Mezőgazdasági termék értékesítés fordított Áfa Adózási szabályai

 

2012.06.14.

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén

2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

 

(Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont, 142. § (8) bekezdés, Art. 31/A. §)

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. §-ában szabályozott, belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre 2012. július elsejével kiegészül egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/A. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az áfa-bevallásában adatot kell szolgáltatnia.

A fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés – 2012. július elsejétől hatályos – i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. új 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a következő termékek értékesítése esik 2012. július elsejétől a fordított adózás hatálya alá:

  • kukorica (vtsz. 1005),
  • búza és kétszeres (vtsz. 1001),
  • árpa (vtsz 1003),
  • rozs (vtsz. 1002),
  • zab (vtsz. 1004),
  • triticale (vtsz 1008 90 10),
  • napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00),
  • repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205 ),
  • szójabab, törve is (vtsz. 1201).

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete a fordított adózás alá eső mezőgazdasági termékek körét vámtarifaszámra (vtsz-re) hivatkozással határozza meg, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Art. 179. § (13) bekezdés a) pontja értelmében a termékbesoroláskor a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak (a besorolás ezen időpontot követő változásai az adókötelezettséget nem befolyásolják).

Az adófizetésre kötelezett meghatározása

Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termék értékesítése esetén az adófizetésre kötelezett adóalany meghatározása során az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja valamint 142. § (3)-(4) bekezdései mellett figyelembe veendő az Áfa tv. 142. § új (8) bekezdése is, mely utóbbi értelmében az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Ennek megfelelően az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése nem befolyásolja az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany azon értékesítéseinek az áfa rendszerbeli megítélését, amely termékértékesítései tekintetében kompenzációs felár illeti meg. Ugyancsak nem befolyásolja az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak az e tevékenységéhez kapcsolódó termékbeszerzései adókötelezettségét. Ezért a kizárólag az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek beszerzőjeként adófizetésre nem kötelezett.

A hivatkozott jogszabályi előírások alapján az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termék értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség,

ha a termék beszerzője:

  • általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy
  • kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy
  • eva adóalany

és a termék értékesítője:

  • általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy
  • eva adóalany.

Az előzőek mellett hangsúlyozandó, hogy az olyan, az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany esetében, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód alá tartozó ügyletei mellett végzett termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségét, felmerülhet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont alkalmazhatósága. Amennyiben az ilyen adóalany pl. olyan, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó terméket értékesít, amelynek előállítása nem az adóalany saját gazdaságában történt, az adóalanynak a termékértékesítés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként kell eljárnia, így a termékértékesítés után az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján a termék beszerzőjét terheli az adófizetési kötelezettség (feltéve természetesen, hogy a termék beszerzője a törvényi feltételeknek megfelel). Amennyiben az ilyen adóalany Áfa tv. 6/A. számú melléklet szerinti terméket pl. továbbértékesítési céllal szerzi be, akkor ezt a beszerzését nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyként teljesíti, hanem általános szabályok szerint adózó adóalanyként, így termékbeszerzőként adófizetési kötelezettség terheli (feltéve természetesen, hogy a termék értékesítője a törvényi feltételeknek megfelel). Arról, hogy az olyan Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód mellett az Áfa tv. általános szabályai szerint is köteles adófizetési kötelezettséget teljesíteni, az adott termékértékesítést illetve termékbeszerzést az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott mezőgazdasági tevékenység keretében teljesíti-e kizárólag az adóalany rendelkezik információval. Ezért az ilyen adóalanynak célszerű nyilatkozatot adnia illetve szerződéses partnerének célszerű nyilatkozatot kérnie tőle arról, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméket az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésként teljesíti-e, illetve ilyenként szerzi-e be.

A fordított adózás alkalmazására való áttérés

Az Áfa tv. – 2012. július elsejétől hatályos – 276. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontját azon ügyletek esetén kell alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1. napjára esik, vagy azt követi. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján megállapított teljesítési időpontja 2012. július elsejét megelőző napra esik, a termékértékesítést terhelő adófizetési kötelezettséget a termék értékesítője köteles teljesíteni, vagyis egyenes adózás alkalmazandó (feltéve, hogy a konkrét ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá). Ha a termékértékesítés teljesítésének az időpontja 2012. július elsejét megelőző időpontra esik – és az ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá – az ügylet után a termék beszerzőjének nem kell adófizetési kötelezettséget teljesítenie, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdései alapján megállapítható-e olyan fizetendő adó megállapítási időpont, amelynek alapján az adott termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettsége – termékbeszerzőként – 2012. június 30-át követően keletkezne. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján megállapított teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik, akkor az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján a termékértékesítés után a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót, vagyis fordított adózás alkalmazandó (feltéve, hogy az Áfa tv. 142. § (3)-(4) illetve (8) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak).

Az Áfa tv. – 2012. július elsejétől hatályos – 276. § (2) bekezdése értelmében az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2012. július elsejére, vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően a 2012. június 30-át követően teljesített termékértékesítés is egyenes adózik olyan ügylet esetében, amely ügylet után a termékbeszerzőnek az ügyletet terhelő fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania.

Az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a termékértékesítés után a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett, a fizetendő adót

  • az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
  • az ellenérték megtérítésekor, vagy
  • a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani.

Az Áfa tv. 60. § (2) bekezdése értelmében (feltéve, hogy az Áfa tv. 60. § (3) bekezdésében foglaltakból más nem következik) az Áfa tv. 60. § (1) bekezdés szerint meghatározott időpontok közül az alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakból következően az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméknek a 2012. június 30-át követő teljesítése esetén a terméket beszerzőnek akkor kellene 2012. július elsejét megelőzően megállapítania a fizetendő adót, ha 2012. július elsejét megelőzően a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát 2012. július elsejét megelőzően kézhez vette.

Az előzőekre tekintettel, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termék értékesítése esetén az egyenes adózás alkalmazandó olyan esetben, ha az ellenérték megtérítése 2012. július elsejét megelőzően megtörtént, még akkor is, ha a termékértékesítés Áfa tv. 55-58. §-a szerinti teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik. Egyenes adózás alkalmazandó akkor is, ha az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termékértékesítésről kibocsátott számlát a termék beszerzője 2012. július elsejét megelőzően kézhez vette, függetlenül attól, hogy a termékértékesítés teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik. Ez utóbbival összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a teljesítést megelőző számlakibocsátás meghatározóan az Áfa tv. 58. § hatálya alá tartozó ügyletek esetében indokolt, vagyis olyan termékértékesítések esetén, amelyeknél az Áfa tv. előírásai alapján a teljesítés időpontját az ellenérték megtérítésének az esedékességi időpontja képezi.

Az Áfa tv. – 2012. július elsejétől hatályos – 276. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének az időpontja 2012. július elsejét megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően, a termék beszerzőjének az adófizetési kötelezettsége – az Áfa tv. 276. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Ennek megfelelően olyan esetben, ha pl. 2012. június 20-án 127 000 forint előleg fizetése történik 2012. augusztus hónapban teljesítendő búza értékesítéséhez kapcsolódóan, akkor a búza értékesítőjének az előleg 2012. június 20-ai kézhezvétele időpontjában a 127 000 forint előleg 100 000 forint adóalapja után 27 000 forint összegű adófizetési kötelezettsége keletkezik. A búza értékesítésének a 2012. augusztus 8-ai teljesítésével összefüggésben a termékértékesítés 300 000 forint adóalapjának az előleg 100 000 forint adóalapjával csökkentett része után, vagyis 200 000 forint adóalap után kell adófizetési kötelezettséget megállapítania a termék beszerzőjének az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott időpontban (feltéve természetesen, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont alkalmazásának valamennyi törvényi feltétele fennáll).

Adatszolgáltatás az adóbevallásban

Az Art. 31/A. § (1) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített, Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítései tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint – az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

Az Art. 31/A. § (2) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában termékbeszerzőként nyilatkoznia kell azokról az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékbeszerzéseiről, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nyilatkozat a termékértékesítő adószámát, a termékértékesítés teljesítésének a napját, valamint – az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségét, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapját tartalmazza.

Gyakorított elszámolás engedélyezése

Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők 2./b) pontja alapján az adóalany kérelmére az adóhatóság az adóév végéig az általános forgalmi adó gyakorított elszámolását engedélyezheti. A kérelmet – melyre nincs adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány – írásban, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye szerinti megyei adóigazgatósághoz kell benyújtani. Az adóhatóság a gyakorított elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmi adókulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az éves bevallásra

kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezheti. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni. Az Áfa tv. áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályait természetesen az engedély alapján történő gyakorított elszámolás esetén is alkalmazni kell.

Az éves bevallásra kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó negyedévenkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már 2012. július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését 2012. július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév 2012. július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany 2012. június 30-át követően kéri a negyedéves elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első napjától engedélyezheti.

A negyedéves bevallásra kötelezett adóalany az általános forgalmi adó havonkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már 2012. július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését 2012. július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév 2012. július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany 2012. június 30-át követően kéri a havi elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetőleg kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.

A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság az adózó kérelmében szereplő indokokat mérlegelve határozatban engedélyezheti. Amennyiben az adóalany a gyakoribb elszámolás engedélyezését az általa értékesített mezőgazdasági termékek fordított adózás alá tartozására tekintettel kéri, kérelmében e tényt egyértelműen alá kell támasztania, így pl. be kell mutatnia, hogy milyen nagyságrendet képvisel az értékesítései körében a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek értékesítése. Az adózói kérelmek adóhatósági elbírálásához kapcsolódóan hangsúlyozandó, hogy az adóhatóság nem vizsgálja, hogy az engedélyezett gyakoribb elszámolás finanszírozási szempontból az adóalanynak előnyt jelent-e, amennyiben az adóalany kérelmére az adóhatóság a gyakoribb elszámolásra vonatkozó engedélyt megadta, az adóalanynak az engedély szerinti gyakorisággal kell az adóbevallási kötelezettségét teljesítenie, függetlenül attól, hogy az így teljesítendő bevallások alapján adófizetési kötelezettséget kell-e teljesítenie, vagy adóvisszaigénylésre válik jogosulttá. Ezért a gyakorított elszámolásra és bevallásra vonatkozó kérelem benyújtása során az adóalanyoknak különös gondossággal kell eljárniuk.

A gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezésénél az adóhatósági mérlegelés különösen az alábbi szempontokra terjed ki:

az engedélyt kérelmező adózó az elmúlt időszakban eleget tett-e adókötelezettségeinek (bejelentkezés, adóbevallás, adófizetési kötelezettség teljesítése stb.)

megvalósul-e, hogy az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított általános forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, vagy az adózó beruházást valósít meg.

Az adóhatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelem indokolatlan. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását akkor is, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül

– adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, vagy

– bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,

– az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,

– legalább három alkalommal székhelyet változtatott,

– szerepel(t) az Art. 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán

– 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.

Amennyiben az előzőek szerinti feltételek bármelyike fennáll, az adóhatóság a gyakoribb elszámolást nem engedélyezi.

Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eket) a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa.

Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat kézbesítésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás beérkezésének napjától kell számítani.

Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára. A feltételt, valamint annak nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárást a határozat rendelkező része tartalmazza.

 Tájékoztató az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében szereplő termékek tarifális besorolásáról

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 6/A. számú melléklete határozza meg azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek értékesítése az Áfa tv. 2012. július elsejétől hatályos 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózás alá tartoznak.

E Tájékoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése a) pontja értelmében a 2002. július hó 31. napján érvényes Kereskedelmi Vámtarifa rendelkezései alapján készült.

 

Sorszám

Megnevezés

Vtsz.

1. Kukorica 1005
2. Búza és kétszeres 1001
3. Árpa 1003
4. Rozs 1002
5. Zab 1004
6. Triticale 1008 90 10
7. Napraforgó-mag, törve is 1206 00
8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1205
9. Szójabab, törve is 1201

 

1-6. Búza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica és triticale

A 10. Árucsoportba tartoznak a fenti gabonafélék szemtermései kalászban vagy gabonaszárral együtt. Megmunkálásukat tekintve csupán a hántolatlan vagy másképpen meg nem munkált gabonafélék tartozhatnak ide, vagyis amelyek malomiparilag nem megmunkáltak. A friss gabonafélét ebbe az Árucsoportba kell osztályozni akár alkalmas zöldségként történő felhasználásra, akár nem. Ezeket a gabonaféléket felhasználhatják vetési, élelmezési és takarmányozási célra egyaránt.

Fontos megemlíteni, hogy az érés előtt levágott gabonafélékből nyert szemeket, amelyeken a magburok még rajta van, úgy kell osztályozni, mint a közönséges gabonaszemet.

Általános szabályok:

  • A gabonafélék szárított kalászát, amelyet fehérítettek, festettek, impregnáltak vagy más módon díszítési célra elkészítettek, nem ebbe az árucsoportba kell osztályozni, hanem a 6. Árucsoport jöhet szóba.
  • Azok a gabonafélék azonban, amelyek tartósítás céljából hőkezelésen estek át, amely a szemek részleges kocsonyásodását és néha kirepedését okozhatja, ebbe az Árucsoportba tartoznak.
  • Az ezen Árucsoportba tartozó gabonafélék őrléséből származó termékek (liszt, dara, durva őrlemény) nem sorolhatóak a 10. Árucsoportba. Ezen malomipari termékek a 11. Árucsoportba vagy a 23. Árucsoportba tartoznak. A szállítás során összetört termékek is ide tartoznak.
  • A gabonacsíra egészben, hengerelve, pelyhesítve vagy őrölve mindig a 1104 vámtarifaszám alá tartozik.
  • Továbbá, nem tartozik ide a puffasztott gabonapehely, amelyet puffasztással vagy pörköléssel nyernek, valamint a bulgur búza elkészített szem formában.

1.      Kukorica (vtsz.: 1005)

Sok fajta kukorica ismert, amelyeknél a szemek színe többféle: lehet aranysárga, fehér, néha pirosas-barna vagy tarka. Az alakjuk is különféle, létezik gömbölyű, hosszúkás, lapos stb.

A kukorica vetőmag is ide sorolandó, de kizárólag olyan kukoricaszemet jelent, amely az illetékes nemzeti hatóság szerint vetési célra szolgál.

Fontos szabály azonban, hogya főzni való csemegekukorica nem tartozik ezen vámtarifaszám alá. A főzni való csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) esetében a 7. Árucsoport jön szóba.

2.      Búza és kétszeres (vtsz.: 1001)

E vámtarifaszám alá tartozik a kemény búza (durumbúza), a közönséges búza, a tönkölybúza (kis magvú, barna színű gabonafajta, amely cséplés után is megtartja burkát) és a kétszeres (a búza és a rozs keveréke, általában kettő az egyhez arányban) vetőmag.

A vetőmag válogatott termék és általában csomagolása (pl. a felhasználási célt megjelölő címkével ellátott zacskó) és magasabb ára alapján lehet felismerni. Ezeket a magokat rovarkártevők vagy madarak elleni, vetés utáni védelem céljából kezelhetik.   

A „keménybúza” (durumbúza) kifejezés alatt a Triticum durum búzafajt, valamint a Triticum durum fajták keresztezéséből származó olyan hibrideket kell érteni, amelyeknek a kromoszómaszáma 28, tehát ugyanannyi, mint az eredeti fajtának.

3.      Árpa (vtsz.: 1003)

Az árpa a búzánál húsosabb szemű. Főképpen állati takarmányként, malátagyártásra, és fényezve vagy gyöngyözve pedig leves-készítmények vagy főtt ételek készítésére használják.

Vetőmagként is ehhez a vámtarifaszámhoz sorolandó.

Az árpa esetében is figyelembe vehető a búzánál leírtak, miszerint a vetőmag válogatott termék és általában csomagolása és magasabb ára alapján lehet felismerni.

Azok az árpafajták, amelyeknek természetes állapotukban nincs héjuk vagy hüvelyük, e vámtarifaszám alá tartoznak, feltéve, hogy cséplésen és rostáláson kívül másképpen nem megmunkáltak.

Ugyanakkor léteznek olyan árpafajták, amelyek héja (vagy hüvelye) a fejlődés során egybenő a maggal és ennek következtében attól egyszerű csépléssel vagy rostálással nem választható el. Az ilyen fajta árpamag csak héjasan (vagy hüvellyel) tartozik ide.

Abban az esetben mikor malomipari eljárással a héját vagy hüvelyét eltávolították, nem tartozik ide (1104 vtsz.).

Szintén nem sorolható a 1003 vámtarifaszám alá

  • csíráztatott árpa (maláta),
  • pörkölt maláta

Maláta: csíráztatott szem, melyet forró levegőjű szárítókemencében szárítanak. Gyengén redőzött és kívül barnás-sárga, belül pedig fehér színű. A krétához hasonló nyomot hagy maga után, a víz tetején úszik. Íze gyengén édeskés.

  • pörkölt árpa, melyet általában pótkávéként használnak
  • az aszaló eljárás során a malátázott magról leválasztott malátacsira és egyéb sörfőzési hulladék (gabona- és komlóseprő, stb.)

4.      Rozs (vtsz.: 1002)

A rozs meglehetősen hosszúkás szemű, zöldesszürke vagy halványszürke színű. Vetőmagként is ide sorolandó.

A rozs gombás kinövése, melyet anyarozsnak hívnak, azonban nem tartozike vámtarifaszám alá. (1211 vtsz.).

5.      Zab (vtsz.: 1004)

Két fő zabfajta ismert: a szürke (vagy fekete) zab és a fehér (vagy sárga) zab.

Ide tartozik a szem héjastól, valamint az olyan zab, amelynek természetes állapotában nincs héja vagy hüvelye, feltéve, hogy cséplésen vagy rostáláson kívül másképpen nem munkálták meg.

Ide tartozik az olyan zab is, amelyből a pelyvatörmeléket közönséges eljárással vagy kezeléssel (csépléssel, rostálással, átrakással stb.) eltávolították.

6.      Triticale (vtsz.: 1008 90 10)

A triticale hibrid gabonaféle, amely a búza és a rozs keresztezéséből jött létre. A szem általában nagyobb és hosszúkásabb, mint a rozsé, és mint a búzáé. Külső héja ráncos.

7-9. Napraforgómag, a repce- vagy olajrepcemag, illetve a szójabab, mindezek törve is

 A 12. Árucsoportba tartoznak az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására (nyomással vagy oldószerrel) szolgáló magok – akár ilyen célra, akár vetési vagy egyéb célra kerülnek bemutatásra -, így ide osztályozandó a napraforgómag, a repce- vagy olajrepcemag, illetve a szójabab.

Általános szabályok:

  • Ezek a magvak lehetnek egészben, törve, zúzva, hántolva is.
  • Keresztülmehetnek hőkezelésen is, főként azért, hogy (pl. a zsírbontó enzimek semlegesítésével és a nedvesség egy részének eltávolításával) a jobb tartósítást biztosítsák, a kesertelenítés, a táplálkozásgátló tényezők semlegesítése vagy a felhasználás megkönnyítése céljából. Ez a kezelés azonban csak akkor megengedett, ha nem változtatja meg a magvaknak a természetes jellegét és nem válnak alkalmasabbá egy különleges célra való felhasználásra, mint amelyre általában használják.

Az olaj kivonása után az olajos magvakból visszamaradó szilárd üledék nem tartozik ide (a zsírtalanított lisztet és darát is beleértve).

7. Napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00)

Ez alatt a közönséges napraforgó (Helianthus annuus) magját értjük. Ide tartozik a szürke és fehér csíkos héjú, illetve az egyöntetűen fekete héjú napraforgómag is, vetésre vagy más célra történő felhasználás esetén is, héjában vagy héj nélkül, egészben, törve, zúzva is, illetve az általános szabályokban részletezett hőkezelést követően is.

A szürke és fehér csíkos héjú napraforgómagot általában cukrászati termékek készítéséhez, madáreledelként vagy közvetlen fogyasztásra szánják. A mag hosszúsága legtöbbször csak fele a héj hosszának, amely elérheti a 2 cm-t is. Az ilyen magok olajtartalma megközelítőleg 30-35 tömegszázalék.

Az egyöntetűen fekete héjú napraforgómagot az emberi fogyasztásra szánt olaj készítéséhez használják. Rendszerint héjában szállítják, a mag és a héj hossza általában szinte azonos. Az ilyen magok olajtartalma rendszerint megközelítőleg 40-45 tömegszázalék.

 

8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205)

Ide tartozik az olajrepce- vagy repcemag (számos, a Brassica fajba tartozó növényfajta magja, különösen a B. napus és a B. rapa (vagy B. campestris)).

E vtsz. alá kell osztályozni mind a hagyományos olajrepce és repce magját, mind az alacsony erukasav tartalmú olajrepce- vagy repcemagot. Az alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag” olyan olajrepce- vagy repcemagot jelent (pl. a kanola magból, illetve a „duplanullás” európai olajrepce vagy repce magja), amelyből a kinyert stabilizált olaj erukasav tartalma kevesebb, mint 2 tömegszázalék és az ilyen magból származó szilárd összetevő 30 mikromol/gramm értéknél kevesebb glukozinolátot tartalmaz.

Ide tartozik az általános szabályokban részletezett formában és célra.

9. Szójabab, törve is (vtsz. 1201)

A szójabab (a Glycine max magja) zöld, barna és fekete színű lehet. Gyakorlatilag nincs benne keményítő, de gazdag fehérjékben és olajban.

Az e vtsz. alá tartozó szójababot kesertelenítés céljából hőkezelhetik. Ide tartozik az általános szabályokban részletezett formában és célra.

Nem tartozik ide a kávépótlóként használt pörkölt szójabab, továbbá a „zöld szójabab”-ként vagy „zöld babként” árusított mag.

(NAV Szakértői Intézete 4048-I/2012. NAV SZI)