Nyári adócsomag – 2019

Semmi újat nem mondok, hogy vannak évközi adóváltozások 2019. július 1-től.

Nevezzük úgy, hogy a nyári adócsomag több fontos változást is tartalmaz. Az évközi adóváltozásokat gazdasági élénkítés, pontosítás indokolja, ideértve különös tekintettel a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentését, a csoportos társasági adó-alanyiság szabályait, a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfacsökkentési lehetőséget, valamint a társasági adóelőleg-kiegészítési szabályok változását, de különböző időpontokban.

Általános forgalmi adót érintő változások

2020. január 1-jétől az adóalanyok számára lehetővé válik –önellenőrzés keretében– az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímen.

Ezekben az esetekben az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével.

Ezzel kapcsolatban a jogszabály részletesen meghatározza azokat a követeléseket, amelyek az Áfa szabályok értelmében behajthatatlan követelésnek minősülhetnek, ugyanis az adóalap csökkentési lehetőség csak ezek esetében alkalmazható.

Egyébként is már a korábbi években is nagy hangsúly fektettünk az éven túli követelés, vagy éppen kötelezettségek kezelésében, de ez további fontosságot kap.

Átmeneti rendelkezésekre vonatkozó előírások alapján az ezen a jogcímen az adóalap csökkentést először abban az esetben lehet alkalmazni, amikor a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Az utólagos adóalap-csökkentés csak abban az esetben lesz lehetséges a törvény alapján, ha az adóalap-csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek.

A törvény saját – a számviteli szabályoktól eltérő, szűkebb – meghatározást ad a behajthatatlan követelésre:

Behajthatatlan követelésnek minősül a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában amennyiben

      • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
      • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
      • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
      • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

További feltétel a behajthatatlan követeléssel kapcsolatban, hogy a megtérítésének esedékessége óta legalább egy év el kell teljen.

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó változások

Szintén 2020. január 1-i hatállyal a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó adómérték a jelenlegi 18 %-ról 5 %-ra csökken.

Ezen rendelkezés, amellett, hogy élénkítő hatása lehet az iparágra, a számlázást is könnyítheti a szállásadók számára. A kedvezményes 5 százalékos adókulcs eddig a reggelire mint étkezőhelyi vendéglátásra alkalmazható lett volna a szobák ellenértékének számlázásánál, azonban – mivel önálló értékkel nem bíró szolgáltatásról lévén szó – a fő szolgáltatás adómértékével, 18 százalékkal adózott. Ez innentől egységes lehet a mind a szállás, mind az étkezés vonatkozásában. Viszont lesz Tufho is, mint már a melegkonyhás étkezőhelyi vendéglátás szolgáltatásnál megszoktuk.

Az EU-n belüli termékértékesítésre vonatkozó változások

A jogszabályba bekerült pontosítás értelmében a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességének feltétele, hogy a vevő adóalany a másik EU tagállami Közösségi adószámát közölje az értékesítővel. Fontos tudni, hogy az adómentesség a jövőben nem lesz alkalmazható azokban az esetekben, amikor az értékesítő adóalany a Közösségi összesítő nyilatkozatot hibásan vagy hiányosan nyújtotta be az adott ügylet vonatkozásában, kivéve, ha igazolja, hogy jóhiszeműen járt el, és egyúttal javítja a nyilatkozatot. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a Közösségi összesítő nyilatkozatok helyes benyújtására egyre nagyobb hangsúlyt helyez a jogalkotó, mivel az az adómentesség feltételét hivatott alátámasztani.

Vevői készletekkel kapcsolatban 2020. január 1-jétől hatályban lépő változás arra az esetre vonatkozik, amikor egy magyar adóalany belföldről egy másik EU tagállamba, vagy fordítva, egy másik EU tagállami adóalany Magyarországra szállítja a saját termékeit a későbbi vevője raktárjába, annak érdekében, hogy azokat egy későbbi időpontban részére értékesítse. A módosítás célja a feltételek pontosítása annak érdekében, hogy az egyik tagállamból a másikba történő árumozgatás ne keletkeztessen Áfa-regisztrációs, illetve Áfa-fizetési kötelezettséget az áru tulajdonosának.

Változás az is, hogy ha a vevő általi kitárolás a vevői készletből nem történik meg 12 hónapon belül, azaz a vevő részére történő értékesítésre nem kerül sor ebben az időszakban, abban az esetben a 12. hónap utolsó napján mindenképpen beáll a saját termék mozgatásához kapcsolódó Közösségen belüli termékértékesítés, illetve beszerzés joghatása.

Ide vonatkozó átmeneti szabály értelmében a Magyarországon külföldi adóalanyok által fenntartott vevői készletben tárolt termékek esetén 2020. december 31-én mindenképpen beáll a Közösségen belüli termékértékesítés joghatása, ezzel a külföldi adóalanyok számára Áfa-regisztrációs kötelezettséget keletkeztetve.

EKÁER bejelentések önellenőrzése

EKÁER bejelentések esetében 2020 januárjától nagyon szűk időkeretben és meghatározott díj ellenében lehetőség nyílik önellenőrzésre. Ennek keretében a már lezárt, vagy már nem érvényes EKÁER bejelentések adatait a lezárást, illetve érvényességi idő lejártát követő 3 munkanapon belül –de legkésőbb az erre vonatkozó adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig– lehetőség lesz egy alkalommal módosítani, adatonként 10 ezer Ft összegű pótlék megfizetése ellenében.

Személyi jövedelemadót érintő változások

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében a kedvezmény kiterjesztésre kerül oly módon, hogy az a már felnőtt gyermekek után is jár. A vérszerinti és az örökbefogadó anyák összevont adóalapba tartozó jövedelmére vonatkozóan teljes adómentesség vonatkozik úgy, hogy a gyermekeik után a családi járulékkedvezményre továbbra is jogosultak maradnak.

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték (szja-törvény 77/A § (2) bekezdése) a törvény kiegészíti a bevételnek nem minősülő tételek felsorolást azzal az esettel, amikor a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegynek szövetkezet részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez a szövetkezetben.

A módosítás célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény alapján létrehozott szövetkezeti hitelintézeti integrációban zajló egyesülési folyamatok során a jogutód kereskedelmi bankban részvényt szerző befektető tulajdonosok és a Holding szövetkezetben részjegyet – és ezáltal a kereskedelmi bankban közvetetten tulajdont – szerző tulajdonosok közötti egyenlőtlenséget kiküszöbölje. A Holding Szövetkezetben részjegyet szerző tulajdonosok értékpapír szerzése – mely 2019. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal lép életbe – nem minősül bevételnek, majd csak akkor, amikor a tulajdonos a részvényeket, vagy a Holding Szövetkezet a részjegyeit az átalakulást követően értékesíti.

A lakáshoz kapcsolódóan adómentes (szja-törvény 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontja) Jogtechnikai pontosítás, a lakáscélú támogatást, otthonteremtési kedvezményeket tartalmazó kormányrendeletek címéhez igazodó módosítás, hiszen a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet már több mint három éve hatályát vesztette.

Az új támogatások adómentességére vonatkozó szabályozás ezt a változást nem követte, 2016-tól eltelt időszakban az új típusú lakáscélú támogatások adómentességét jogértelmezés biztosította. A hatályos rendeletek címének beiktatása a törvény kihirdetésekor lép hatályba, azonban a 2016. február 11-étől alkalmazhatók. Ennek megfelelően adómentes az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet alapján járó támogatás.

Egyéb indokkal adómentes: (szja-törvény 1. számú melléklet 7. pontja 7.43–7.45. alpontjai)

A 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben adómentes juttatások bővítését célozzta meg a javaslat. Eszerint az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélynek adott pénzben és természetben adott ellátások, mint például a napidíj, bónusz, a felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátások, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások mentesülnek az adófizetés alól. A felsorolás nem taxatív, a módosítás a különösen kifejezést használja, így az sem zárható ki, hogy a juttatási kör bővíthető. Az adómentességet élvezők körébe tartoznak majd az UEFA tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői is.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedésének elősegítése érdekében a következő mentességeket vezette be.

  • a sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás és termék vagy szolgáltatás formájában adott ajándék,
  • foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj,
  • a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggően adott támogatás, ösztöndíj.

A felsorolt juttatások többségét külföldi személyek szerzik meg, akik jövedelme a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján Magyarországon egyébként sem lenne adóztatható, ezért az indokolás szerint a módosítás érzékelhető költségvetési kiesést nem fog okozni. Ugyanakkor a nemzetközi sportszervezeteknek nem kell foglalkozniuk a külföldi illetőségigazolások beszerzésével, melynek köszönhetően az adminisztrációs teher is jelentősen csökken.

Ezentúl adómentességet élveznek a kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott jövedelmek is, a kormány határozatában meghatározott mértékig. Így nem kell majd adót fizetni a napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások után.

A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok (szja-törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. pont d) alpontja)

Mentes az adó alól a jövedelem, mely osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén valamely tulajdonostárs részére történik. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint, ha nem tekinthető birtok-összevonási célú értékesítésnek a jogügylet, a tulajdonosváltás miatt az értékesítésből származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni. A mentesség bevezetése 2019. január 1-jétől visszamenőleges hatállyú.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék változások

2019 július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 %-ról 17,5 %-ra csökken. A módosítással nem csak a bérek, hanem a bér mellett adott juttatások és a reprezentációs költségek adóterhe is csökken, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) munkáltatót, kifizetőt terhelő mértéke a szociális hozzájárulási adóval összhangban 17,5 %-ra csökken.

2019 július 1-jétől változnak az összevont adóalap megállapításának szabályai is, ennek értelmében, ha a magánszemély egy adott jövedelme után kötelezett szociális hozzájárulási adó megfizetésére, abban az esetben a jövedelmének 85 %-át kell figyelembe venni adóalapként (korábban ez 84 % volt).

2020. január 1-i hatállyal az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710,- Ft-ra (napi 257,- Ft-ra) emelkedik a jelenlegi 7.500,- Ft-ról (napi 250,- Ft-ról).

Társasági adót érintő változások

Legjelentősebb változás, hogy már a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Nem is hiszem, hogy ez is eljött. Átmeneti előírások értelmében azonban az adózók 2019-re még önkéntes alapon kiegészíthetik adóelőlegüket a várható fizetendő adó összegére, ezáltal lehetőségük van arra, hogy a 2019-es adóév tekintetében még éljenek látvány-csapatsport- vagy filmtámogatást keretében az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5 %-os adóelőnyt jelentő lehetőségével.

A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a tv elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi. A változások azt is jelentik, hogy aki maximálisan ki szeretné használni az adóról való rendelkezésben rejlő előnyöket, annak javasolt 2019 decemberéig döntést hozni a 2020 januárjától teljesítendő adóelőlegek felajánlásáról.

Jelentős változás, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó minimum beruházási küszöbérték 500 millió Ft-ról fokozatosan csökken a kis-és középvállalkozások által megvalósított beruházások kapcsán. A fokozatos csökkentés következtében 2023-ra a középvállalkozásoknak elegendő 100 millió, kisvállalkozásoknak pedig 50 millió Ft-ot elérő beruházást megvalósítani ahhoz, hogy fejlesztési adókedvezményben részesülhessenek.

Kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adót érintő változás

A szociális hozzájárulási adó csökkenésével összhangban módosult a kisadózók ellátási alapja is, hiszen így az egyéni járulékoknak megfelelő rész növekszik, ami azt jelenti, hogy 2019. július 1-ét követően az ellátások alapjaként is magasabb összeget vesznek figyelembe. Tehát a főállású KATA szerint adózó által igénybe vett pénzbeli ellátások (pl.GYED, táppénz) alapja változatlan adófizetési kötelezettség mellett megemelkedik a következők szerint:

  • 50 ezer Ft-os tételes adó megfizetése esetén 98.100,- Ft-ra (2019. június 30-ig: 94.400,- Ft)
  • a magasabb mértékű, 75 ezer Ft-os tételes adó megfizetésekor 164.000,- Ft-ra (2019. június 30-ig: 158.400,- Ft)

A kisvállalati adó kulcsa 2020. január 1-jétől tovább csökken, a jelenlegi 13 %-ról 12 %-ra.

Helyi adókról szóló törvény módosítása, ami igy nem módosítás, csak máshova kerül, ami nem jó.

Míg a társasági adóban az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésre kerül, a helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad, tehát fontos, hogy ne feledkezzünk meg az iparűzési adó-előleg feltöltési kötelezettségről a tárgyév december 20-ig.

2020. január 1-jétől helyi iparűzési adóbevallást csak hibátlan bevallások esetén fogják lehetővé tenni a NAV-on keresztül.

A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező nonprofit szervezetekre is kiterjesztésre kerül az építmény- és telekadó feltételes adómentességének köre.

Innovációs járulékot érintő változás

Innovációs járulék tekintetében is eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük.

Energiaellátók jövedelemadóját érintő változások

Energiaellátók jövedelemadója tekintetében is eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük.

Reklámadót érintő változások

2019. július 1-jétől ideiglenesen, 2022. december 31-ig 0 %-ra csökken a reklámadó mértéke (2019. június 30. előtt 7,5 %). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy erre az időszakra a bejelentkezési, illetve az adóbevallási kötelezettséget sem kell teljesíteniük a törvény hatálya alá tartozó adózóknak. A 2019. július 1-jét magában foglaló adóév tekintetében a fizetendő adót időarányosan, a július 1-jét megelőző időszakra jutó adófizetési kötelezettség alapján kell meghatározni.


Forrás: Adózóna, Adó-online, Minke, NAV. Juhászadószakértő.


 

Néhány nagyon fontos figyelem felhívás.

 

Minden évben voltak kiemelt témáink.

  • munkaügyi kérdések (bejelentés, foglalkoztatás, munkaidőnyilvántartások, távollétek, feor és a hozzákapcsolód kedvezmények, vagy bérezések, kedvezmények)
  • információs aszimmetria (kérdés és válasz kapcsolata)
  • mesterséges intelligencia (a gépek sokkal több mindent látnak át és nem felejtenek el, mint az ember)
  • személygépkocsi, lakás, mobiltelefon, étel, ital, azaz személyes szükségletek legjellemzőbb formái
  • költség elszámolást megalapozó nyilvántartások vezetése (útnyilvántartás, menetlevél, gépüzemnapló)
  • Szakmai kötelezettségek, amelyek a számviteli adatokra épülnek, de nem könyvelői feladatok (építménybevallások, Nébih, Ekaer, Kamara, legyen az bármilyen) az itt fellelhető információk és kötelezettségek összessége)
  • On-line világ (pénztárgépek, ekaer, on-line számla, és ide tartozik az onya, és 08M lapok is, valamint a kontroll adatok)
  • Elektronikus ellenőrzés, mindent elektronikusan kérnek be, igy a szabályzatokat is. és nem lehet tudni, mit tesz vele, később mit mivel fog összehasonlítani.
  • Adóbefizetés nem mindegy, hogy 1 nap csúszott már a következmény beláthatatlan.
  • Elektronikus közigazgatás (Szűf, Abev, Cégkapu, Ügyfélkapu, Webes ügysegéd, Onya)
  • Ez évi sláger témám a jövőre való felkészítést igényli, az e, a gazdasági esemény, ami a számlán van. El lehet e adni, amit nem vettem még meg, mi a teljesítés ideje, pariba van e a szerződéssel, teljesítés előtt, vagy után van e a korrekció, miért van a korrekció, kinek kell azt végrehajtani, tudunk e összeadni, az e nyomvonal, mint amit gondolunk, és erről, mit tud a NAV. amikor megtudom, már sajnos tényekről beszélünk. 2020-21 jön a standardizált áfa bevallás, mellé a telje körű on-line bevétel adat, emberi beavatkozás nélkül, nincs más dolga a NAV-nak csak kérdezni. Kérem, készüljünk erre fel.
  • Minden bizonylatból csak egyet kérünk, aki többször is elküldi azért semmilyen felelősséget nem vállalunk, több mint 25 éve igy szól a szerződésünk, sőt, most már jelentősen többlet munkát okoz, igy annak költségét átfogjuk terhelni, ez igaz a önellenőrzésekre is. Több figyelmet, tiszteletet egymásnak, különösen, hogy a hiba az adózót hozza, igy, vagy úgy kellemetlen helyzetbe.
  • Nagyon sok múltban, (előző könyvelő) munkáját most kell a jelenbe javítani, ennek oka, hogy ott sem figyeltünk egymásra. Mi nagyon, de nagyon szeretnénk figyelni ÖNÖK-re, kérem, legyenek partnerek.

 

Köszönettel és Tisztelettel:

Juhász Adószakértő Iroda