COVID 19 tájékoztató 2.

Tisztelt Ügyfeleink!

A kedvezményes szochós tevékenységek és KATA tevékenységek folyamatosan változtak, változnak. Ez ügyben igyekszünk figyelmesek lenni, figyeltük, figyeljük, hogy esetleg kiket érint, tettük ezt eddig, is.

A tettük a dolgunkat alapján sikerült azt felismerni, hogy sokak FŐ tevékenysége nem a tényleges legnagyobb árbevételi rész.
Ezt vizsgálniuk kellene, és jelezni, hogy a társasági szerződés, a Ksh és a tény azonos legyen.

Nézzük milyen fontos változások vannak:

1) Kereskedelmi különadó ami nevezzük úgy, hogy Régi-új adó

A kormány a koronavírus járvány miatt kétféle alapot hozott létre, a járvány elleni védekezést szolgáló alapot és a gazdaság-újraindítási alapot, összesen mintegy 2000 milliárd Ft kiadással.
A kereskedelmi különadó ennek részeképpen, a járvány elleni védekezéshez fogják felhasználni. A változások nagyon sok fórumon, nagyon sok erőfeszítéssel jelennek meg, ezekben igyekszünk Mi is lépést tartani.
Kiskereskedelmi különadó volt már korábban, 2010 és 2012 között Magyarországon, és ahogy várható volt, lényegében a korábbi szabályokat vezette be újra, kisebb módosításokkal a kormány.

Kiket érint az adó nagyon fontos, kik az adóalanyok?

A szabály gyakorlatilag a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi azzal, hogy benne van többek között az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha, és bútor kiskereskedelme.

Három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani shopok, vagy már akár élilmiszerboltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők.

Az adó alapja és annak mértéke, sávos progresszív.

Az adót az éves nettó (áfá nélküli) árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges, tehát forgalmi tipusú rendkívüli adó.

Az adómérték sávosan emelkedik:

      • 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
      • az 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részre az árbevétel 0,1%-a,
      • a 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részre az adó az árbevétel 0,4%-a,
      • a 100 milliárd Ft feletti árbevétel részre pedig 2,5%.

Megállapítható, hogy a szabály egyaránt vonatkozik belföldi és külföldi tulajdonú kereskedőkre.

A rendelet szerint az adót május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig kell fizetni. A különös a szabályozásban, hogy ugyan arányosítva, de az egész éves árbevételt figyelembe kell venni az adószámításnál akkor is, ha a veszélyhelyzet év vége előtt megszűnik.

Ha például május 1-jétől még fél évig, október végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor nem a májustól októberig elért bevételre kellene adót fizetni, hanem a teljes éves bevétel felére. Ilyen értelemben a szabály részben visszamenőleges (a 2020. január-április időszak forgalmára is alkalmazandó), részben pedig a veszélyhelyzet megszűnése utáni, adott évi jövőbeli bevételek is a részét képezik a számításnak. Így könnyen előfordulhat ennél a példánál, hogy egy most csak délután 3-ig nyitva tartó (vagy akár a kijárási korlátozás miatt zárva tartó) kereskedő az idei év eleji valamint a veszélyhelyzet utáni, karácsonyi időszaki árbevétele alapján a veszélyhelyzetben elért bevételénél lényegesen nagyobb bevételre fizet majd adót.

Az  adó bevallása és fizetése, előlegek bevallása és fizetése.

Az idei éves adót a naptári éves üzleti évvel tevékenykedő adózóknak 2021. január 30-ig kell bevallani.

Addig havonta adóelőlegeket kell fizetni (erről 2020. május 31-ig bevallást is be kell nyújtani), az utolsó pénzügyi beszámolóval lezárt év árbevétele alapján. Ez sok esetben azt jelenti, hogy az előlegeket még a 2018-as bevételek alapján kell fizetni, mert a kereskedők nagy részénél még a 2019-es év pénzügyi beszámolóját csak később véglegesítik, különösen, hogy a beszámoló el van halasztva 09.30-ig, erről majd lentebb adok tájékoztatást.

Több, elsősorban nem élelmiszerrel kereskedőnek fontos könnyítést jelenthet, hogy amennyiben 2020-ban annyira visszaesett a forgalom, hogy a havi bevétel nem éri el 2019 ugyanazon havi bevételének 60%-át, akkor az adóhatóság az adózó kérelmére automatikusan mérsékli az adóelőleget. Ha a forgalom ennél kisebb mértékben esik vissza, akkor az adózó az általános adóelőleg-mérséklési szabályok szerint kérheti az előleg összegének csökkentését, amelyről az adóhatóság mérlegelés után dönt.

Az adómentes bevételi sávba eső kereskedőknek éves bevallást nem kell benyújtaniuk, és értelemszerűen előlegbevallást sem.

Alapesetben az egy cégcsoportba tartozó ún. kapcsoltak vállalkozások egymástól függetlenül határozzák meg az adójukat.

Ez alól egy kivételt jelent, ha egy társaság a Kormányrendelet hatályba lépését követően (tipikusan szétválással) hoz létre új társaságokat annak érdekében, hogy azok egyenként az alacsonyabb adókulcsok alá tartozzanak. Ilyen esetben a régi és az új társaságok adóalapját össze kell vonni, azaz együttesen gyakorlatilag ugyanazt a magasabb adót kell fizetniük, mintha a szétválás nem történt volna meg.

A továbbiakban 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet fontosabb rendelkezéseit ismertetem.

2) Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

    • A beszámoló készítésének, nyilvánosságra hozatalának, letétbe helyezésének és közzétételének, továbbá benyújtásának határideje 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodik
    • A fenti hosszabbítás nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. bankok, biztosítók, tőzsdei cégek) beszámolóira
    • nagyon fontos és dicséretes a kérdés, de Mi igyekszünk, és ebben kérjük a segítő közreműködésüket is, hogy 05.31 re mindennel készen legyünk. Itt majd lényeges lesz, hogy a határidőben adóbevalló és beszámoló adóelszámolása hogyan is fog alakulni.


3) Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

    •  A beszámoló adatain alapuló éves adók (társasági adó, energia adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, kisvállalati adó) esetében a bevallási és fizetési kötelezettségnek elegendő 2020. szeptember 30-ig eleget tenni – abban az esetben is, amennyiben esetlegesen mégsem jogosult a beszámolóval kapcsolatos fenti kötelezettségek halasztására. kérdés mi van a túlfizetésekkel.
    • Az adózó a fenti adónemek esetében az esedékes adóelőleget az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előlegkötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg, itt is kérdés, hogy mi van ha kevesebb lenne a 2019 évi adóelszámolás alapján.
    • Társasági adó esetében továbbra is lehet adófelajánlást tenni az így megállapított adóelőleg terhére
    • Továbbá az adózó az előleg esedékessége előtt kérheti annak mérséklését, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adó összegét de normál eljárásban
    • Az idegenforgalmi adót a rendelet hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka után nem kell megfizetni, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított – de be nem szedett – adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.


4) Szociális hozzájárulási adó (szocho) tavalyi rendszerint évközben.

    • A szocho mértéke 2020. július 1-jétől 15,5% lesz.
    • Ezzel összhangban, 2020. július 1-jétől abban az esetben, ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, azt nem térítik meg számára, illetve azt költségként nem számolja el, a szocho és a személyi jövedelemadó (szja) alapjaként a jövedelem 87%-át kell figyelembe venni.


5) Kiva

    • 11 % lesz, de sajnos ez csak 2020 január 01 től.


6) Béren kívüli juttatások, előkészület a hazai turizmus fellendítésére

    •  A 2020. évben a Széchenyi Pihenő Kártya
      • szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
      • vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
      • szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
        összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
    • Ezzel egyidőben változnak a rekreációs keretösszegek is. Nem költségvetési szerv munkáltató esetében ezek az alábbiak szerint alakulnak:
      • évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
      • a fenti összeg arányos része, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
      • évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
    • További, jelentős változás, hogy nem terheli szocho-kötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget, a kormányrendelet hatálybalépésétől (április 22.) a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében.


7) SZÉP kártya részletek.

Akkor részletesen a keretösszegek emelése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 71. paragrafusának (1) bekezdésétől eltérően 2020-ban béren kívüli juttatásnak minősül a SZÉP-kártya

      • szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
      • vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
      • szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett) összegig.

Egyes meghatározott juttatásként adóköteles

      •  az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás;
      •  az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

Az szja-törvény 70. paragrafusának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

      • ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll – ha a munkáltató költségvetési szerv – évi 400 ezer forint (200 ezer forint helyett), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (450 ezer forint helyett);
      • a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

Nem kell a rekreációs keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Szintén nem kell arányosítani az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat.

Fizetendő közterhek

Az alszámla-értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meg nem haladó támogatást (béren kívüli juttatást) fő szabály szerint 15 százalék szja és jelenleg 17,5 százalék, július 1-jétől 15,5 százalék szocho terheli.

A meghatározott összeghatárt meghaladó rész (egyes meghatározott juttatás) után 1,18×15 százalék az szja, plusz 1,18×17,5, illetve 15,5 százalék a szocho.

A 140/2020. kormányrendelet az alszámla-értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meg nem haladó összegben 2020. április 22. és június 30. közötti időszakban utalt támogatást (béren kívüli juttatást) mentesíti a szochofizetési kötelezettség alól. Tehét egyelőre időszakos a mentesség, ez is része a turizmus élénkítésnek, sőt rendelkezések hatálya nem is visszamenőleges, ami úgy értelmezhető, hogy a változások miatt a rendelet hatályba lépése előtt folyósított összegek után fizetendő kötelezettségek utólag nem módosíthatók.

Ugyanakkor ahol a béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás a felemelt keretösszegeket eddig még nem merítette ki, érdemes – akár a juttatási szabályzatot módosítani és a  fennmaradt különbözet mértékéig kihasználni az új rendelkezéseket, természetesen ha erre van forrása a munkáltatónak.

A SZÉP-kártyával igénybe vehető belföldi szolgáltatások

 A szálláshely alszámla terhére

        • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30.)
        • belföldi utazásszervezés (TEÁOR ’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).
        • a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,
        • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),
        • máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a strandszolgáltatás).


A vendéglátás alszámla terhére

        • éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR ’08 56.10.),
        • egyéb vendéglátás (TEÁOR ’08 56.29.)
        • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30.)
        • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),
        • máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a strandszolgáltatás).


A szabadidő alszámla terhére

        • egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR ’08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás),
        • előadó-művészet (TEÁOR ’08 90.01.),
        • múzeumi tevékenység (TEÁOR ’08 91.02.),
        • növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR ’08 91.04.),
        • vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR ’08 93.21.),
        • máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),
        • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04.),
        • testedzési szolgáltatás (TEÁOR ’08 93.13),
        • egyéb sporttevékenység (TEÁOR ’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége és a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),
        • belvízi személyszállítás (TEÁOR ’08 50.30.)
        • egyéb foglalás (TEÁOR ’08 79.90-ből az idegenvezetés)
        • sportlétesítmény működtetése (TEÁOR ’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése),
        • sportegyesületi tevékenység (TEÁOR ’08 93.12.),
        • sport, szabadidős képzés (TEÁOR ’08 85.51.),
        • szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR ’08 77.21.),
        • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30.)

A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.

8) Egészségügyi szolgáltatási járulék

A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havonta 7.710 forint). Kérelmezni lehet, hogy az adott összeget a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

9) Állami támogatások, azaz a bértámogatás már 2.0 verzióban.

A kutató-fejlesztő tevékenységet végzők támogatása

Valamelyest változnak a kutató-fejlesztő tevékenységet végzők munkáltatóknak nyújtott támogatások részletei.
A módosítás értelmében a munkáltatónak nem szükséges vállalnia azt, hogy megtartja a kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot, csak a támogatott személyre, személyekre vonatkozik.

Munkavállalónak adott támogatások

      • Az új kormányrendelet [141/2020 (IV.21.) Korm. rendelet] több helyen pontosítja és módosítja a korábbi rendeletet [105/2020 (IV.10.) Korm. rendelet]. A legfontosabb változtatások a következők:
      • Csökkentett munkaidő alatt a módosuló munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidó 25 százalékát elérő, de 85 százalékát meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (korábban ezen mértékek 50, illetve 70 százalékok voltak).
      • A támogatásnak már nem feltétele, hogy
      • a munkaadó bemutassa a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését
      • a munkaadó a munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítse,
      • a munkaidőkeret lejárjon vagy lezárásra kerüljön.
      • Támogatás munkaerő-kölcsönzés kapcsán is adható.
      • A létszámtartási kötelezettség azt jelenti, hogy a munkaadó köteles a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyát fenntartani (eddig a statisztikai létszámot volt szükséges fenntartani).

A támogatás mértékére, illetve a munkabér meghatározására pedig az alábbi szabályok lesznek irányadók

      • A támogatás meghatározásának alapja nem a távolléti díj, hanem az alapbér lesz. A támogatás mértéke pedig az alapbér általános szabályok szerint megállapított szja-val és járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka lesz.
      • A munkaadó továbbra is köteles az egyéni fejlesztési időre munkabért fizetni ez a hiányzó 30 % ami után van munkáltató járulék, ha nem járványhelyzet miatt mentesített a tevékenység.
      • Jóllehet, egyéni fejlesztési időben csak akkor szükséges megállapodni, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Ha a csökkentett munkaidő a munkaidő felét nem haladja meg, egyéni fejlesztési idő meghatározása nem szükséges, de a felek továbbra is szabadon megállapodhatnak benne.
      • A munkaadónak vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét.
      • Fontos a munkáltató eddig is meglevő kötelezettsége, a változást 2 napon belül fogja a kormány hivatalnak bejelenteni.
      • A munkavállalónak akkor is vállalni kell a teljes foglalkoztatást, ha ez időszak alatt máshol munkát vállalt.
      • A támogatás együttes kérelemmel adható be a cégkapun keresztül Új egyszerűbb igénylő lesz, de mivel a rendelet 04.29 től hatályos, igy innen lehet majd beadni a támogatási kérelmeket, amelyek legkorábban 8 napos feldolgozással 05.12 körül jöhetnek utó finanszírozással  teljesítéssel.


Adóigazgatási szabályok

      •  A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre vagy végrehajtásra való hivatkozással
      • A már létező fizetési kedvezmények mellett, az adózó veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra az adóhatóság, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
      • Az adómérséklés szabályai úgy egészülnek ki, hogy az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető, más fizetési kedvezménnyel nem vonható össze. Az eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.


EKÁER

      •  Mentesülnek az adózók a kockázati biztosíték nyújtása alól a vészhelyzet megszűnésének napját követő 30. napig. Ennek megfelelően a korábban befizetett biztosíték is visszajár a kockázatos termékek fuvarozásával érintett adózóknak, a letéti számlára fizetett biztosíték visszautalásáról, illetve a garancia felmondásához szükséges hozzájárulás pénzintézet részére történő továbbításáról haladéktalanul, hivatalból gondoskodik az adóhatóság.
      • Az egyébként egy évre kérhető útszakasz-mentesítés a veszélyhelyzet teljes időszakára fennáll, a mentesítés feltételeinek fennállását nem kell ezen időszak alatt vizsgálni.


Online pénztárgépek, élelmiszerautomaták

      •  Az online pénztárgépek esetében az éves szoftver-felülvizsgálatot és szervizes helyszíni vizsgálatot, továbbá élelmiszerértékesítést végző automaták éves felülvizsgálatát elegendő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 120 napon belül elvégezni.

 

Kedvezményes, hitelek, munkabér megelőlegező hitel stb….
Biztosan folytatjuk.

 

Juhász Adószakértő Iroda