szabadság illeti meg. Az alapszabadság mértéke a munkavállaló 25. életévéig 20 nap egy naptári évre vonatkozóan. A huszonötödik életévétől huszonegy nap, a huszonnyolcadik életévétől huszonkettő nap, a harmincegyedik életévétől huszonhárom nap, a harmincharmadik életévétől huszonnégy nap, a harmincötödik életévétől huszonöt nap jár. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.

Hallgatói munkaszerződés után szakképzési normatíva, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. §-ának módosítását követően, 2012. szeptember 1-jétől a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek – a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat alapján – abban az esetben csökkenthetik kötelezettségüket, ha mint külső gyakorlati képző hely, az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötnek. Együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben érintett tanuló esetében az elszámolásnál figyelembe vehető normatíva összege egy napra kerül meghatározásra az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával, amely 453.000/130 = 3.485 Ft/tanuló/nap.

Előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma × 3.485 Ft/tanuló/nap

Éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma × 3.485/tanuló/nap

A hallgató hallgatói munkaszerződésben rögzített díjazása havonta a minimálbér mértékéig az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.12. b) pontja értelmében adómentes bevételnek minősül.

Az együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmi követelményeit a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 14.§-18.§-ai tartalmazzák.

Tisztelettel:

Juhász Adószakértő Iroda