Munkavédelmi képviselő

Munkavédelmi bírsággal kell számolniuk a munkáltatóknak, ha az általuk foglalkoztatott munkavállalók létszáma eléri a 20 főt, ennek ellenére a nem szervezik meg munkavédelmi képviselő választását, vagy nem biztosítják a megválasztott képviselő működési feltételeit. Július 8-a óta a korábbihoz képest több munkáltatónak kell számolnia ezzel a kötelezettséggel. A munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során szorgalmazza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez kapcsolódó munkavállalói jogok és érdekek érvényesítését.

A munkavédelmi képviselő

  • jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről;

  • a fentiekben meghatározott jogának gyakorlása keretében működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;

  • tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;

  • véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;

  • részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;

  • indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;

  • a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit;

  • jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal;

  • amennyiben a munkáltató köteles munkavédelmi szabályzat elkészítése, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges;

  • munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére; amennyiben pedig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, az Mt.-ben szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet.

Munkavédelmi képviselő választása

A törvény szerint munkavédelmi képviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, azzal, hogy a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A korábban hatályos törvény szerint ez a létszám 50 fő volt.

Ha a munkavállalók létszáma 20 főnél kevesebb, úgy bár nincs rá kötelezettség, de választható munkavédelmi képviselő. Választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezhet. Ebben az esetben a munkáltatónak szintén kötelezettsége a választás lebonyolítása. Ha nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak közvetlenül a munkavállalókkal kell tanácskoznia.

A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

A munkavédelmi képviselő választására az üzemi tanácstag választására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így a választhatóság feltétele – a cselekvőképesség mellett –, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja álljon munkaviszonyban a munkáltatóval és az adott telephelyen dolgozzon. Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el (ez egy új szabály), aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója vagy a választási bizottság tagja (utóbbi kizáró okok korábban is léteztek).

A munkavédelmi képviselőt titkos és közvetlen szavazással 5 évre választják, személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

Abban az esetben, ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a 3 főt, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat — ha azok a munkavállalók összességét érintik — a bizottság gyakorolja. A bizottság tárgyalásán — a bizottság kezdeményezésére — a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.

Munkaidő-kedvezményhez, képzéshez való jog

A munkáltatónak saját költségén biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen

  • a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel (ténylegesen távolléti díjjal) fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább 10 százaléka,

  • a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat,

  • egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül rendes munkaidőben, akár külső helyszínen legalább 16 órás képzésben, azt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

Lényeges, hogy a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

Konkrétabb munkajogi védelem

Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó, a munka törvénykönyve (Mt.) 273. paragrafus (1)–(2) és (6) bekezdései szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Így a bizottság (annak hiányában a munkavédelmiképviselő-választás során létrejött választási bizottság tagjai) egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz.

A védelem a munkavédelmi képviselőt a megbízatásának idejére, valamint az annak megszűnését követő 6 hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte.

Határidő

Azoknál a munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő, 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást, ahol van választott munkavédelmi képviselő, ott a módosításokat a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell legkorábban alkalmazni.

Milliós lehet a munkavédelmi bírság

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. kormányrendelet írja elő, hogy mekkora büntetésre számíthatnak a munkáltatók, ha nem tartják be a munkavédelmi képviselő választására vonatkozó szabályokat. A rendelet 4. paragrafusa szerint a munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

Húsz munkavállalóval számolva az alapösszeg is egymillió forintra rúg. A hatóság a normasértések száma, a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama, illetve a munkáltató mulasztása miatt bekövetkezett káresemény súlyossága, a mulasztás gyakorisága szerint különféle szorzókkal emelt összegű bírságot szabhat ki. Méltányosabban jár el a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, illetve a természetes személy munkáltatóknál. A bírság mértéke legfeljebb 20 százalékkal megemelhető egyebek között, ha a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására.

Forrás Adózóna.