Reklámadó törvény változása – 2017. (bejelentés elmulasztása)

ra10

Van-e hatása a reklámadó törvény változásának a Magyarországon nyilvántartásba vett reklám közzétevő adózókra?
Cikkemben erre keresem a választ.

A reklámadóról szóló 2014.évi XXII. törvény (Ratv.) 2017. január 1-től hatályos rendelkezése két nagyon súlyos jogkövetkezményt tartalmaz.

ra14Az egyik azokra a Ratv. 3. § (1) bekezdés szerinti „közzétevő” adóalanyokra vonatkozik, akiket az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba. A másikat szintén a Ratv. 3. § (1) bekezdés szerinti „közzétevő” adóalanyokra kell alkalmazni (ide nem csak azokat kell beleérteni, akik nincsenek az állami adóhatóságnál valamely adónemben nyilvántartásba véve) abban az esetben, ha ezek az adóalanyok a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a Ratv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban (NAV nyilvántartás) nem szerepelnek, és a Ratv. a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségüket a reklámközzététel megrendelője számára nem teljesítették.

A jogszabály alkotó a reklámadó törvénymódosítás általános indoklásában nevesítve utalt arra, hogy ez a „magyar google-adó” fogja majd biztosítani azt, hogy a Magyarországon gazdasági tevékenységet végző világcégek – mint a Google és a Facebook – se mentesülhessenek a közteher fizetési kötelezettség alól.

Az elfogadott törvény szerint, ha a reklámot közzétevő adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztás ismételt megállapítása esetén – azaz, ha továbbra sem jelentkezik be az állami adóhatósághoz, akkor az adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki (10 millió forint x 3 = 30 millió forint).

A reklámot közzétevő adózót – amelyek nem szerepelnek NAV honlapján közzétett adatbázisban akkor, amikor tőlük a reklámot megrendelik, és nem adnak a megrendelőjüknek nyilatkozatot, még kérésre sem – az állami adóhatóság, mint a Ratv. 3. § (1) bekezdés szerinti „közzétevő” adóalanyt felhívja a Ratv. 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére.

Az adóhatóság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a „közzétevő” adóalanyt arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teszi meg 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie.

További jogkövetkezmény: ha a reklámot közzétevő adóalany a Ratv. 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.

Ha például a reklámot megrendelő egy reklám közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az állami adóhatósághoz, és a közzétevő adóalany az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terhelheti.

Ez utóbbi szankción érdemes egy kicsit elgondolkodni! Lehetnek-e olyan Magyarországon nyilvántartott adózók, reklám közzétevők, akiket érinthet ez a bírság, vagy törvénynek ezen pontjai szintén csak a Magyarországon be nem jelentkezett világcégeket fogja érinteni?

A válaszom az, hogy nemcsak ezek a gazdálkodók – világcégek – lehetnek érintettek a nyilatkozatadás elmulasztására vonatkozó, példátlanul magas szankcióban, hanem bárki, aki nem szerepel a NAV nyilvántartásában és nem ad nyilatkozatot, még kérésre sem (kivéve persze az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeket)!

A 2014. augusztus 15-től hatályos reklámadó törvény szerint az adót a reklámot közzétevőknek kell fizetni – 2015. július 5-től 100 millió forint adóalap felett – és erről a Ratv. 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot kell adni a reklámot megrendelőknek. A nyilatkozat kétféle lehet: vagy kötelezett a közzétevő a reklámadóra vagy nem. Ha a reklámot megrendelő nem kapott nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, akkor a havi beérkezett reklámköltség számlái alapján (2,5 millió forint felett) neki kellett a 25 %-os reklámadót fizetni (jelenleg 5%-os ez adókulcs).

A reklámadó többszöri módosítása következtében 2015. január 1-től a reklám megrendelőinek már nem kell adót fizetnie akkor sem, ha nem kapnak nyilatkozatot a közzétevőtől (a közzétevő nem fizet reklámadót, mert nem éri el az adóköteles adóalapot vagy, mert nincs Magyarországon adózóként nyilvántartva).

Jelenleg a reklám megrendelőknek az adófizetés elkerüléséhez csak annyit kell tenni, hogy élnek a 2015. január 1-től hatályos jogszabály adta lehetőséggel: bejelentik az adóhivatalnak, kitől és milyen összegekben rendeltek meg reklámot (Ratv. 2. § (2) bekezdés, bc) pont)). Reklámadót ugyan nem fizetnek, de ezzel az adóhatóság tudomására hozzák, hogy kinek és mennyi adót kellene fizetni.

rekadoKinek és mire kell figyelni?!

Különösen azoknak a reklám közzétevőnek minősülő, Magyarországon az állami adóhatóságnál nyilvántartott adózóknak, akik nem fogják magukat regisztráltatni a Ratv. 7/A. § szerinti NAV adatbázisban, annak érdekében, hogy elkerüljék ezt a rendkívül magas szankciót, azt javaslom, hogy a 2017. január 1. után megrendelt reklámok közzétételekor fordítsanak kiemelt figyelmet a nyilatkozat adására a reklámot tőlük megrendelők részére.

Előfordulhat ugyanis, hogy a megrendelő az adófizetés elkerülése miatt, élni fog a NAV felé történő bejelentés lehetőségével, ha nyilatkozatkérő levelére sem kap érdemi választ.

KVK – 5 Perc adó
Rollkó-Turi Katalin