COVID 19 tájékoztató

Tisztelt Ügyfeleink!

Sajnálatos a rendkívüli helyzet, aminek hatásait, tartalmát, időszakát jósolni sem lehet. Nem is erre teszek kísérletet, hanem igyekszem összefoglalót, tájékoztatót közzétenni a jelenlegi állapotról.

Kormányzati döntések csak bizonyos szektorokra vonatkoztatva tartalmaz, tartalmazott könnyítéseket, amelyek csak enyhíteni tudják, de megoldani a gazdasági hatásokat nem.

Az is természetes, hogy az egészségügy problémái most elsőbbséget kell élvezzenek, az ember az elsődlegesen fontos, de bízom benne, hogy a későbbiekben kialakuló nehéz gazdasági helyzetben mindannyian kapunk majd még segítséget.

Erre a Moklasz, a Minke, Adókamara és számos gazdasági szereplő már nyújtott be javaslatokat, amelyből néhány már megvalósult, ezeket is tartalmazza a tájékoztató.


Hiteles és naprakész információk az alábbi oldalakról is beszerezhet:

https://koronavirus.gov.hu/

Információs vonalak:  06 80 277 455;  06 80 277 456                       E-mail:  koronavirus@bm.gov.hu

https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu  ;    https://magyarkozlony.hu/


Vegyük csokorba a kiadott kormányrendeletek működési, értelmezési, bizonylatolási és adózási kérdéseit

1)  A vendéglátó üzletben 15.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni, 15.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára korlátozódóan megengedett a tartózkodás.

2)  Az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet, az üzemanyag-töltőállomás és a dohánybolt kivételével az üzletekben 15.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tartózkodni tilos.

3)  Tilos a rendezvények, a gyűlés, az előadó művészet, a mozi, a múzeum, a könyvtár, a közművelődési intézmény, tartása, látogatása

4)  Sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között tartható meg

5)  Nem minősül rendezvénynek a vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és a temetés

6)  A hiteltörlesztési moratórium 2020. december 31-éig tart. E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Márciusi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete a fő kamatfeltételeken nem változtatott, azonban minden bizonnyal további komoly piacélénkítést jelentenek be hamarosan. A monetáris tanács már eddig is több döntést hozott, amivel igyekszik tompítani a koronavírus által okozott gazdasági válság hatásait. Amonetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. (Ennek részleteiről az adott bankok nyújtanak tájékoztatást) Kérem a hitelmoratóriummal elektronikus úton a bankokkal szíveskedjenek kapcsolatot tartani.
Azonban, sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a tőketartozást fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni – szögezi le a Magyar Közlönyben március 24-én kihirdetett, a fizetési moratórium részletszabályairól szóló 62/2020. számú kormányrendelet, amely a 47/2020. kormányrendeletben foglaltakat pontosítja. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő meghosszabbodik.

A 62/2020. rendeletben először is leszögezi a kormány, hogy a fizetési moratórium hatálya nem érinti azokat az adósokat, akik az eredeti szerződési feltételeknek megfelelően törlesztik hiteleiket. Változatlan fizetés esetén a teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

Ezeket a rendelkezéseket a munkáltatói kölcsönre is megfelelően kell alkalmazni. 

A 47/2020. kormányrendelet 8. paragrafusától eltérően az ugyanezen rendelet 1. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is – szögezi le a 62/2020. kormányrendelet.

A garanciaszerződésre, illetve a garanciavállaló nyilatkozatra is alkalmazni kell a 47/2020. kormányrendelet 1 § (2) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

A babaváró támogatásról szóló 44/2019. kormányrendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik.

A fizetési moratórium a 47/2020. kormányrendelet hatálybalépésétől (2020. március 19-étől) kötött szerződésekre 2020. december 31-áig érvényes – rögzíti a 62/2020. kormányrendelet. Ha a határidőt később nem hosszabbítják meg, akkor az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíjmutató válik irányadóvá.

A 47/2020. kormányrendelet kimondja, hogy a 2020. március 19-ét követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

A 62/2020. kormányrendelet szerint ez esetben az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

A fizetési moratóriumnak megfelelően módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

A fizetési moratóriumot a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is megfelelően alkalmazni kell.

A Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2020. december 31-éig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem él a felmondás jogával.

A 62/2020 kormányrendelet kimondja továbbá, hogy nemcsak az adós, hanem az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is kiterjed a moratórium.

A fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére is a 2020. március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

A rendelet a kihirdetését követő napon, 2020. március 25-én lép hatályba.

7)  Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.

A rendelet pontosítja azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeket folytatók adó- és járulékfizetési kedvezményekben részesülnek.

A könnyítések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

Szocho fizetés

Nem kell szochót fizetnie az említett tevékenységeket folytató

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak, e jogállására tekintettel.

Járulékfizetés

A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az említett tevékenységek szerinti

a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
b) egyéni vállalkozó és
c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

A szocho-, illetve a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó kötelezettség esetében kell alkalmazni.

A járulékfizetési mentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Éppen ezért a biztosított megbízási díjat nem érinti. A megbízási díj a kifizetés hónapjában kerül elbírálásra, igy többször is felhívtam a figyelmet és most is megteszem, hogy abban a hónapba számfejttesse amelyikben fizeti, és erre nincs kedvezmény. Ez nem olyan, mint a munkabér.

Szakképzési hozzájárulás

Az érintett körbe tartozóknak nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.

Rehabilitációs hozzájárulás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a  rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. paragrafusának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének a kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.

Kiva

Az említett meghatározott tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató, kisvállalati adózást választó vállalkozásoknak e tevékenységükkel összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettségük megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteniük a személyi jellegű kifizetések összegét.

Katások

Azok a katás vállalkozások, amelyek

1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytatók) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a kisadózó után a katatörvény szerinti tételes adó megfizetése alól.

Kérem vigyázzanak, hogy nem azonos a szochós és katás mentesítés. A mai napon már képviselőhöz fordultunk, a reklám cégek ügyében is. Kérem vigyázzanak, hogy a tevékenységük és a TEÁOR és a TESZOR legyenek kölcsönhatásban. Csak azok a TEÁOROK és TESZOROK mentesülnek amelyek fel vannak sorolva. Erre legyen vállalkozásunk is.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

Fontos, hogy e rendelkezést az a katatörvény hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapban is katás volt.

A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg.

Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszíti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, és a
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

8) A Munka Törvényt a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

– a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, 4 nappal korábbi beosztás változás nem keletkeztet rendkívüli munkaidőt.
– a  munkáltató a  munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a  távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
– a  munkáltató a  munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
– fenti szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
– a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

9)  A kilakoltatásokat és lefoglalásokak felfüggesztik, az adótartozások behajtásával együtt.

10)  Meghosszabbítják a lejáró GYES, GYED jogosultságokat is a veszélyhelyzet idejére.

11) Akik nem tartoznak a kedvezményezett szektorokba az alábbi lehetőségeik vannak:

Egyéni vállalkozóknak a szünetelés lehetősége, mely szerint az egyéni vállalkozó legalább 1 hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti tevékenységét.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget nem számolhat el, egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját, ha nem szünteti meg, akkor a tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a hitelintézetnek.

Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó nem biztosított más jogviszonya alapján, köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére (7.710.-Ft/hó), különben nem lesz érvényes a TAJ száma.

KATA adózóknál nincs tört hónap, egyetlen működési nap is megteremti a tételes adófizetési kötelezettséget. természetesen a megszűnés is lehet opció, csak itt meg kell vizsgálni a megszűnés adózási kérdéseit.

Munkavállalók esetében, ha az otthoni munkavégzés, az úgynevezett a home office nem megoldás a munkakör vagy egyéb okok miatt, akkor a kölcsönösség, a fokozatosság a megoldás, igy a szabadság, a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzés alóli mentesítés, vagy a felmondás lehetőségei állnak fenn.

A home office nem egyszerű, magas a logisztikai igény, romlik a hatékonyság, és a minőség is sajnos, a technikai megoldások szűkösséget nem is érintve, ezért mindenkitől megértést, és türelmet kérünk mi magunk is. Több kollega már igy végzi a tevékenységét és további személyek is érintettek lehetnek, ami kölcsönös egyeztetést igényel. Mennyi idő alatt tudunk feladatokat elvégezni, mondom ezt azért is mert nem változik a szerződésünk, csak eddig nagyon gyorsan teljesítettük a kéréseket, nem mintha a szerződésünkben biztosított idővállalásokba igy a megváltozott feltételekkel is nem férnénk bele, de sok, az egyébként érthető módon, de mégis csak türelmetlen ember, ami nem visz közelebb a megoldáshoz. Szóval kérjük az egyeztetést és megértést és a türelmet.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló kérésére adható. Erre az időszakra nem jár bérezés, tehát nincs jövedelme a munkavállalónak, valamint ez idő alatt a biztosítása is szünetel, így a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve a munkavállalónak kell fizetnie maga után a havi 7710.-Ft egészségügyi szolgáltatói járulékot. A biztosításból ki kell jelentenünk, de a magánszemély ONYA, vagy T1011 bejelentését nem tudjuk vállalni.

Amennyiben a fizetés nélküli szabadság több mint 30 napos, akkor a munkaviszony már nem folyamatos, ami a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (vagyis a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj) alapjának mértékét is befolyásolja.

Munkavégzés alóli mentesítés esetén, ha közös az akarat, vagy ha a munkavállaló kéri a díjazás megegyezés függvénye; ha a munkáltató rendeli el, akkor állásidőre járó alapbért kell fizetni részére.

Felmondás esetén, a rendkívüli intézkedések nyomán a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a működésével összefüggő oknak minősül, ezért az a munkáltatói felmondás indoka lehet. Szoktuk rendes felmondásnak is nevezni, de a helyes a felmondás megfogalmazás Ebben az esetben a munkavállalónak jár a felmondási védelem, igy a felmondási idő és az esetleges végkielégítés.

Ne menjünk el az azonnali felmondás lehetősége előtt sem, mert ha a munkáltató nem tud egyezségre jutni a munkavállaló távolmaradási igényére, és a munkavállaló megszegi a munkaköri kötelezettségét, ami szándékos vagy súlyos gondatlan akkor az is szóba jöhet.

12) Nézzük a karantér zárlat fogalmát is, azaz a 7 -es kódot.

Keresőképtelen aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.

A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost.

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

13) A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is;  vagyis a táppénz:

          • 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
          • 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
          • 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás nem terheli.

 „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz).

Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű – megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki.

Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.

A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv – az Ebtv. 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e.

Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.

Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy:

Az Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani.

Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.

A táppénz iránti kérelmek elbírálásáról a Kormány által 2020. március 11. napján kihirdetett veszélyhelyzet fennállása alatt.

A Kormány a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletében az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A kihirdetett veszélyhelyzet miatt szükséges egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2020. (III. 14.) EMMI rendelet 2. §-ában foglaltak értelmében a veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerinti igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani.

A hivatkozott jogszabályhelyre és a kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel a táppénz iránti kérelmek elbírálása során az alábbiak szerint kell eljárni.

Táppénz megállapítására a veszélyhelyzet fennállása alatt is csak a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolás, kórházi (klinikai) ápolásról, illetve a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodásáról szóló igazolás alapján kerülhet sor.

 Nincs lehetőség a táppénz megállapítására, ha a biztosított nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy keresőképtelen állományban van, azonban az erről szóló orvosi igazolást nem csatolja. Az orvosi igazolások foglalkoztatóhoz történő benyújtásával, illetve azok befogadásával összefüggésben azonban indokolt a körülményekre tekintettel rugalmasan eljárni.

14) Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által követendő eljárás

Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen adják le a foglalkoztatónak, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) juttassák azt el hozzá. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és

– vagy elektronikus aláírással kell ellátni [ami lehet Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) is],
– vagy a biztosítottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a keresőképtelenségi igazolás az eredetivel mindenben megegyezik.

Az így benyújtott keresőképtelenségi igazolásokat a foglalkoztatónak is lehetőleg elektronikus vagy postai úton kell továbbítania – 5 napon belül – a kifizetőhelyhez.

A táppénz iránti kérelem elbírálása során a kifizetőhelynek figyelemmel kell lennie arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt az orvosok nem kötelesek kéthetenként kiállítani a kereső képtelenséget igazoló igazolásokat.

Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen adják le a foglalkoztatónak, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) juttassák azt el hozzá. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és keresőképtelenségi igazolásokat. Vagyis ezen igazolások 2 hétnél hosszabb időszakokat is tartalmazhatnak a biztosított keresőképtelensége vonatkozásában. Erre hivatkozva a táppénz iránti kérelmet elutasítani nem lehet, és a keresőképtelenségi igazolást sem lehet az orvosnak visszaküldeni javítás/módosítás/új igazolás kiállítását kérve. Jogosultság esetén a keresőképtelenségi igazoláson megjelölt időszakra kell a táppénzt megállapítani.

A veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles a veszélyhelyzet alatt a foglalkoztatóhoz elektronikus úton eljuttatott keresőképtelenségi igazolásainak az eredeti, papír alapú példányát is benyújtani.

15) Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók által követendő eljárás

A biztosítottaknak a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásokat a foglalkoztatójukhoz kell benyújtani, lehetőleg —az előző  pontban foglaltaknak megfelelően— elektronikusan vagy postai úton. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók a táppénz iránti kérelmeket —az eddigieknek megfelelően— kizárólagosan elektronikus úton továbbíthatják az egészségbiztosítóhoz.

A foglalkoztató (illetve könyvelője) köteles a táppénz iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz továbbítani akkor is, ha a biztosított elektronikus úton küldte meg részére a keresőképtelenségi igazolást. Ebben az esetben azonban a veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles a foglalkoztatójának leadni az eredeti orvosi igazolásait.

Társas vállalkozásokat szüneteltetni nem lehet, és ügyvezető nélkül nem működhet a cég, tehát az ügyvezető nem tud elmenni fizetés nélküli szabadságra.

A tagok esetleg úgy tudják csökkenteni járulékfizetési kötelezettségeiket, hogy amennyiben a kialakult helyzet miatt a vállalkozás nem végez tevékenységet és a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezetés munkaviszonyban ellátható, részmunkaidős ügyvezetőként csökkentik munkaidejüket, így az azzal arányos minimálbér után kell csak járulékot fizetniük. Ez nagyon veszélyes megközelítés, mivel itt jól el kell határolni a jogviszonyokat, nehogy kettős járulék legyen.

16) Munkavédelmi és fertőtlenítési szabályokra részletesen nem térek ki miközben az a legfontosabb.

Néhány gondolat, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség most is terheli a munkáltatót és mivel az általános munkavédelmi gyakorlatok és szabályzatok nem a jelenlegi rendkívüli helyzetre lettek megalkotva, így vélhetően azon módosítás nélkül alkalmatlanok a mostani rendkívüli helyzet kezelésére.

A munkáltató a munkavédelem költségeit nem háríthatja a munkavállalóra, tehát a szükséges belső szabályzatok, gyakorlatok módosításai és a rendkívüli óvintézkedések költsége mind a munkáltatót terhelik.

Először is javasoljuk egy rendkívüli munkavédelmi akcióterv és kockázatértékelés elkészítését és gyors bevezetését. A kockázatértékelés jelen helyzetben történő felülvizsgálata és módosítása törvényi kötelezettsége minden munkáltatónak, melyet a munkavédelmi hatóság ellenőrizhet és hiánya esetén szankciót alkalmazhat.

Tekintettel arra, hogy jelen veszélyhelyzet az emberi életet és egészséget közvetlenül veszélyeztetni, így a gyakorlati óvintézkedéseknek is ehhez a mércéhez kell igazodniuk, azaz az elérhető legjobb technológiai védelmet kell biztosítania a munkáltatónak a munkavállalók számára.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elégséges pár kézfertőtlenítő kihelyezése, hanem aktívan és tevékenyen kell megelőzni a munkahelyi megbetegedést, akár maszk, védőruha, vagy egy légtérben tartózkodók számának, távolságának korlátozása, de ide kell érteni az érintkezési és megelőzési szabályokra, a hivatali utakra, munkáltatói rendezvényekre, meetingekre, külföldi vendégek fogadására vonatkozó korlátozásokat tartalmazó utasítások, intézkedések, illetve tájékoztatók kiadását is.

17) On-line adatszolgáltatás

Most április 01-gyel lett volna változás. A koronavírus járvány által előidézett rendkívüli helyzetre tekintettel, a járvány terjedésének lassítása érdekében hozott kormányzati intézkedésekkel és ajánlásokkal összhangban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020. április 1-jétől nem szünteti meg az Online Számla rendszer 1.1 XSD verziójának támogatását, és nem teszi kötelezővé a 2.0 XSD alkalmazását – közölte az adóhatóság a honlapján. Ezzel biztosítható, hogy a kötelező adatszolgáltatás folytonossága – az átállás miatti esetleges személyes jelenlétet igénylő technikai műveletek nélkül is – minden adózó részéről teljesíthető legyen.

Fontos azonban, hogy a 2.0 XSD már 2020. február 27-étől használható éles környezetben, párhuzamosan az 1.1 XSD verzióval, ezért az átálláshoz a feltételek az Online Számla rendszer oldalán adottak. Az adóhatóság kéri, hogy a rendkívüli helyzet melletti lehetőségeket mérlegelve és a biztonságos munkavégzést szem előtt tartva az új XSD verzióra átállás előkészületei lehetőség szerint folytatódjanak az adózók részéről, és ahol ez megoldható, történjen meg mielőbb az átállás.

Az 1.1 XSD kivezetésének és a 2.0 XSD használatára történő átállás végső határideje 2020. július 1-jére módosul – áll a NAV tájékoztatójában..

A három hónapos haladék jó esélyt ad arra, hogy megváltozott működési rend mellett is minden társaság lekövethesse az online adatszolgáltatási kötelezettségben felmerült változtatásokat. Ezen felül az új határidő lehetőséget kínál az alkalmazkodásra azon cégek számára is, akik eddig nem foglalkoztak az átállással, vagy a visszamenőleges adatminőség javításával. Három hónappal több idő áll rendelkezésre, hogy amennyiben szükséges, segítséget kérjenek, és júliusra megfelelhessenek a megváltozott adatszolgáltatási feltételeknek.

Mindezeken felül, további tehermentesítés is felmerülhet az online számla-adatszolgáltatásban. Az eredeti szabályok szerint július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésre kerülne, azaz – a számlában áthárított adó összegétől függetlenül – adatot kellene szolgáltatni szinte minden olyan kiállított számla tekintetében, amelyet belföldi adóalany számára, belföldön teljesített ügyletről állítanak ki.

Az online számla-adatszolgáltatás által érintettek köre emiatt számos új szereplővel bővülhet, a jelenleg adatot szolgáltató vállalatok jelentéstételi ügyletköre pedig nagyban kiegészülne. A mostani halasztásra tekintettel azonban elképzelhető, nem állítható, hogy a július 1-jei értékhatárcsökkentés elhalasztása, bár ez a lépés is mindenképp jogszabálymódosítást igényel.

18) Végezetül,

de nem utolsó sorban a mi munkánk kérdése sem mellékes. Sajnos néhányan kérdezték, hogy kell-e könyvelési díjat fizetni, vagy lehet e kevesebb, mert  nincs bevételi számla, vagy nem annyi, vagy nincs is mit csinálunk. Ezek a kérdések érthetők, de mutatják azt, hogy nem mindenki van tisztában a feladatokkal.

Mindenkit megértek, de ez sajnos nem igy van, nem ettől függ a munkánk, soha nem függött a vállalkozás eredményességétől, soha nem változott a díjunk azért, mert valaki nyereséges, vagy nagyon nyereséges. A szolgáltatási díj, az elvégzett munka függvénye, igy minden módosítás, akár a szünetelés, akár a változás, akár átrendezés, akár tájékoztatás, munkát, többlet munkát generál, ennek kommunikációja, elkészítése, határidőben való biztosítása igen nehéz és komoly feladatot, technikát, szoftvert, hardvert, előfizetéseket, mások módosítási munkáját és nem utolsó sorban felkészültséget igényel.

Másrészt, ez egy folyamatos jellegű szolgáltatás, attól hogy számla nincs, vagy kevesebb van, éppen nincs bevétel, attól az adókötelezettség valamennyi elemét teljesíteni kell, igy, akár a nullás bérszámfejtéseket, vagy havi több bérszámfejtést a változások miatt, el kell készíteni, akár a nullás adó bevallásokat kell beadni, az állandó költségeket, a banki kivonatokat, adóelszámolásokat, értékcsökkenéseket, értékvesztéseket stb,  akkor is könyvelni kell, ha a cég nem teljeskörűen működik, éves beszámolót, statisztikai jelentéseket készíteni kell, úgy, hogy egyrészt van a múlt, amire mi soha nem kértünk zárlati díjat és van jelen, erre irányult egyesek kérdése, és van a jövő is, legyen az bármilyen is.

Harmadrészt a törvényváltozásokat is figyelemmel kell kísérnünk, amelyekről igyekszünk folyamatos tájékoztatást adni, és mindig merülnek fel munkaügyi, számviteli, vagy éppen adózási kérdések is, vagy éppen bármilyen kérdések is. Vagy itt van ez a rendkívüli tájékoztató is.

A biztosítottakkal kapcsolatos jogviszonyváltozások és a vállalkozások szüneteltetésének ügyintézése, rendkívüli helyzet és annak megismerése is jelentős többletmunkával jár. A könyvelési díj tehát nem csak az ,,adatrögzítői,, feladatokat jelent, nem csak a bizonylatok mennyiségétől függ, talán mára az a legkisebb része a munkánknak, de nem csak ez határozza meg.

Természetesen hallom a problémákat, és értem is, értjük is, igyekszünk megfelelően mindenre figyelemmel lenni, kölcsönös egyezségeket megteremteni,  de a könyvelési díj mérséklésében nem gondolkodtam, mivel ha az nem változik, azaz nem csökken, akkor is az elmaradt rendezvények, a technikai költségek, a szoftverek és hardver ár emelkedések, a megnövekedett feladatok, ennek fordítottjára engednének következtetni, nem annak csökkenésére, tehát a könyvelési díjat a feladatok növekedése ellenére nem fogjuk növelni, de a költségeink növekedése a csökkentést semmiképpen sem teszik lehetővé. Kérem szíveskedjenek megérteni.  Akinek ez nem elfogadható el, kérem jelezze és igyekszünk kölcsönös megoldást találni a jövőre, mindenki megelégedésére.

Köszönöm a megértést és a figyelmet. Kívánom, hogy minél gyorsabban, a lehető legnagyobb egészségben legyünk ezen a rendkívüli helyzeten túl, és újra induljon el az élet a gazdaságban is.

Juhász Adószakértő Iroda