Összefoglaló a 2019 évi adózással kapcsolatos változásokról

Tisztelt Ügyfelünk!  Jelen tájékoztatónkat letöltheti pdf formátumban az alábbi ikonra történő kattintással: 

 


Az összefoglaló kiadása a minimálbér igen késői megállapítása miatt kerül csak most közzétételre. A 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról. 


 

Bevezető

Az alábbiakban a legfontosabb törvényi módosításokat ismertetem, a számos módosító előírás figyelembevételével, a teljesség igénye nélkül, azzal a figyelmeztetéssel, hogy már évközben is tettem közzé tájékoztatót változásokról.

Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy nem tartottunk az idén sem a megrendelők részére, (csak aki kifejezetten igényelte), ügyfél tájékoztatási napot, ennek oka, hogy korábbi 10 évben egyre kisebb volt erre, sajnos az érdeklődés, amit tényleg nagyon sajnálunk. Azt gondoljuk, hogy ez nem a Mi érdekünket szolgálta, de ha valaki nem akar táncolni, akkor nem kell felkérni.

A legfontosabb változásokat, egyszerűen, és a teljesség igénye nélkül, közzé tesszük, ezzel eleget téve a tájékoztatási kötelezettségnek, aminek a következménye, hogy ha valaki nem olvasta, vagy nem értelmezte, vagy nem jól, akkor annak felelőssége Őt terheli. Ez igen gyakori probléma.

Természetesen, ha látjuk azokat a területeket, amelyek további részletes szabályismertetést igényelnek, azokat az ÁVSZ szerint a honlapon közzétesszük, biztosan állíthatom, hogy sok ilyen lesz a jövőben is, nem árt figyelni.

Nagyon fontos hogy felhívjam mindenki figyelmét, hogy a valós gazdasági eseményeket kell elszámolni. Egyre gyakrabban látjuk, hogy azt, (a gazdasági esemény valódi tartalmát) Mi sajnos nem, nem megfelelő időben, nem teljes körűen ismerjük meg, így egyre több és több azon gazdasági esemény, amelynek nem jó az adóelszámolása, vagy annak más adóvonzata is van, vagy más időpontban stb.

Erre felkészülniük már csak nagyon rövid idő van, mivel a 2018 év 2. félévi adatok, amelyek a NAV információjába, ismeretébe kerülnek, korábban lesznek náluk, mint esetleg mi felismerjük az információs aszimmetriát és már sajnos, de segíteni sem tudunk a kérdések megváltoztatásában, a helyes eljárásban. Kérem, erre szánjanak nagyon, nagyon sok figyelmet.

A képviselők 115 igen szavazattal, 20 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter előterjesztését, 2018. november 13-án, amelyet a 2018 évi LXXXII tv. keretében 2018.12.23-án a Magyar Közlönyben ki is hirdettek, ami az adómódosítás többségét érinti.

A most elfogadott módosítás külön fejezetet tartalmaz a jövő év elejétől hatályba lépő kedvezménynek az új szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást érintően, amely a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedését segíti.

A kedvezmény értelmében a munkáltatók – a minimálbér négyszeresének erejéig – a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után.

A parlament által elfogadott adótörvény-módosító csomag emellett kötelező ellenőrzést ír elő az adóhatóságnak a tartósan veszteségesen működő, két egymást követő üzleti évben 60 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cégeknél, mivel ezekben az esetekben fokozottabban merül fel az adóelkerülés veszélye. Ezt egyébként örömmel olvastam.

A kötelező ellenőrzés ugyanakkor nem vonatkozik a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben.

Természetesen, utóbbi a mi Vállalati méretünket ugyan kevésbé érintik, de mutatják az ellenőrzési irányokat, illetve lehetőségeket, amelyek 2018-ban is fontos szerepet kaptak az életünkben, és ezek fontossága a további adóévekben egyre inkább előtérbe kerül.

Nagyon fontos tudni, hogy az adóhatóság egyre több, és egyre szélesebb körben felhasználható adatokkal, információkkal rendelkezik, amelyek alapján kiválasztja a lehetséges helytelen adókötelezettséget teljesítő adóalanyokat, igy a munkája jelentősen szűkül, ugyanakkor az adóbevételek mások (támogató eljárásban az adózó változtat a korábbi bevallásainak tartalmán) munkáján keresztül növekszik.

A parlament egy módosító javaslat elfogadásával felhatalmazást adott a kormánynak rendelet alkotásra, a filmtámogatás és a látványcsapatsportok támogatási korlátjának meghatározására.

Emellett a látványcsapatsportok esetében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően lehetővé vált a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének támogatása is.

A képviselők a bankadó felső kulcsát 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökkentették összhangban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött korábbi megállapodással.

A magáncélra is használt céges személygépkocsik esetében bevezették az 50 százalékos magánhasználat vélelmét, amelynek igénylésével az érintetteknek nem kell vezetniük a jelentős adminisztrációs terhet jelentő útnyilvántartást.

Az Országgyűlés 7 forintról 3,5 forintra csökkentette a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszokra vonatkozó, úgynevezett kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét. Az indoklásban hangsúlyozták, a kormány továbbra is az uniós szabályok alapján adható legmagasabb mértékű kedvezményt biztosítja az érintetteknek.

A képviselők adómentessé tették továbbá a nemzetiségi pedagógusképzésben résztvevőknek pályázat alapján nyújtott ösztöndíjat.

Az 10 millió forintos összegkorlátot határozott meg arra a lakáshitelre, amely után a munkáltatónak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania. Emellett eltörölték a feltételrendszerből a méltányolható lakásigény követelményét.

Az adócsomag kibővítette az adóhatóság hatáskörét is, amely így 2019-től átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Még vonzóbb lett a KATA,  pedig már eddig voltak 300.000-en akik éltek a az adónem választás lehetőségével, ami jelentősen egyszerűsíti az, adózást, és az adminisztrációt, feltéve, hogy arra használjuk az adónemet, amire kitalálták.

Az elfogadott törvény szerint 2019-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik a legkisebb vállalkozások áfamentessége, így az alanyi áfamentesség értékhatára megegyezik majd a KATA választhatóságának értékhatárával, de az arányosítási szabály különbsége megmaradt.

További változás az adónemben, hogy diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik, azaz passzív jogviszonyban vannak.

Tao: jön a csoportos társasági adóalanyiság

A csoportos társasági adóalanyiság a törvény szerint 2019. 1-jétől lesz választható; ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek majd, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése.

A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy, hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól.  A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni a NAV felé, annak érdekében, hogy már a 19 es adóévre is alkalmazhassák.

A vonatkozó Európai Uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben új szabályok vonatkoznak majd a magyar társasági adóalanyok által az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás mértékére (alultőkésítési szabály).

A hatályos kamatlevonhatósági szabályokat – amelyek a kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (jelenleg 3:1-es arány) határozzák meg az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét – olyan szabály váltja fel, amely az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti.

Az alultőkésítési szabály módosításával az Irányelvben is meghatározott korlát kerül bevezetésre az elszámolt kamatok tekintetében. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási költségeknek (az adóköteles kamatbevételeket és az ezzel egyenértékű jövedelmeket meghaladó rész) legfeljebb az EBITDA 30 százalékát elérő, vagy legfeljebb 939.810.000 forintos (cca. 3 millió eurós) összege számolható el. Az el nem számolható rész csökkenthető az előző évek kamatlevonási kapacitásának (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege) a fel nem használt részével.

A jelenlegi előíráshoz képest mindenképp szigorítást jelent, hogy a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatra is alkalmazni kell a korlátozást, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól

Az Adóelkerülés elleni Irányelv (ATAD 1) rendelkezéseinek átültetése érdekében a törvény pontosítja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, szigorítja az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát, illetve bevezeti az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályokat.

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve (általános visszaélés elleni szabály) pontosításra került azzal, hogy egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával.

Amennyiben az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, a törvényjavaslat indokolása szerint az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek.

Az ügylet, illetve az adóelőny céljának meghatározása és minősítése ugyanakkor csak az ügyletre/ügyletsorozatra vonatkozó valamennyi releváns tény, körülmény körültekintő mérlegelése alapján állapítható meg az Irányelv szerint, azonban ezt a törvény vagy indoklása így már nem tartalmazza.

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát szigorítja a jogszabály, eszerint:

– a jövőben nem lesz mentesíthető az EKT minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, továbbá

– a befektetői tevékenység végzése nem vezethet az EKT-ra vonatkozó szabályozás alóli mentesüléshez (a befektetői tevékenység nem lesz érdemi gazdasági tevékenység);

Szintén a tao-törvény újdonsága lesz, hogy a látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

Szintén fontos változás, hogy megszűnik az előadó-művészeti szervezetek tao-kedvezménye.

A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.

Jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, ez befolyásolja Nyugdíjas szövetkezetek piacképességét.

Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. De milyen nyugdíjasok is, Saját jogú öregségi rész, vagy teljes nyugdíjas, és a Nők 40 nyugdíjasok, akik kizárólag a munkaviszonyban szerzett jövedelemre vonatozóan kerülnek ki a biztosítotti körből.

Új szochó-kedvezmények jönnek

A törvénytervezet szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől egyelőre még nem csökkent 17,5%-ra, ma nem is tudom előre jelezni, hogy mikor lesz ez.

Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik. Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.

Általános forgalmi adó

Egységes lesz a tej áfája, a törvény a tejek adómértékét egységesen 5 százalékban határozza meg, vagyis az ESL és UHT tejek 2019-től az 5 százalékos adókulcs alá tartoznak.

A gabonatermékek és az acélipari termékek fordított adózása 2018. december 31-e után is fennmarad.

Jelentős adminisztrációs egyszerűsítésként jelenik meg, hogy a személygépjárművek üzemeltetési költségein felszámított áfa levonhatóságára vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január 1-jei hatályba lépéssel módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (továbbiakban: Áfa tv.) a személygépkocsi (vtsz. 8703) bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket [Áfa törvény 124. § (4) bekezdés, 125/A. §, 325. §].

A módosított rendelkezések értelmében a gazdasági tevékenység érdekében (a továbbiakban: üzleti célú használat) és azon kívül (a továbbiakban: magáncélú használat) egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét (ide értve a nyílt végű lízinget is) terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka nem helyezhető levonásba a magáncélú használat miatt.

Személygépkocsi alatt az Áfa tv. alkalmazásában 2019. július 1-jéig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos, 2019. július 1-jétől pedig a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint hatályos besorolás alapján a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművet kell érteni.

Az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében pedig bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.

Az 50 százalékos levonási tilalmat az Áfa tv. 325. §-a (átmeneti rendelkezés) értelmében arra az előzetesen felszámított adóra kell először alkalmazni, amely a bérletért fizetendő ellenértéknek a 2018. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakára vonatkozik, és amelynek kapcsán a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Így például, ha személygépkocsi bérbeadásról a felek 3 havonta számolnak el, az elszámolási időszak a naptári negyedév, és a számla kibocsátása, valamint a fizetés esedékessége a tárgynegyedévet megelőző hónap utolsó napja, akkor ez esetben – az Áfa tv. 58. §-ának rendelkezéseire figyelemmel – az 50 százalékos levonási tilalmat, a 2019. második negyedévről 2019. március 31-ig kibocsátott számla alapján megfizetett bérleti díj vonatkozásában kell először alkalmazni.

A példa szerinti esetben az átmeneti rendelkezés alapján az 50 százalékos levonási korlát azonban nem alkalmazandó a 2019. első negyedévére vonatkozóan 2018. december 31-ig kibocsátott számla alapján 2018. december 31-éig esedékes bérleti díjra. (Bár az elszámolás időszaka az utóbbi példa esetében is 2018. december 31-ét követően kezdődik, azonban a fizetendő adó megállapításának időpontja és ezáltal a levonási jog keletkezési időpontja nem 2018. december 31-ét követő időszakra esik.)

Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany – figyelemmel az Áfa tv. 120. §-ának szabályára – elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, ez minden szgkra igaz, akkor a továbbiakban az üzleti- és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül az üzleti- és a magáncélú használat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza. A rendelkezés célja az adminisztrációs egyszerűsítés, mivel ez esetben az adóalany mentesül az alól, hogy tételesen nyilvántartsa az üzleti és a magáncélú használatot.

Az Áfa tv. 125/A. §-a ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ez esetben – a 2019. január 1-je előtt hatályban lévő szabályokkal összhangban – az adóalanynak tételesen alátámasztva igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát – az Áfa tv. 120. §-ában foglaltaknak megfelelően – az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt arányban gyakorolhatja. Úgy mint eddig.

Ha az adóalany több személygépkocsit is bérel, lehetősége van arra, hogy a magánhasználat meghatározására vonatkozó módszert (50%-os átalány vagy tételes nyilvántartás) személygépkocsinként alkalmazza.

Amennyiben az adóalany egy bérleti szerződés keretében több személygépkocsit bérel, az alkalmazott módszer személygépkocsinként való meghatározásának feltétele, hogy a bérleti szerződés személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. A szabályozás alapján annak sincs akadálya, hogy az adóalany egy adott személygépkocsi tekintetében eltérő módszert alkalmazzon a magánhasználat arányának megállapítására vonatkozóan.

Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenysége keretében egyaránt végez adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet, az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó levonható arányát a következőképpen kell megállapítani.

Először meg kell határozni az üzleti és a magáncélú használat arányát, mely történhet az 50 százalékos levonási tilalom alkalmazásával, vagy – amennyiben az adóalany ezt választotta – a tételesen alátámasztott üzleti és magáncélú használat arányának kimutatásával. Az így kapott, a magáncélú használat miatt levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa összegét kell az adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenység miatti arányosításba bevonni.

Kérdésként merül fel, hogyan alakul a személygépkocsi bérletet terhelő előzetesen felszámított adó levonása, ha az adóalany ellenérték fejében teszi lehetővé az általa bérelt személygépkocsi munkavállalói által történő saját célú használatát? Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Ebből kifolyólag, ha az adóalany az 50 százalékos diktált hányadot alkalmazza (tételesen nem támasztja alá az üzleti és a magáncélú használatot), úgy az általa bérbe vett személygépkocsi előzetesen felszámított áfáját abban az esetben helyezheti teljes mértékben levonásba (feltételezve, hogy az üzleti tevékenysége kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység), ha az általa a személygépkocsi bérbeadója részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát a munkavállalókkal megtérítteti (tovább számlázza).

Amennyiben az adóalany tételes nyilvántartással alá tudja támasztani, hogy a bérelt személygépkocsit nem használták magáncélra (élt a 125/A. § szerinti döntési lehetőségével), akkor az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása nem merül fel, vagyis nem szükséges, hogy az adóalany a bérbevételt terhelő előzetesen felszámított adó teljes levonásához az általa a bérbeadó részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát megtéríttesse a munkavállalóival.

A munkavállalókkal megtérítendő ellenérték kapcsán azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Áfa tv. 259. §-a 13. pont d) alpontja értelmében nem független feleknek minősülnek, és a munkavállaló nem rendelkezik levonási joggal, így az Áfa tv. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében adóalapnak a szokásos piaci árat kell tekinteni, amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest.

A kormány elfogadott módosító javaslata nyomán 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel, bejelentéssel, rendelkeztek.  Az évközi általános 5 %-os lakás áfa 2019. december 31.-i kivezetési szabálya nem változott.

Az adócsomag továbbá a nyári adócsomaghoz képest kiegészíti az utalványok 2019-től hatályos áfakezelésére vonatkozó szabályokat, amikor egyértelműsíti, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet.

A munkaerőkölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től, az új szabályok értelmében ugyanis csak bizonyos (nem feltétlen engedély köteles) építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerőkölcsönzés esetén lesz alkalmazandó a fordított adózás, egyébként a belföldi munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltató lesz köteles felszámítani.

Alanyi adómentesség 12 millió forint, a választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.

Szja, TB és szochó szabályok változásai

Több, a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási jogszabályokat és a KATA-t érintő változás is helyet kapott az őszi adócsomagban

A cafeteria-rendszert érintő változások

A 2018. október 19-én előterjesztett őszi adócsomag a nyári változásoknál kevésbé radikális módon, de tovább szűkíti a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható juttatások körét. A béren kívüli juttatások körében jövő évtől a SZÉP-kártya hegemóniája valósult meg.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja tv. 26. § (1) bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli. Ez eddig is volt az évközi átutalások esetében is.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti, de van módosított kormány rendelet is.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől [2018. évi LII. törvény].

Az összes közteher 34,5 százalék [Szja tv. 69. § (2) bekezdés a) pont].

Az egyes meghatározott juttatások

A Módtv. értelmében 2019-től kizárólag az Szja tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január 1-jétől hatályát veszti az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek.

Adómentes juttatások

A Módtv. értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

  • lakáscélú munkáltatói támogatás,
  • mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
  • diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön NAV tájékoztató tartalmazza.

A Módtv. értelmében továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

  • a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy,
  • a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj
  • az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28.].

A családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága bővül

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kapcsán a családi adóalap-kedvezmény megoszthatóságának a kiterjesztését kell kiemelni. Az olyan esetekben, amikor a magánszemély emelt összegű családi pótlékot kap, de emellett gyakorlatilag nincs más jövedelme (pl. felsőoktatási intézmény első okleveles hallgatója, megváltozott munkaképességű, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy stb.) 2019. január 1-től alkalmazható lesz a megosztás.

Az adóalap-kedvezmények érvényesítésével összefüggő technikai jellegű szabály, hogy a családi kedvezmény, illetve az első házasok kedvezményének közös érvényesítésére alkalmas elektronikus rendszer csak 2020. január 1-től kerül bevezetésre.

Kockázati biztosítások adómentességének megszüntetése

A kockázati biztosítások adómentességének megszüntetéséhez, illetve a vegyes életbiztosításokhoz kapcsolódóan számos módosítást tartalmaz a javaslat. Szabályozza, hogy:

  • a csoportos biztosítás díja esetében hogyan kell meghatározni az adóalapot (egyenlő összegekben is szét lehet osztani a munkavállalók között munkabérként),
  • a vegyes biztosítások esetében rendezi az adókötelezettség alakulását attól függően, hogy ki lesz jogosult a biztosító teljesítésére.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a kockázati biztosításra vonatkozó mentességi szabályokat a 2018-ban kezdődő biztosítási évekre, de legfeljebb 2019. december 31-ig lehet még alkalmazni.

továbbiakban: Módtv.) 2019. január 1-jétől módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetésekre és az igénybe vett pénztári szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat.

A munkáltató, kifizető alapvetően kétféle módon teljesíthet pénztári befizetést a munkavállalója javára.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 12. §-a alapján a munkáltató a pénztár munkáltatói tagjaként a pénztárral kötött szerződés alapján a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalhatja, vagyis munkáltatói hozzájárulást teljesíthet.

Az Öpt. 17. §-ában foglaltak értelmében arra is lehetőség van, hogy a munkáltató a pénztár támogatójaként eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást, vagyis támogatói adományt teljesítsen a pénztártagok javára.

Az Szja tv. 2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás egyes meghatározott juttatásként adóköteles, a támogatói adomány révén pedig a magánszemélynek összevonás alá eső egyéb jövedelme keletkezik [Szja tv. 28. §-a,, 89. § (6) bekezdése].

A Módtv. révén 2019. január 1-jétől mind a munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói adomány – a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyra tekintettel – a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Ebből következően a magánszemélynek mind az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói adomány esetében 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 18,5 százalékos mértékű egyéni járulékokat kell fizetnie, mely közterheket – az átutalást, befizetést megelőzően – az utalást, befizetést teljesítő munkáltató levonja a bevételből. A munkáltatónak pedig 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, ha ezen jogcímek szerinti juttatást nyújt a munkavállaló részére. A munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatói adomány esetében a bevétel megszerzésének napja a kiadás teljesítésének napja.

A pénztártag ezen juttatások után is tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, hiszen ezeket az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy befizetett összegeket is jóváírják a tagok egyéni számláján. Abban nincs változás, hogy a befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb az adóévben 150 ezer forint átutalásáról rendelkezhet.

Az Öpt. 12/A. §-a alapján lehetőség van a pénztári szolgáltatások közösségi jellegű finanszírozásra is, melynek során a pénztár az alapszabályában szereplő, a munkáltatói tag, illetve a támogató alapján kiválasztott szolgáltatásokat, ún. célzott szolgáltatásokat nyújthat a tagok részére.

Ha a munkáltató célzott szolgáltatás igénybe vételét kívánja finanszírozni, akkor szerződést kell kötnie a pénztárral, amelyben meg kell határozni többek között a célzott szolgáltatások körét, a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget (ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra felhasználható részt), a célzott szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét és az elszámolás rendjét is.

A célzott támogatásra befizetett összeg egy elkülönítetten létrehozott támogatási alapba/számlára kerül a pénztáron belül (vagyis azt a pénztár nem írja jóvá a tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a befizetéssel a munkáltató finanszírozni kíván.

2019. január 1-jétől az Szja tv. 70. § (2) bekezdése alapján az Öpt. előírásai szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra teljesített befizetést. A munkáltató a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak például a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások, munkanélküliségi ellátások, elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, betegségi segélyek, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás, gyógyszerár-támogatás, közüzemi díj támogatás, lakáshitel törlesztés támogatása, otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Ha a munkáltató célzott szolgáltatást finanszíroz, és a magánszemély ilyen célzott szolgáltatást vesz igénybe, akkor erre tekintettel nem keletkezik adóköteles jövedelme, kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatást [Szja tv. 1. számú melléklet 6.10. pontja].

Ha pedig a magánszemély kiegészítő önsegélyező szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor az az Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelemként adóköteles.

Miután az egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, ezért ezen jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, Ezen túlmenően a magánszemélynek ezen egyéb jövedelem után 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek [a 2019. január 1-jétől hatályos, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontja].

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) 2019. január 1-jétől módosítja a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmát a személyi jövedelemadó és a kisadózó vállalkozások tételes adója rendszerében.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől módosított 3. § 42. pontja alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak

  • a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy
  • a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá
  • az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is e körbe tartoznak.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2) átmeneti rendelkezése alapján a módosított fogalom a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.

A Módtv ezzel párhuzamosan módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 22. pontja szerinti, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezést, így a kisadózó vállalkozások esetében a fenti támogatásokat szintén költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak lehet tekinteni. Átmeneti rendelkezés alapján ez a fogalom is alkalmazható a 2016. január 1-jét követően folyósított támogatásokra.

Mind ezek alapján mind az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek (ideértve természetesen a mezőgazdasági őstermelőket és az egyéi vállalkozókat is), mind a Katv. szerinti kisadózó egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok esetében is lehetőség nyílik a részükre folyósított támogatások adójogi minősítésének felülvizsgálatára, melynek eredményeként sor kerülhet a 2016-2018. évekre vonatkozóan benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás, illetőleg a Katv. szerinti bevételi nyilatkozat/bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére.

Társadalombiztosítási szabályok változása

Adminisztratív egyszerűsítést jelenthet majd a jövőre nézve, hogy a kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, illetve a képesítést kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat. Az említett bejelentési kötelezettség 2016-tól terhelte a kifizetőket az Art. alapján.

A foglalkoztatás élénkítési tendenciák jegyében a nyári adócsomag már mentesítette a saját jogú nyugdíjas munkavállalót a biztosítási kötelezettség alól, így megszűnt az említett személyi kör járulékfizetési kötelezettsége, ami együtt járt a különféle tb-ellátásokra vonatkozó jogosultság megszűnésével is. A tv. kiterjeszti a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Eszerint egy adott magánszemély akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben sem kell egyéni járulékokat, szocho-t és szakképzési hozzájárulást fizetni.

Emiatt vannak tenni valók is.

Ennek megfelelően 2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.

Ezzel egyidejűleg a kifizető (munkáltató) a munkaviszonyra tekintettel mentesül a saját jogú nyugdíjas személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával

  • öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Az előzőek mellett saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló személyt, akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíja folyósítása szünetel.

A foglalkoztató feladata a szabályváltozás kapcsán

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pont alapján az érintett személyek biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak 8 napon belül a 19T1041-es számú adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé be kell jelenteni.

Hangsúlyozandó, hogy az említett változás csak az Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállalókat érinti, a más jogviszonyban (pl. megbízási jogviszony) foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy biztosítási kötelezettségét a Tbj. 5. § alapján a foglalkoztatónak a továbbiakban is meg kell állapítani, a közteherfizetést pedig az adott jogviszonyra irányadó szabályok szerint teljesíteni kell.

A vállalkozó nyugdíjas

A szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozókat is érinti, akik a vállalkozói tevékenység folytatása mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak.

A 2018. december 31-ig hatályos szabályok alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte.

Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, de nem az Mt. szerinti munkaviszonyban áll (például: közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, stb), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség továbbra is fennáll.

Elsősorban a kiküldetések szempontjából bír jelentőséggel az a rendelkezés, mely szerint a járulék (és szocho) alapot képező jövedelemként történő minősülés szempontjából nem a kifizetés időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy annak juttatására egy fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel történt-e.

Szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalék lesz 2019. január 1-től.

A vámigazgatást érintő változások

Változnak a vámjogi képviselet szabályai

A vámjogi képviselők mellett megjelenik egy új szereplő, a vámszolgáltató által alkalmazott közreműködő személye. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó vámkezelési szolgáltatásokat kínáló gazdálkodóknál szükségessé válhat alvállalkozók alkalmazása a szolgáltatás teljesítése érdekében.

A közreműködő igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha a megbízó és a vámjogi képviselő erről megbízási szerződésben megállapodik, illetve a megbízó a meghatalmazásban erről rendelkezik. A közreműködő továbbra sem minősül vámjogi képviselőnek.

Vámügyi biztosíték felszabadítása

A jelenlegi gyakorlat szerint, a vámhatóság az egyes vámjogi műveletek végzéséhez szükséges összevont biztosíték esetén, a garanciavállaló nyilatkozatban, vagy készfizető kezesi szerződésben vállalt pénzügyi helytállási kötelezettség alól a garantőrt, vagy kezest az általános vámjogi elévülési idő (3 év) végéig nem mentesíti. A javaslat szerint az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is a korábbi 3 év helyett 1 évig tartja vissza a vámhatóság, ezen időtartam lejártát követően azok felszabadulnak.

Információátadás az AEO engedélyeseknek

Az AEO vámjogi egyszerűsítések típusú engedéllyel rendelkezők számára lehetőséget biztosít a vámhatóság, olyan kockázat elemzést szolgáló információk vámhatóságtól történő kérésére, melyek segítenek egy önellenőrzés elvégzésében, vagy a közvetett vámjogi képviseletből adódó kockázatok csökkentésében.

Elévülési szabályok pontosítása

Amennyiben a vámtartozás büntetőeljárás bevezetéséhez köthető, akkor az általános elévülési szabályok helyett a 10 éves elévülési szabályt kell alkalmazni.  Kérem vigyázzanak a jövedéki termékek eredetét igazoló bizonylatok elévülésével.  Addig kell megtartani amig meg van a jövedéki termék, akkor is ha az általános elévülés már megtörtént.

A törvénynek az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásait érintő szabályai többnyire a januári hatálybalépést követően kikristályosodott jogalkalmazási nehézségeket enyhítő pontosításokat tartalmaznak. Ide sorolhatók a megbízható adózók mulasztási bírsággal sújtásának szabályai.

Art. változások

A törvény az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásait érintő szabályai többnyire a januári hatálybalépést követően a kifizetőknek az általuk foglalkoztatott biztosított képzettségére vonatkozó adatbejelentési kötelezettségének megszüntetése.

Említésre méltó módosításokat figyelhetünk meg ezeken túl a hatósági adatszolgáltatás, a kockázatos adózói minősítés és bírságolási szabályok kapcsán.

  • Az új büntetőeljárásról szóló törvény indukálta változás, hogy a korábbiaktól eltérően 2019. január 1-től csak az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást a nyomozóhatóság, rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy terrorizmust elhárító szerve (amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el). Ugyanígy a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet (ha e tevékenysége folytatása érdekében az szükséges) csak ügyészi engedéllyel vehet át adatot az adóhatóságtól.
  • Pontosításra került, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételi listáján való szereplés miatt a kockázatos adózói minősítés mindaddig fennáll, amíg az adózó e közzétételi listán szerepel. E szabály első alkalommal a 2018. negyedik negyedévet követő minősítés során kerül alkalmazásra. A jogalkalmazást segítő pontosítás, hogy nem kerülnek a közzétételi listára azon adózók, akik az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségüknek eleget tettek, ezért a hatóság esetükben mellőzte a mulasztási bírság kiszabását. Következésképpen a kockázatos adózói minősítésük veszélye is elhárul. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a bejelentési kötelezettséget ugyan késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdéséig (azaz akár még jogkövetési vizsgálat során is) a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette az adózó, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető. 2019. január 1-től azonban az adóellenőrzés kifejezést felváltja az ellenőrzés, amelybe immár a jogkövetési vizsgálat is beletartozik. A javaslat így lezárja annak lehetőségét, hogy az adózó az elmulasztott bejelentést a jogkövetési vizsgálat során enyhébb következménnyel megtehesse.
  • A törvényjavaslat pontosítja és rendszerezi a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokban hozott döntéseket, továbbá egységesíti az ezen döntésekkel szembeni jogorvoslatok szabályait.
  • Az adóelőleg-kiegészítési/feltöltési szabályok megsértése miatt kiszabható mulasztási bírság a befizetett adóelőleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözetének húsz százalékáról tíz százalékra mérséklődhet.
  • A számviteli szabályzatokban foglaltaktól eltérő eljárásra, illetve a közzétett beszámoló lényegesnek minősülő információinak hiányára, azok téves feltüntetésére a régi Art. mulasztási bírság szabályait hozza vissza a javaslat.
  • Adminisztratív jellegű kiegészítés, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány iránti kérelemben az adózónak fel kell tüntetnie az igazolás felhasználásának tervezett célját. Azaz meg kell jelölni azokat a szerveket, amelyek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni. Így a határozat/igazolás visszavonása esetén ennek tényéről a NAV értesíteni tudja ezen szerveket.

Air. változások

A tv számos ponton nyúl hozzá az idén januártól hatályos Air. rendelkezéseihez. 2019. január 1-jétől többek között:

  • átalakul az eljárási határidőre vonatkozó szabályozás;
  • a biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés szabályrendszere garanciális elemekkel egészül ki;
  • az új tények, bizonyítékok előterjesztésével összefüggésben a törvény több helyen pontosításra kerül;
  • továbbá bővül a kötelezően lefolytatandó az adóellenőrzések köre egy új elemmel, amely a tartósan veszteségesen működő cégeket érinti.

 

Eljárási határidőre vonatkozó változások

A hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időt figyelmen kívül kell hagyni az ügyintézési határidő számítása során. Másfelől az ügyintézési határidő meghosszabbításának esetei taxatívvá válnak, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhat meg.

Biztosítási intézkedés – új garanciális elemek

A biztosítási intézkedés elrendelése esetén, a döntés indokolásának tartalmaznia kell a biztosítandó összeg alapját képező számításokat, az okot adó körülményeket, bizonyítékokat. A jövőben az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén kifizetések teljesítését akkor is engedélyezheti az adóhatóság, ha az adózó bármilyen módon igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.

Új tények, bizonyítékok beterjeszthetősége az ellenőrzések során.

Az ellenőrzések során csak az észrevételezésre nyitva álló határidőig terjeszthető elő új tény, bizonyíték. Ezen időpontot követően csak olyan tényekre, bizonyítékokra lehet hivatkozni, amelyekről korábban nem volt tudomása az adózóknak. Ez vonatkozik az új eljárásokra is. Az új eljárás során – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Iratpótlás elmulasztása esetén további feltétel, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés, kiegészítő ellenőrzés során az ellenőrzés akadályozása miatt eljárási bírságot szabjon ki.

A korábbi szabályozásnak megfelelően 60 napon belül kell megindítani az ellenőrzést. A jövőben a közigazgatási bíróság által elrendelt új eljárás megindításának nem lesz akadálya a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem elrendelése sem.

2019-től az ellenőrzések során az eljárás megszüntetésének lehetőségi köre kibővül. Ha az adóhatóság semmilyen eljárási cselekményt nem tud foganatosítani (lásd „fantom cégek” ellenőrzése),a tényállás nem tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény, akkor lehetővé válik az eljárás/ellenőrzés megszüntetése.

A döntés kötelező tartalmi elemeinek köre a korábbi szabályozásnak megfelelően bővül

A határozat kötelező tartalmi elemeit érintő garanciális Ket. szabályokat ülteti át a javaslat az Air. rendelkezései közé. Eszerint 2019-től a döntésnek tartalmaznia kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.

A felülellenőrzésre vonatkozó szabályozás pontosításra, kiegészítésre kerül. Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes szerv a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felettes szerv a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz. A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen miniszterhez intézett, a felülellenőrzést lefolytató szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.

A jövőben az ellenőrzések során az önkormányzati adóhatóságoknak is célzott kiválasztási rendszereket, valamint egyedi kockázatelemzési eljárást kell alkalmazniuk.

Az önkormányzati adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – lesz száznyolcvan napban maximalizálva.

 Avt. változások

A törvényjavaslatnak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt (Avt.) érintő módosításai részben a végrehajtási eljárás akadályozásának megelőzését (mint például a tárgykörözést elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatósága),illetve a jogalkalmazás könnyítését célozzák (lásd a minimálár fogalmának értelmező rendelkezések közé emelése).

Meghatározó részben azonban amiatt kerültek módosító, kiegészítő szabályok a Parlament elé, mivel 2019. január 1-től a NAV átveszi a jelenleg a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó követelések végrehajtását.

A NAV-hoz kerül így többek között:

  • a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, más uniós tagállam büntetőeljárása során kiszabott pénzösszegről, alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése.,
  • büntetőeljárásban elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének, a terhelt elfogása és megtalálása esetén előállítása költségének, az ügyészség/nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak a megállapításáról szóló értesítés,
  • fegyelmi eljárásban a bírósági végrehajtóval, bírósági végrehajtó-helyettessel és bírósági végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés,
  • a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,
  • az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,
  • a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,
  • a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,
  • a bíróságot, az OBH elnökét, az OBH-t, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés,
  • a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetve a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés alapján (mint végrehajtható okiratok) indult végrehajtási eljárások lefolytatása.

A fentiekben felsorolt megkereséseken alapuló pénzkövetelések végrehajtási szabályait, illetve a megkereséseken alapuló, egyes cselekmények végrehajtásának (vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele stb.) szabályait külön alcím rendezi.

Tekintettel arra, hogy 2018 januárjától a NAV általános közigazgatási végrehajtóként megkeresésre is eljár, ugyanakkor bizonyos ügyekben szakértelemmel nem rendelkezik, mindenképpen indokolt a megkereső szervek bevonása a végrehajtási eljárásba.

A törvény szerint 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, méghozzá havi 7500 forintra, illetve napi 250 forintra.

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, és egy elfogadott módostó indítvány értelmében a befektetési vállalkozások, pénzügyi szervezetek különadója is.

Jövő januártól az elektronikus fizetés erősítése, a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A törvény szerint az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehetet választani. „Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.” – olvasható a törvény részletes indokolásában.

Vonzóbb lehet a kiva, a törvény 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait, és 3 milliárd forintra emelkedne a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik. Az egyik elfogadott módostó indítvány nyomán már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek a kedvezőbb választási feltételek, így az eltérő adózók már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá kerülhetnek.

A helyi adókról szóló törvény módosítása – összhangban az általános adózási célokkal – több ponton tovább egyszerűsíti az adó adminisztrációt. Ennek keretében kiemelendő, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

NETA: többet adóznak az alkoholok, a törvény elfogadása nyomán 2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Ezen túl a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőhetnek. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.

Drágul a cigaretta is, a cigaretta és a fogyasztási dohány adómértéke három lépcsőben – 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől – emelkedik, ami lépésenként 30-40 forinttal drágítja a cigarettát dobozonként. A lépéseket az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés indokolja.

Megszűnik a baleseti adó, a biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forint lehet.

Egyéni vállalkozóknak is készít bevallás-tervezetet a NAV

Mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének, melyet az adózóknak – hasonlóan az őstermelőkhöz és az áfá-s magánszemélyekhez – kötelező lenne kiegészíteniük.

Az egyéni vállalkozók számára egyszerűsítené a bevallás kitöltését az, hogy csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kellene kiegészíteniük az adóbevallási tervezetüket. A törvény ezért valamennyi egyéni vállalkozóra kiterjeszti az eSZJA rendszert, és a módosítás azt is eredményezi, hogy a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Elfogadásra került a bevándorlási különadó

Az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására (függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától), továbbá a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására (függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét) – áll a részletes indokolásban. Egy elfogadott módosító javaslat szerint az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is.

A törvény meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát, e szerint ide tartozik a „bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, média-szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, továbbá a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda-tevékenység, ha ezeket a bevándorlás (emberek véglegesnek szánt áttelepülése lakóhelyük szerinti országból más országba) ösztönzése érdekében végzik. A bevándorlás fogalmába nem tartozik bele a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése”. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely egyben legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig (az adóbevallására nyitva álló törvényes határidő utolsó napjáig) köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette. Ha a támogató szervezet e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje (a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet) válik adóalannyá.

Bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása. A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 %-a, az adó önadózással teljesítendő – olvasható a törvényben. Ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

A törvény megszüntette az indokolása aszerint „ csekély bevételt eredményező és ezáltal társadalmi hatást kiváltani alkalmatlan” kulturális adót.

Egyszerűsített végelszámolás.

Az egyszerűsített végelszámolás szabályai 2018 július 1-jét követően indult eljárások tekintetében ugyancsak lényegesen megváltoztak. Kötelező jogi képviseletre itt nem lesz szükség, hiszen a bejelentéseket, dokumentumokat nem a cégbírósághoz, hanem az adóhatósághoz kell benyújtani, amely átadja a szükséges információkat a cégbíróságnak, és azok cégjegyzéken történő átvezetésére szintén automatikus bejegyzés útján kerül sor. A jogszabályok által előírt dokumentumok összeállítása ugyanakkor továbbra is szakértő közreműködést igényel. Az ügyvédek kötelező közreműködésének kiiktatásával ezért várhatóan többlet terhek hárulhatnak majd a könyvelőkre az eddigiekhez képest, hiszen az ügyfeleik többnyire szeretnek az ő szakértelmükre hagyatkozni. Elfordulhat például, hogy a cégek nemcsak a számviteli kimutatások, hanem olyan dokumentumok (taggyűlési/közgyűlési határozatok, jegyzőkönyvek stb.) előkészítésében is a könyvelőjük támogatását kérik majd, amelyekhez eddig jogi képviselőt vettek igénybe. Az elsőre talán riasztóan ható feladat elvégzésben az nyújthat segítséget, hogy a törvény kötelezően alkalmazandó mintanyomtatványok használatát írja elő, amelyek végig vezetik az irat készítőjét a megkívánt tartalmi elemeken. Nézzük azonban sorjában a teendőket, a változásokra összpontosítva!

Nagy könnyebbség, hogy már nemcsak betéti társaság, közkereseti társaság vagy egyéni cég választhatja az egyszerűsített végelszámolás lehetőségét, hanem bármely cég, így a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság is dönthet az egyszerűsített végelszámolásról, ha

  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
  • végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi. [Ctv. 114. § (1) bek.]

Az új szabályok szerint egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót választani, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

A cég képviselőjének az egyszerűsített végelszámolás megindítását az állami adóhatóság felé az adójogi szabályoknak megfelelően, a ’T201T jelzésű nyomtatványon kell bejelentenie. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek a végelszámolásra utaló (v.a.) toldattal való módosítását, valamint az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, illetve automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról. Ez tartalmazza többek között a cég nevét v.a. toldattal, a székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt is, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott, továbbá a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be.

Az egyszerűsített végelszámolásra egyebekben a normál végelszámolás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, melyeket érintően szintén történtek módosítások. A cégeljárási szabályok „tisztítása” körében például a cégtörvényből kikerültek azok a rendelkezések, melyek a végelszámolás számviteli dokumentumainak előkészítésére vonatkoznak, e szabályokat a számviteli törvény, valamint a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletet továbbra is részletesen tartalmazza. Könnyítés a végelszámolás alá került cégekkel szemben, hogy amennyiben a végelszámolás éven belül nem zárul le, a végelszámolónak csak akkor kell tájékoztatót készítenie a legfőbb szervnek, ha a legfőbb szerv erre igényt tart, és a tájékoztatót ekkor sem kell megküldeni a cégbíróságnak. [Ctv. 104. § (4) bek.]

A hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül a követelésekről változatlanul jegyzéket kell készíteni, külön kimutatva az elismert és a vitatott hitelezői igényeket; új szabály azonban, hogy a jövőben nemcsak a vitatott igények hitelezőit, hanem valamennyi hitelezőt értesíteni kell követelésük minősítéséről. [Ctv. 106. § (2) bek.]

A cég legfőbb szerve továbbra is dönthet az egyszerűsített végelszámolás megszüntetéséről és a működés folytatásáról – e határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles azonban ezt az adóhatóságnak bejelenteni. Az adóhatóság erről értesíti a cégbíróságot, amely az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből a v.a. toldat törlését automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe. [Ctv. 115. §-a (1) bek.]

Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló 150 napos határidő alatt a végelszámolás befejezését is az adóhatóságnak kell jelenteni (szintén a ’T201T jelzésű nyomtatvány használatával), amely 30 napon belül értesíti a cégbíróságot, hogy a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból van-e akadálya. A cég törlésére csak akkor kerülhet sor, ha vele szemben eljárás nincs folyamatban és köztartozása sincs.

A végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyet a cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével megküldeni a cégbíróság részére, amely – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből. [Ctv. 115. §-a (2) bek]

Az egyszerűsített végelszámolás esetén használható mintaokiratokat (jegyzőkönyvek, határozatok és vagyonfelosztási javaslat) a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 13-18. sz. mellékletei tartalmazzák. A megfelelő mintaokiratot kitöltve, a cégkapun keresztül, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF portál: https://szuf.magyarorszag.hu) a Vállalkozás/Egyszerűsített végelszámolás befejezése menüpontban, az itt elérhető „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” link alatt hitelesített dokumentum csatolásával lehet benyújtani az illetékes cégbíróság részére.

Az egyszerűsített végelszámolásról a normál végelszámolásra történő áttérés szabályai alapvetően nem változtak. Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég továbbra is akkor köteles a normál végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha

  • a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja,
  • végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy
  • az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő – azaz a 150 nap – eltelt.

A cég e körülmények bármelyikének bekövetkeztét követő 60 napon belül köteles végelszámolót választani és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését ismételten nem kell kérni. Amennyiben a cég ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő 211. napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből a v.a. toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja ebben az esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja. [Ctv. 115/A. §]

A korábbi szabályok szerint a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, e rendelkezés azonban 2018. július 26-tól hatályát veszítette. Végelszámolás kapcsán kényszertörlési eljárás megindítására abban az esetben kerül sor, ha a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be, és törlése iránt kérelmet sem terjesztett elő. [Ctv. 116. § és 2018. évi XLI. törvény 178. § a) pont]

A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása  
a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően

(GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK ALAPJÁN)

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüsztv. vhr.) alapján a gazdálkodó szervezetek1, valamint meghatározott egyéb személyek (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezetek) az elektronikus ügyintézés során 2019. január 1-től a NAV előtti eljárásokban is cégkapu használatára kötelezettek.

A gazdálkodó szervezetek 2019. január 1-től továbbra is választhatnak, hogy a NAV előtt

I. meghatalmazott nélkül járnak el, vagy

II: nagykorú tagjuk, alkalmazottjuk jár el meghatalmazottként, vagy

III. szakértelemmel rendelkező más személy / szervezet mint meghatalmazott  segítségét veszik igénybe.

I. Gazdálkodó szervezet meghatalmazott nélküli eljárása

A gazdálkodó szervezet nem természetes személy, esetében adóügyekben „saját” eljárásnak az tekinthető, ha a gazdálkodó szervezet nevében törvényes képviselője jár el.

„Saját” eljárás esetén 2019. január 1-től a gazdálkodó szervezet saját cégkapuján keresztül történik a kapcsolattartás. Ez azt jelenti, hogy az adózó a küldeményeket a saját cégkapujáról küldi meg a NAV-nak, és a NAV is az adózó cégkapujára kézbesíti a küldeményeit.

A cégkapuról küldött dokumentumot úgy kell tekinteni, hogy az az adózótól származik, a cégkapun dokumentumot fogadó személy pedig átvételre jogosultnak minősül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az a személy, akinek az ún. cégkapu megbízott az adózócégkapujához hozzáférést biztosított,

  • bármilyen dokumentumot (pl. bevallást) benyújt a cégkapu használatával, akkor a NAV azt az adózótól származó dokumentumnak (pl. bevallásának) tekinti;
  • bármilyen dokumentumot letölt (pl. hatósági döntést tartalmazó iratot), az kézbesítettnek minősül, így a kapcsolódó határidők elkezdődnek.

Az adózói cégkapura küldött adóhatósági iratok bármely cégkapu hozzáféréssel rendelkező személy számára átvehetőek, hozzáférhetőek, és fontos, hogy a kézbesítés joghatásai az első átvételhez (első letöltéshez, megnyitáshoz) kapcsolódnak.

„Saját” eljárás esetén a gazdálkodó szervezet feladata és felelőssége biztosítani, hogy mindig legyen olyan személy, aki a cégkapuhoz hozzáférve küldeni és fogadni tudja az iratokat, és a gazdálkodó szervezet adózó felelőssége annak eldöntése is, hogy mely személy részére biztosít hozzáférést a cégkapuhoz.

1.számú példa: A gazdálkodó szervezet: Kiss Kft., az ügyvezetője Nagy Béla. A Kiss Kft. cégkapujához az ügyvezetőn kívül egy titkárnő fér hozzá, aki az adminisztratív feladatokat látja el.

Ha a Kiss Kft. az adóügyeit a saját cégkapujáról intézi, akkor a bevallásait és egyéb küldeményeit is a saját cégkapujáról kell küldenie, és a neki szóló iratokat is ott kell fogadnia. Ha a cégkapu megbízott a titkárnő számára is hozzáférést biztosít a Kiss Kft. cégkapujához, és a Kiss Kft. bevallásait a titkárnő küldi el a NAV részére, az így beküldött bevallások a Kiss Kft. bevallásának minősülnek. Fontos, hogy a cégkapuhoz való hozzáférés önmagában nem jogosítja fel a titkárnőt a NAV előtti egyéb eljárásokra (kizárólag akkor, ha arra Nagy Béla meghatalmazást ad számára, és ezt bejelentik az adóhatósághoz).

Látható a példából is, hogy ezzel a megoldással kizárólag a dokumentumok cégkapun keresztül történő küldése és fogadása egyszerűsödik az adózók számára, ami azonban a képviseleti szabályokat nem írja felül.

II. Gazdálkodó szervezet nagykorú foglalkoztatottja vagy tagja jár el meghatalmazottként. A gazdálkodó szervezet nagykorú tagja, foglalkoztatottja igénybevétele esetén a gazdálkodónak meghatalmazást kell adnia a tag, foglalkoztatott részére. A képviseleti jogosultság keletkezéshez az is szükséges, hogy a meghatalmazást be is jelentsék az adóhatósághoz (ún. EGYKE jelű adatlapon). A 2019. január 1-je előtt megtett bejelentések megismétlésére – a 4. számú példánál jelzett eseten kívül – nincs szükség.

Ebben az esetben az I. pontban leírtak az irányadóak a cégkapu használatával kapcsolatban, az alábbi példával szemléltetve.

2. számú példa: A gazdálkodó szervezet: Kiss Kft., az egyik tagja és egyben ügyvezetője Nagy Béla, a gazdálkodó szervezet másik tagja Apró János. A Kiss Kft. cégkapuja szolgál a Kiss Kft. bevallásainak küldésére és a küldemények fogadására. Ha Apró János hozzáféréssel rendelkezik a Kiss Kft. cégkapujához, akkor az Apró János által a Kiss Kft. cégkapujáról beküldött pl. bevallás a Kiss Kft. bevallásának minősül, és az Apró János által megnyitott dokumentumok is kézbesítettnek minősülnek.

Ha Nagy Béla úgy dönt, hogy Apró János járjon el a NAV előtt a Kiss Kft. adóügyeiben, ehhez arra is szükség van, hogy Apró János számára Nagy Béla mint a Kiss Kft. vezetője meghatalmazást adjon, és ezt az adóhatósághoz is bejelentse (az ún. EGYKE adatlapon).

Ahogyan azt az 1. számú példánál is jeleztük, mindez a képviseleti szabályokat nem írja felül, ezért Apró János az adóügyekre vonatkozó meghatalmazás alapján – az abban foglaltaknak megfelelően – járhat el a NAV előtt. Ha tehát Apró János nem kizárólag dokumentumokat küld és fogad a cégkapun keresztül, hanem, „egyéb eljárásokban” (pl. ellenőrzési eljárás, eBEV felületen történő lekérdezések, stb.) is közreműködik a Kiss Kft. nevében, ehhez számára állandó vagy eseti meghatalmazást kell adni.

III. Gazdálkodó szervezet szakértelemmel rendelkező meghatalmazottal történő eljárása

A gazdálkodó szervezet dönthet úgy, hogy a NAV előtti eljárásokban szakértelemmel  rendelkező segítségét veszi igénybe, aki lehet

a) természetes személy (pl. egyéni vállalkozóként működő könyvelő), vagy

b) egy olyan másik gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője/tagja/alkalmazottja, amely számviteli szolgáltatás nyújtására jogosult vagy ügyvéd/ügyvédi iroda.

Szakértelemmel rendelkező személy igénybevétele esetén a gazdálkodó szervezet adózónak meghatalmazást kell adnia a szakértelemmel rendelkező részére, és a meghatalmazást be is kell jelenteni a NAV-nak (ún. EGYKE jelű adatlapon). A 2019. január 1-je előtt megtett bejelentések megismétlésére – a 4. számú példánál jelzett eseten kívül – nincs szükség.

Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján az adóhatósági iratot a meghatalmazottképviselővel eljáró adózó esetében a képviselő számára kell kézbesíteni.

2019. január 1-jétől, ha akár az adózó, akár a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor a meghatalmazott és a NAV között elektronikus úton történik a kapcsolattartás.

Az a) pont szerinti esetben, azaz természetes személy (pl. egyéni vállalkozó könyvelő) meghatalmazott esetén a kapcsolattartás továbbra is a képviselő KÜNY (köznyelven: ügyfélkapus) tárhelyén keresztül valósul meg.

3.számú példa: A gazdálkodó szervezet: Kiss Kft., az ügyvezetője Nagy Béla, a NAV előtti eljárásokban a Kiss Kft-t a Könyvelő András nevű könyvelő képviseli, aki egyéni vállalkozóként látja el feladatait. Könyvelő András egyéni vállalkozó akkor tud a Kiss Kft. nevében eljárni, ha számára Nagy Béla mint a Kiss Kft ügyvezetője meghatalmazást ad, és ezt bejelenti az adóhatósághoz is (az ún. EGYKE adatlapon).

A kapcsolattartás 2019. január 1-től nem változik, továbbra is Könyvelő András KÜNY tárhelyén keresztül valósul meg, a Kiss Kft. bevallásait Könyvelő András a KÜNY tárhelyéről küldi, és a NAV küldeményeit ott fogadja.

A b) szerinti esetben, azaz, ha a meghatalmazott cégkapu nyitásra kötelezett gazdálkodó szervezethez köthető személy, a kapcsolattartás a meghatalmazotthoz köthető gazdálkodó szervezet cégkapuján (továbbiakban: meghatalmazotti cégkapu) keresztül valósul meg.

Meghatalmazotti eljárás esetén 2019. január 1-től a meghatalmazotti cégkapun keresztül történik a kapcsolattartás, az adózó dokumentumai innen érkeznek, és a NAV is a meghatalmazotti cégkapura kézbesíti a küldeményeit.

A meghatalmazotti cégkapuról küldött dokumentumot úgy kell tekinteni, hogy az az adózótól származik, a meghatalmazotti cégkapun dokumentumot fogadó személy pedig az átvételre jogosultnak minősül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az a személy, akit a meghatalmazotti cégkapu megbízott a meghatalmazotti cégkapuhoz hozzárendel,

– az adózóra vonatkozó olyan dokumentumot (pl. bevallást) nyújt be a cégkapu használatával, melynek a benyújtására a meghatalmazottnak a meghatalmazás terjedelme alapján joga van, akkor az az adózó dokumentumának (pl. bevallásának) minősül;

– bármilyen dokumentumot megnyit (pl. hatósági döntést tartalmazó iratot), amely az adózó olyan adóügyében keletkezett, melyre a meghatalmazás annak terjedelme alapján kiterjed, az kézbesítettnek minősül, az eljáráshoz kapcsolódó határidők elkezdődnek.

A meghatalmazotti cégkapura küldött adóhatósági iratok bármely meghatalmazotti cégkapu hozzáféréssel rendelkező személy számára átvehetőek, hozzáférhetőek, ebben az esetben is fontos, hogy a kézbesítés joghatásai az első átvételhez (első megnyitáshoz, letöltéshez) kapcsolódnak.

A meghatalmazotti eljárás esetén tehát a meghatalmazotthoz köthető gazdálkodó szervezet feladata és felelőssége annak biztosítása, hogy mindig legyen olyan személy, aki a cégkapuhoz hozzáférve küldeni és fogadni tudja az iratokat, és a gazdálkodó szervezet felelősségi körébe tartozik az is, hogy mely személyek részére biztosít hozzáférést a meghatalmazotti cégkapuhoz. A meghatalmazotti cégkapun ténylegesen eljáró természetes személy és a NAV-hoz bejelentett képviseleti jogosultsággal rendelkező természetes személy eltérő lehet, ez azonban nem akadályozza a meghatalmazotti cégkapu használatát a képviselt adózó ügyében, mivel az számít, hogy a meghatalmazott cégkapujára érkezzenek az adóhatósági iratok és onnan történjen a kiküldés is.

4. számú példa: A gazdálkodó szervezet: Kiss Kft., az ügyvezetője Nagy Béla, a NAV előtti eljárásokban a Kiss Kft-t a Szolgáltathat Zrt-nél alkalmazottjaként Vidám Judit képviseli. A Szolgáltathat Zrt. egy számviteli szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság.

Vidám Judit a Kiss Kft. valamennyi adóügyében eljárhat. Vidám Judit mint a Szolgáltathat Zrt. alkalmazottja akkor tud a Kiss Kft. nevében beadványt benyújtani, ha erre Nagy Béla, mint a Kiss Kft. vezetője meghatalmazza, és ezt bejelentik az adóhatósághoz is (az ún. EGYKE adatlapon).

Az EGYKE adatlap ismételt benyújtására csak akkor van szükség, ha a példa szerint a Szolgáltathat Zrt. alkalmazottjának adóazonosító jelével együtt a Szolgáltathat Zrt., mint képviselő szervezet adószámát korábban nem jelentették be az adóhatósághoz.

Ebben az esetben 2019. január 1-től a Kiss Kft. bevallásai a Szolgáltathat Zrt. cégkapujáról érkeznek, a Kiss Kft. részére szóló iratokat a NAV a Szolgáltathat Zrt. cégkapujára küldi. A Szolgáltathat Zrt. feladata, hogy biztosítsa, hogy mindig legyen olyan személy, aki a Szolgáltathat Zrt. cégkapujához hozzáférve küldeni és fogadni tudja az iratokat és azokat eljuttatja Vidám Judit részére.

Amennyiben a példa szerinti esetben Vidám Judit számára, mint a Szolgáltathat Zrt. alkalmazottja számára Nagy Béla, mint a Kiss Kft. vezetője nem valamennyi adóügyre vonatkozó, hanem pl. a Kiss Kft. áfa bevallásai benyújtására ad meghatalmazást, a fentiek kizárólag az áfa bevallásra és a kapcsolódó iratokra érvényesek.

A III/b. pont és a 4. számú példa szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az adózó nem cégkapu nyitásra kötelezett gazdálkodó szervezet, hanem pl. egyéni vállalkozó, társasház, stb., azonban az adóügyekben eljáró meghatalmazottja egy olyan másik gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője/tagja/alkalmazottja, amely számviteli szolgáltatás nyújtására jogosult (vagy ügyvéd/ügyvédi iroda) és cégkapu használatára kötelezett.

2018. december 20.  (Pénzügyminisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal)


Minimálbér 149.000 garantált bér 195000.ft

Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba.

Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. 

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.
Kedvezmények nélkül a nettó bér: 99.085 Ft

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

Kedvezmények nélkül a nettó bér: 129.675 Ft

Ugyanekkora minimálbér és garantált bérminimum jár teljesítménybérezésnél is a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének megállapításakor.

Ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, a meghatározott órabértételt arányosan csökkentett mértékben, míg ha rövidebb, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.  

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2019. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 

A rendelet alkalmazásában 2019. február 28-ig a munkáltatón a költségvetési szervet; a munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót; az alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.  

2019. március 1-jétől a munkáltatón a költségvetési szervet, illetve kormányzati igazgatási szervet; a munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi és közszolgálati jogviszonyban állót; az alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, és biztosi jogviszonyban állók esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

EFOT tudnivalók

Az egyszerűsített foglalkoztatás napi kifizetés szabályainak változása.

2019-ben az egyszerűsített foglalkoztatási bérek számolása kapcsán az alábbiakra kell figyelni:

  1. Egyszerűsített foglalkoztatás kizárólagosan órabéres megállapodás legyen (pl: van napibér is, de azt el lehet rontani).
  2. Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2019-ben:
  • minimálbér (857 Ft/óra) 85%-a, azaz 728 Ft/óra, vagy
  • a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (1121 Ft/óra) 87%-a, azaz 975 Ft/óra.

8 órás foglalkoztatás műszak nélkül

minimálbér 5824-ft-nap 
garantált bér 7800-ft-nap

Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék (22 – 06) óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje 22 – 06 óra között meghaladja az 1 órát. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 30 %-os műszak pótlék, ha foglalkoztató működési rendje ezt indokolja, HA a munkavégzés ideje 18 – 06 óra között van.

garantált bér 12 órás műszak (30%)

6-18       13650-ft-nap                     18-06  (18-24 és 00-06 között 7605-6 óra/nap)

7-19       13.945-ft-nap                   19-07  (19-24 6.338-ft/5 óra /nap 00—07 között 8.580-/7óra/nap)

  1. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% “túlóra pótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra , 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)
  2. Boltokban, közértekben, stb…, ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.

garantált bér 12 órás műszak (30%)

6-18 19.500-ft/nap                         18-06 (18-24 és 00—06 között 10.530-/6 óra/nap)

7-19 19.793-ft/nap                         19-07 (19-24 8775-ft/5/nap 00-07 között 11.993-ft/7 óra/nap)

5. Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50% “túlóra pótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

  1. Ha pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár. A 2-4 pontokban számított összegek duplája. Azaz Ünnepnap nap és vasárnap efotos foglalkoztatása gazdaságtalan.
  2. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2019-ben: 13.712 Ft/nap/fő.
  3. Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni: – a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében Tao tv. 3. számú melléklet A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik; – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak az Szja. tv. 11. számú melléklet IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.
  4. Kell-e SZJA-t fizetni a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatási bére után, ha a mentes határt meghaladja, mentesített összeg.
  5. Ez a fogalom többször változott, efot tv 9 § (2) a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének 130 % szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

 

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa:

HA a munkavállaló szakképzettséget NEM IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva, a munkában töltött napok száma  X  a minimálbér napi összege 130 % a  (2019-ben 8.918 forint), ha szakképzettséget igénylő munkakörben van, akkor 11.661-ft) Vigyázzunk a foglalkoztatási szabályokra, ki mennyi efot-ost foglalkoztathat, és azt hogyan, illetve, az efot és az idénymunka megkülönböztetésére.

Ismételten, kérem, vegye figyelembe az egyszerűsített foglalkoztatás egyéb napi, idő, és foglalkoztatási korlátait, ami alapján 5/15/90 nap illetve a foglalkoztató létszáma alapján a foglalkoztatási korlátokat is. Nem tudjuk napi szinten kontrolálni, csak külön kérelemre lehet megállapítani annak helyességét.

Bár egyszerűsített foglalkoztatás esetén a vasárnapi munkavégzés elrendelésének nincs korlátja, mégis az dönti a választ, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) mely rendelkezése alapján rendeli el az alapítvány a munkavállaló (az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban foglalkoztatott) számára, egy táblázatban összefoglalva az ehhez kapcsolódó tudnivalókat.

Bár egyszerűsített foglalkoztatás esetén a vasárnapi munkavégzés elrendelésének nincs korlátja, mégis az dönti a választ, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) mely rendelkezése alapján rendeli el az alapítvány a munkavállaló (az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban foglalkoztatott) számára, egy táblázatban összefoglalva az ehhez kapcsolódó tudnivalókat.

 

Vasárnapra rendes munkaidő az alábbi esetekben rendelhető el

Jár-e 50% mértékű bérpótlék?

rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

nem

idényjellegű tevékenység keretében

nem

megszakítás nélküli tevékenység keretében

nem

több műszakos tevékenység keretében

igen

készenléti jellegű munkakörben

igen

kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló

nem

társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén

nem

külföldön történő munkavégzés során

nem

a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló

igen

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az Mt. 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető.

Azaz

– a több műszakos tevékenység keretében,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében jár.

Fontos a „kizárólag” feltétel, azaz, ha bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére.

Kérjük, mindenki gondolkozzon el, mottónk a lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodára kicsit várni kell.

Esemény után nincs tabletta, előtte esetleg még felmérhetjük a kockázatot és hogyan lehet azt mérsékelni.

A számviteli politika kialakításáért, így a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért és módosításáért is a leltározás rendjéért, az alapbizonylatokért, a szerződésekért, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Amennyiben a gazdálkodó a számviteli politikáját nem készíti el, vagy a szabályzataiban foglaltakat nem tartja be, mulasztási bírsággal sújtható. Különösen igaz ez azért, mert változott a számviteli törvény, a besorolásokat a könyvelő nem tudja elvégezni, akarunk és fogunk segíteni, de csak mi ehhez nagyon kevesek vagyunk.

Az iroda ezt 2007 évben egyébként mindenkinek elkészítette, annyit kellett tenni, hogy kitöltsék a vállalkozás nevét és beírják a pénzösszeget, és ha kell az ellenőrzésre a szabályzat, akkor azt küldjék meg. Kérem, ha valakinek ez nincs meg egyeztessenek kollégáimmal ne az ellenőrzéskor lepődjünk meg és kapkodjuk.

Minden gép, jármű használatát igazolni szükséges, vagy útnyilvántartás, vagy menetlevél, vagy gépüzem napló stb, ezek utólag nem tölthetők ki. A költség térítéseket havonta el kell számolni. Nem vizsgáljuk a jogszerűségét, a futott km-t, a megművelt területet, a beszerzéseket stb.

A nyíltvégű pü. lízinges autóknak tételes útnyilvántartás kell, amiből a hivatalos és magánhasználat megállapítható, mivel úgy döntöttek, ezért vették így a járművet, hogy levonják az áfát. Ha van, magánhasználat amiatt, azt el kell számolni, meg kell téríteni. Kivéve ha a 2019 es már részletezett 50 % os levonási arányt alkalmazza.

A HÁZIPÉNZTÁR NEGATÍV összege nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! Mint ahogyan az abban levő tetemes összeg sem.

A HIÁNYZÓ SZÁMLA, BIZONYLAT nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! De menni kell a kontrolok miatt ellenőrzésre és már nem tudunk segíteni. Sőt növeli a felesleges adóhatósági eljárás a feladatokat, igy a díjat is. 2019 től nagyon szigorúan szétszedjük a könyvelést, a bérszámfejtést, az adóhatósági ügyintézést, a hibajavítást, az ellenőrzési képviseletet, az adótanácsadást, a költségtérítést. Felejtsék el a számla eldobást, mert nem tudom, mit tud a NAV!

A KÉSZPÉNZFIZETÉS BEJELENTÉS, ÉRTÉKHATÁR TÚLLÉPÉS MIATTI BÍRSÁG nem a könyvelő felelőssége, csak akkor, ha jelezték és a szerződés szerint nem jelentette be. Igaz ebben már csak a kapcsolt 1 millió van, de van még a 1.5 millió kp korlát, azonban az nem bejelentés kötelezett, illetve van jövedéki termék 200.000-ft is.

Ugyan ez a helyzet a kapcsolt viszonyokkal is. Nagyon sok adó jogszerű választását, az adóalapot érinti, a bejelentési szabályról nem is beszélve, amit tudunk és akarunk értelmezni, de nagyon sok esetben nem, vagy már csak későn rendelkezünk megfelelő információval. Kérem, ennek következményeit ne hárítsak ránk.

Az áfa választás, a bejelentkezés, a kompenzációs felár választhatósága, sokszor nem jó, de nem tudok vele mit tenni, különösen nem a múlttal. Kérem egyedileg kezeljék és a felelősséget viseljék.

Hiányzó bizonylat keresése nem a könyvelő felelőssége. Befolyásol minden, így bevallást, eredményt, beszámolót, eddig többször is kijavítottuk, a jövőben erre nem vagyunk képesek, kérem, legyenek figyelmesek. Ne mi legyünk az utolsók a sorban.

Valótlan gazdasági esemény nem a könyvelő felelőssége. Nem vállalkozási költség elszámolása nem a könyvelő felelőssége.

Tagi kölcsön nem a könyvelő felelőssége, annak szerződése, a kamatok elszámolás alap gazdasági esemény, nem a könyvelő dokumentálja. Mi nem tudjuk a pénztárt elrontani, mi csak közölni tudjuk annak mértékét.

Szigorú számadású bizonylatok elszámolása nem a könyvelő felelőssége, az se hogy van e, az se hogy nincs az se hogy eltérőek.

Gazdasági események, hitelek kamat elszámolása nem a könyvelő felelőssége, egyre inkább igaz ez a letiltásokra is.

PÉNZMOSÁS !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

LELTÁR tartalmazza, a tárgyi, a készlet, a vevő, a szállító, a követelés, a kötelezettség összegét. Nem a könyvelő feladata annak elkészítése, csak és kizárólag, szabályosan kiállított bizonylatok, és szerződések, leltárak alapján van módunk szolgáltatást nyújtani. Kérjük a leltár, a leltározási szabályzat kérdését, a használt rendszerek hibáját ne akarja a könyvelőre hárítani.

Van eredmény, vagy nincs, van hitel, vagy nincs, lehetne e stb, nem a könyvelő felelőssége.

CÉGKAPU nem a könyvelő, akkor sem, ha jön a WEBNYK ami vélhetően összerak majd mindent. Szóval, aki igényli annak az esemény előtt, a könyveléstől függetlenül,tehát nem annak terhére segítünk, aki nem, annak már, ha bekövetkezett, már nem tudunk segíteni. Éppen ezért irtam részletesen is erről a kérdésről.

Most van itt az ideje, hogy felébredjünk és új alapokra helyezzük a vállalkozásunkat, és a kapcsolatunkat. Nagyon kevés, és egyre kevesebb a jó, és felkészült könyvelő. Dolgozzunk és gondolkozzunk együtt, de előre és ne utólag. Ebben vagyunk partnerek, de nagyon.

Figyelünk ugyan, és mindenért szólunk, de ne forduljon már ez át. Köszönet a megértésért.

FONTOS, ha Mi hibázunk és az adózó kockázatos, a minősítése miatt, a többlet szankciót nem vállaljuk.

Köszönet mindenkinek, aki vette a fáradságot, hogy megismerje az anyagot, az abban szereplő kérdések, üzenetek, feladatok megoldásában részt vállalt, a jövőben fog, annak érdekében, hogy mindenki számára biztonságot, eredményességet, nyugodt kiszámítható gazdálkodást eredményezzen.

Ügyfélkapus regisztráció azoknak, akiknek eddig nem volt. El kellene rajta gondolkodni, meg kell csinálni. A mi munkánkat is tudja rajta kontrolálni, előbb utóbb úgy is mindenkinek kell, hogy legyen. OBR (országos beszámolási rendszer) a vagyon felosztási javaslatokat a jogosultak írják alá.

A hitel kérelmi igényüket a leadás előtt legalább 5 nappal, ha tudnák jelezni, az nagyon megkönnyítené az életünket. Ez csak kérés, de a mottót fentebb olvasták és nem része a könyviteli szolgáltatásnak. Anyagilag sem!

Olginak, nagyon fontos lenne, hogy az egyszerűsített bejelentések adatait az ügyfelek ne telefonon diktálgassák be nekünk, hanem írjanak már e-mailt. Tudjuk, mindannyian a bizonylat véd és vádol. Még nem volt gond, írtam tavaly is, de azóta már igen, de ha egyszer lesz, akkor az, nagyon nagy lesz. Mi soha nem futottunk, fogunk elfutni a minket terhelő felelősség elől, de vitázni nem szeretünk.

Munkaidő nyilvántartást úgy kérjük, hogy ki van számolva a nap, az órák, amelyek meghatározzák a bérelszámolást. Ha nekünk kell számolgatni, kifogjuk számlázni az idejét, már tavaly is ezt ígértem és nem tettem, ráadásul annak a ceruzás, áthúzott, javított, mondtuk, mi nem jó, kijavította e stb miatt sok hiba lehet. Igy van ez a bért érintő számtalan tétellel is, ha kilépő van, akkor legyen írásos munkaviszony megszűnés, legyen minden megszűnéssel kapcsolatosan rendelkezés, idő, jutalom, ktg stb, ne kelljen minden tételért külön, külön egyeztetni. Belépő lapok nélkül nincs helyes bérszámfejtés.

A bejelentésekhez már nem kell az iskolai végzettség, az okirat száma, és annak kiállítójának neve.

Egyre többet mások, hanyag, nem törődőm, minek vagytok ti munkája miatt nem tudjuk elvégezni a feladatainkat, vagy csak jelentős ráfordítás árán tudunk annak eleget tenni. Ha már egyszer elvégeztem valamit annak nyoma marad, illetve ha még egyszer el kell, akkor kétszer vagy többször is kell, dolgozzak, dolgozzunk, ezt nem szeretem. Egyetlen bizonylat mindent felborít. Ez nem miattunk van így, mint hogy a szabályokat sem Mi hozzuk, bár már erre is van példa.

Üzleti célú kedvezmények adókötelezettséget eredményeznek. Ha nem kéri a tanácsunkat, nem tudjuk adóztatni, igy mindentől elhatárolódunk.

A szabályokat ismerni kell, ahhoz, hogy azon áttudjunk lépni. Bölcs mondás.

Kérem a Kivások, a Katások nagyon figyeljenek, hogy kedvezményes adózási szabályokra jogosultak, amit egy hiba, egy birság évekre megszüntet.

Köszönöm a figyelmet, aki vette a fáradságot, hogy végig olvassa. A fogalmazás, a felrázás, azért keletkezett, mert ezzel elkerülhetővé válik a kétségbeesés. Aki nem olvasta annak majd többször is idézünk belőle, mint tettük eddig is, tesszük a jövőben is


,, Az ügy mögött ott az ember ezt soha ne feledd el” 


 

Köszönettel és Tisztelettel:

Juhász Adószakértő Iroda