Évközi adóváltozás – 2020.07.03

Júliusban az országgyűlés elfogadta a 2021 évi költségvetést megalapozó saláta törvényt, melyben a módosításokat részben az európai uniós jognak való megfelelés követelménye indokolta, de fontos szempont volt az utóbbi évek ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevétele is, melyre folyamatosan igyekszünk a figyelmüket felhívni. Nem minden részletre térek ki, amit fontosnak ítélek arra igen, és biztosan lesz még további változás is.

Változott az Ekáerrel kapcsolatos szabály, sok minden csak felhatalmazás tekintetében változott, azaz a  törvény számos részletszabályról (különösen a bejelentési kötelezettség alá eső termékek köréről) igy nem rendelkezik, azokat egy későbbiekben kihirdetendő miniszteri rendelet tartalmazza majd, azonban 2021. január elsejétől a nem kockázatos termékekkel összefüggésben már nem lesz ekáer-bejelentési kötelezettség. a nem kockázatos termékek esetében.

A módosítás megerősítette továbbá, hogy a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött bejelentések is az ekaer elektronikus felületén rögzített bejelentésnek minősülnek.

Abban az esetben ha, a kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti, akkor az áru nettó értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Minden további esetben (például: adatok elírása, betűk felcserélése stb.) normál mulasztási bírság szabályok alkalmazhatóságát eredményezi, a természetes személy adózó esetében legalább 200 ezer forint, nem természetes személy adózó esetében legalább 500 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

Ezen felül a törvény meghatározza a termékegység fogalmát. Termékegység, egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott termék.

A kockázatos termékek tekintetében vélhetően továbbra is teljesíteni szükséges a bejelentési és a kockázati biztosíték nyújtási kötelezettségeket.

Figyelembe véve azonban, hogy a részletszabályokat rendező miniszteri rendelet mint utaltam rá, még nem elérhető, jelen pillanatban is kérdéses, hogy a módosítás révén megváltozik-e a kockázatos termékek köre, továbbá pontosan milyen gépjárművel fuvarozott, illetve milyen értékű / súlyú kockázatos termékek esetében lesz szükséges a bejelentésre 2021-től, mindenképpen könnyítések várhatók, a hangsúly nagyon határozottan az on line számla adataira lesz fókuszálva.

Felhívom a figyelmet, hogy már elindultak 2015 évtől kezdődő időszakokra 5 évre a támogatói eljárások, ha a számlákról adott adatszolgáltatások és a belföldi összesítő jelentések az eladó és a vevő, azaz az adófizetésre kötelezett és az adólevonási jogra jogosult között eltérés van.

Nagy sok feladatot és kockázatot jelentenek ezek a kérdések. Az eddigi tapasztalataim alapján a Mi könyvelésünk és adataink a bizonylatokkal rendben vannak, de a partnerek bevallásai, adatszolgáltatásai ettől eltérnek. Az eltérés okára nem kapok választ az ellenőrzések alkalmával. Említettem korábban, hogy békés erdőbe vaddisznó csorda költözik, ha mások hibái miatt ellenőrzésekre kell járni. Sajnos most ez helyzet igy vizsgálják meg az üzleti partnereiket, különösen, hogy erről az áfa törvény is rendelkezik.

Legnagyobb sajnálatunkra de szigorított kata, újra kell foglalkozni az 5 százalékos lakásáfa kérdéssel, mentesítés változások vannak a helyi adóban, változás a tb-ben, ami nem is könnyű, és  halasztás a DAC-6 irányelv alkalmazásában, az úgynevezett agresszív adótervezéssel kapcsolatos bejelentési szabályok tekintetében.


Nézzük a katát, ennél még a tavaly kiszivárogtatott is jobb lett volna, de azzal főzünk ami van.

 

A módosítás eredményeként a jelenleginél jóval szigorúbbak lesznek a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai.

  • Ha a kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Tehát a belföldi – belföldi relációban a vevő az adófizetésre kötelezett.

Itt kell megemlítenem sokadjára a kapcsoltak összeszámításának szabályait. A kapcsolt vállalkozás létrejötte és megszűnése, és azzal kapcsolatosan a bejelentési kötelezettség az adó kötelezettség része.

Magunk sok esetben ezt nem is tudjuk, ami sokkal kellemetlenebb nem is tudhatjuk megállapítani, éppen ezért ennek van nagyon komoly adó és bírság kockázata is van.

Nézzük a kapcsolt szabályokat.

Kapcsolt vállalkozások összeszámítási kérdései különböző adónemeknél

A kapcsolt vállalkozások fogalma a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez köthető, azonban egyre több jogszabály használja a kapcsolt vállalkozások fogalmát más, nem csak transzferárakkal összefüggő célokra is. Fontos a Kivánál, fontos most már a Kata adónemnél is és természetsen a Hipa és a kereskedelmi különadó esetében is.

Kapcsolt vállalkozás [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv) 4. § 23. pont] lehet két vállalkozás a közvetlen vagy közvetett többségi befolyás (Ptk. 8:2. §) vagy a közös, azonos ügyvezetés miatt, többségi tulajdon miatt, közeli hozzátartozók úgy nevezett harmadik személye miatti tulajdonrész összítés miatt, ami létre jöhet belföldön és külföldön is. A többségi befolyás megvalósulhat többségi szavazás vagy a vezető tisztségviselők/felügyelőbizottsági tagok többségének a megválasztására, illetve visszahívására való jogosultság útján is.

Már a meghatározásnál is kérdések merülhetnek fel, még is évek óta azt mondom sokkal ellentétben, hogy ott ahol a döntés, a döntési jogkör azonos, azaz nem független ott, mindegy mi a definíció az esemény valódi tartalma szerint vizsgálni indokolt, hogy az ügylet a független felek között is ezzel a feltétellel jött volna e létre, és annak van e adókötelezettséget érinti hatása, pl esetünkben a kata esetében, van e 40 % os adó fizetési kötelezettség a vevő részéről és Ő ezt tudja e.

Éppen ezért kell nyilatkozni a szállítónak, hogy Kata alany , mindezt írásban és javaslom kiegészíteni a nyilatkozatot a kapcsolt kérdéssel is. Csak akkor tudunk helyesen eljárni, ha ezt tudtunkra hozzák. Ennek bizonyítási terhét, már hogy tudtunkra hozták, írásbeliséghez kötöm, és a terhét Önökre rovom. Kérem komolyan venni.

A jogszabály szellemével az van összhangban, ha azok a vállalkozások, amelyeket közös érdek mozgat, erről döntenek, ebben elszámolnak, kapcsoltak.

Hasonlóan problematikus a közeli hozzátartozók összeszámításának a kérdése akkor, ha az egyik fél az egyik társaságban, a másik a másik társaságban többségi szavazattal rendelkező tulajdonos, és akkor még nem is beszéltünk olyan kérdésekről, hogy lehet-e két ember közvetve közeli hozzátartozó, például a második férj és a feleség első házasságból származó leánya, stb amit harmadik személyként szoktunk definiálni.

Az ügyvezetés egyezőségének kérdésével a Kúria is foglalkozott (Kfv. I. 35.388/2017/4.), de itt is szakmailag rengeteg még a nyitott kérdés. Ilyen például a közös vagy önálló képviselet, az igazgatótanács részleges egyezősége, vagy az üzleti és pénzügyi politikára való döntő befolyásgyakorlás és az ügyvezetés kapcsolata, hogy csak néhányat említsünk, de nálunk azért ennél egyszerűbb a kérdés és fogadják el a fenti gondolataim. Mindenképpen hozzák tudtunkra, ha van közeli hozzátartozó aki vállalkozik, hogy tisztázható legyen a kapcsoltság kérdése. Volt sajnos már rossz tapasztalatunk.

A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása tehát már önmagában sem egyszerű feladat, azonban a társasági adózásban és az áfában ezeknek alapesetben csak akkor van adókövetkezménye, ha a kapcsolt vállalkozások között ügyletek történnek, és ezeknek az ára eltér a piaci ártól és persze a fránya bejelentési kötelezettség.

A jogalkotásban egyre népszerűbbé látszik válni a kapcsolt vállalkozások Tao tv.-beli fogalmának alkalmazása más adónemeknél a különleges adózási mód használatára való jogosultság, a progresszív adókötelezettség, illetve a sávosan korlátozott ráfordítás levonhatóság számításához. A következőkben négy törvényt (Kiva, Kata, Hipa Kereskedelmi különadó) tekintünk át ebből a szempontból.

A kérdéskört a kiva és kata a 2012. évi CXLVVII. törvény (Katv.) szabályin keresztül vizsgáljuk meg, az új kiskereskedelmi adó (2020. évi XLV. törvény) fog szolgálni. majd a helyi iparűzési adónál (1990. évi C. törvény) az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások sávos levonásának a meghatározásakor kell a kapcsolt vállalkozásokat összeszámítani.

Mind a négy esetben azt vizsgáljuk, hogy a kapcsoltság különböző módjai miatt előfordulhat-e, hogy egy társaságnak van e kapcsolt vállalkozása, és ha igen, akkor a törvény alapján, hogyan kell meghatározni az adó alapját vagy a levonhatóság mértékét, vagy éppen lehet e az adónak alanya.

A vállalkozás akkor választhat kiva szerinti adózást, ha a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számolt átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 főt, vagy az ugyanígy számolt bevétele az egymilliárd forintot. pl.

A és a B vállalkozások kapcsolt vállalkozások, mivel A-nak többségi befolyása van B-ben. A és C nem kapcsolt vállalkozások. B és C kapcsolt vállalkozások, a közös ügyvezető miatt.

Mindegyik vállalkozás alatta van a fenti ismertetett kivás értékhatároknak, de a hármuk együttes bevétele meghaladja azt, az egymilliárd forintot.

A törvény szerint B esetén mindkét vállalkozás létszámát és bevételét össze kell számítani a korlátok meghatározásához, mivel B-vel mindketten kapcsoltak. Így B nem választhatja a kiva szerinti adózást annak ellenére, hogy A és C vállalkozásokat semmi nem köti össze, így közös befolyást sem tudnak érvényesíteni B vonatkozásában. Tehát itt gazdasági kapcsolat sem kell, ami majd ellentétes a bejelentés szabályaival, éppen ezért adom a tájékoztatást.

A kata törvény szerint a kapcsoltak esetében pedig akkor jön a 40 %-os vevőt terhelő adó, igaz itt van gazdasági kapcsolat.

A kiskereskedelmi adóról szóló törvény értelmében 5. § (1) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kiskereskedelmiadó-köteles tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az adót az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért kiskereskedelmiadó-köteles árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes ilyen árbevételben képvisel.

Mivel az kiskereskedelmi adó progresszív adósávokat használ, ezért az összeszámítás magasabb fajlagos adóterhet eredményez, mint a vállalkozás önmagában számított adófizetési kötelezettsége lenne.
Ugyanúgy, ahogyan az előző esetben, A és B társaságok legyenek a tulajdonosok miatt kapcsoltak, B és C pedig közös ügyvezetővel rendelkezik, de C nem kapcsolt A-val!

A kérdés az, hogy mennyi kiskereskedelmi adót kell fizetnie B-nek. A problémát az okozza, hogy B két kapcsolt csoportnak is tagja, tehát legalább kétféle módon állapítható meg a csoportban képviselt aránya.
A törvény szövege nemcsak a kapcsoltak összeszámítását írja elő, hanem a megosztást az egymással kapcsolt vállalkozások között kell megtenni. A törvény szövege alapján a B adómértékét és adóalapját az ABC csoport alapján kell meghatározni, annak ellenére, hogy A és C nem kapcsoltak.

A  C adómértékét és a rá eső fizetendő adót pedig a BC csoport alapján kell meghatározni.

Hasonlóan, A adókötelezettségét az AB csoporthoz képest szerzett bevétele fogja meghatározni. B-nek az adóterhe az ABC összeszámítás miatt jelentősen nőhet, ha közös az ügyvezetője C-vel, és C-nek nagy az árbevétele, annak ellenére, hogy C nem tartozik az AB tulajdonosok érdekkörébe. Amiatt azonban, hogy a különféle vállalkozások különféle csoportokat alkotnak, a megosztás összesítése sohasem fogja kiadni egyik csoport fizetendő kiskereskedelmiadó összegét sem.

Ugyanezzel az összeszámítási problémával találkozunk a helyi iparűzési adónál, ahol az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások összege meghatározott nagyság elérése után már csak részben vonható le.

A levonhatóság mértéke sávosan csökken. Az árbevétel arányt, amely az összeszámítás kiindulópontja, ráadásul sávonként külön-külön kell meghatározni [39. § (4–5)].

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy mindegyik társaságnak csak ELÁBÉ-ja van, és az összeg meghaladja az értékesítés nettó árbevételének az 50 százalékát! A kérdés, hogy B mekkora ELÁBÉ-összeg levonására jogosult a helyi iparűzési adó alapjából.

A kapcsolt vállalkozások esetén a levonhatósági sávokba eső ELÁBÉ-t együttesen kell meghatározni, és a levonható összeget kell árbevétel-arányosan visszaosztani a vállalkozásra.

Először a csoport adataival kell számolni. Meg kell határozni a levonási sávba eső csoport-árbevétel arányát, összegét, majd arra kell alkalmazni a sávonként a levonhatósági korlátokat. Az így kapott összegnek az árbevétel-arányos része lesz B-nél levonható.

B tekintetében az ABC csoportot tekintjük összeszámítandó csoportnak. Az is igaz azonban, hogy a C a levonható összegét kizárólag a B-hez való viszonya alapján fogja meghatározni, valamint A is csak az AB csoportot fogja összeszámítani.

Emiatt az egyes vállalkozásoknál levonható összegek egyik esetben sem fogják kiadni az adott csoportnál összesen levonható összeget. B pedig, ugyanúgy, mint az előző példák esetén, jóval kevesebb levonást tud érvényesíteni, annak ellenére, hogy az ABC nem tényleges vállalatcsoport, azt nem mozgatja közös érdek.

Mindhárom törvény a Tao tv. kapcsoltvállalkozás-definícióját alkalmazza, ahol azonban a kapcsoltság többféle indok alapján is létrejöhet, így előfordulhat, hogy az adott vállalkozás több, egymástól független adózónak is kapcsolt vállalkozása.  Ezért kérem járjanak el körültekintően ennek meghatározásában.

Mind a négy adónem esetén elmondható, hogy a törvény az adott adózó tekintetében a kapcsolt vállalkozásaival összeszámított értékeket rendeli figyelembe venni, azonban nincs tekintettel arra, hogy ugyanaz a vállalkozás több, egymástól független csoportnak is lehet kapcsolt vállalkozása.

Mindhárom törvény az összeszámítást az adókikerülési lehetőség megszüntetésével indokolja.
Nézzük a bejelentések kérdését. A kapcsolt vállalkozás státuszt csak a két vállalkozás között létrejövő szerződéssel egyidejűleg kell bejelenteni (465/2017. kormányrendelet 16. §), ami tökéletesen megfelel a transzferár-szabályozás követelményeinek, azonban az összeszámításhoz ennél szélesebb kört kell ismerni.

Összességében tehát elmondható, hogy a kapcsolt vállalkozások fogalmát jelenleg jóval tágabb  körben használják, mint amelyre eredetileg tervezve volt, és a jogszabályok nem nyújtanak elegendő kapaszkodót sem az összeszámítandó csoportokra, sem az összeszámítás konkrét módjára vonatkozóan, mégis kell az adókötelezettséget teljesíteni. Ebben csak az Önökkel történő együttműködésben van lehetőség, mint volt már erre sok példa a múltban is.

Vissza térve a kata változásra, a legtöbbekben a biztosítékot kiverő szabály, azzal, hogy a kata tv 14 § ban levő munkaviszony elhatárolódás szabálya semmit sem változott, a

  • Ha a kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos  mértékű adót fizet. Tehát akkor is van 3 millió felett 40 % -os belföldi elföldi közötti vevőt terhető különadó, ha azt ténylegesen vállalkozási viszonyban csinálják. Nagyon durva, ilyen pl az ügyvéd, aki nem is lehet munkaviszonyban és mégis vonatkozik rá a szabály, de sorolhatnám még a közjegyzőt, a szabadalmi ügyvivőt, a állatorvost, az orvost csak azért nem említem, mert Ő lehet, illetve esetükben az egészségbiztosítói szerződöttől (NEAK) bevételt mentesíti a szabály alól, de nem mentesíti a 12 millió feletti alól, illetve a ahol már egyszer fizetünk 40 %-ot ott már még egyszer nem kell. Szóval nem lett sem jó, sem végrehajtható és sem kockázat mentes a szabályozás.
  • A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
  • A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről. A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt, itt azonban a belföldi fizeti a büntető adót ha nem kapcsolt. 
  • Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 százalékos mértékű adót fizet meg.
  • Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet.
  • Ha a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40 százalékos adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.

A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban, mint már fentebb is figyelmeztettem.

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Tehát írásban.  Ezt addig lehet elvégezni amig nem fizettünk, Ha már fizettünk, lehet, hogy bottal ütjük a kisadózó nyomát, és nem mindegy, hol és mikor és mennyi az adóteher.

Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újra keletkezéséről.

A fenti módosítok 2021. január 1-jén lépnek hatályba alig marad 5 hónap a felkészülésre.

Csak egy helyen lehetünk kisadózók.

5 százalék áfa a rozsdaövezeti lakásfejlesztések után

A kormány – a helyi (kerületi) önkormányzat véleményének kikérést követően – rendelettel rozsdaövezeti akcióterületeket jelölhet ki. E területeken a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű újépítésű lakások 5 százalékos áfával lesznek értékesíthetők.

A kedvezményes áfakulcsot azokban az esetben kell először alkalmazni, amelyekben az ügylet teljesítése, illetve az ügylet kapcsán a fizetendő áfa megállapítása a módosító törvény hatálybalépésének napjára vagy azt követő időpontra esik. A módosító törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása nyomán az Országgyűlés meghatározta a rozsdaövezeti akcióterületet fogalmát. Ennek értelmében e terület alatt alapvetően a közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló területet kell érteni. Az e területen megvalósuló beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülnek a törvénymódosítás értelmében, így a szükséges engedélyeket is sokkal gyorsabban, egyszerűbben szerezhetik meg a beruházok.


Helyi adókkal kapcsolatos változások

  • A társasági adó szabályváltozásait követve az idei évtől már az iparűzési adó adóelőlegét sem kell kiegészíteni az adóév vége előtt. A vállalkozások számára e kedvező változás azon eltérő üzleti éves vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek adóéve a törvény hatálybalépésekor még nem fejeződött be.
  • Az egyesületek és az alapítványok mentesülnek az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelése kapcsán felmerülő építményadó, illetve telekadó megfizetése alól, abban az esetben is, ha az ingatlan nemcsak a létesítő okiratukban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére szolgál.
  • Az adórendszer egyszerűsítése érdekében törlésre kerül továbbá a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó-kötelezettség is.

A fenti módosítok a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.


Személyi jövedelemadó

Az elfogadott törvény a magánszemélyt terhelő, de más személy által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (idei mértéke 7710 forint/hó) szja-kezelése kapcsán tesz pontosítást: magánszemély helyett más által (például alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató) viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül bevételnek, így a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

A beruházások ösztönzése céljából a kormány korábban lehetővé tette, hogy a társasági adóalanyok fejlesztési tartalék jogcímén az adózás előtti eredményüket akár a teljes adózás előtti eredményükkel, legfeljebb 10 milliárd forinttal csökkentsék. A módosítás a kedvezmény arányát az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti: az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalék jogcímén a vállalkozói bevételüket a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevétel teljes egészével csökkenthetik, azonban számukra továbbra is az 500 milliós felső határ érvényes.

A fenti módosítók a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.


Társadalombiztosítás

A korábban elfogadott törvény szerint a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén (részmunkaidőben foglalkoztatás esetén is) a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulásai adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka volt (járulékfizetési alsóhatár). Csak a munkaviszonyra igaz.

Mivel ugyanakkor a koronavírus járvány elleni gazdasági intézkedési terv keretében a munkáltatóknak sok esetben lehetősége nyílt a korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb óraszámban foglalkoztatni a dolgozóit, sőt ezt támogatták is, számos esetben ez a feltétel most nem tudna teljesülni.

Az elfogadott törvény szerint, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem nyújt elég fedezetet a járulékkötelezettség levonására, a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetet terhelő társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Tehát minden, a foglalkoztató terhe.

A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

A felkészülésre, ha nem újabb rendkívüli helyzet a törvény azonban haladékot ad, így a különbözet után fennálló kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozólag még nem kell alkalmazni, ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet továbbra is a főszabály szerint kell megállapítani.

A rendelkezés a módosító törvény hatályba lépését követő 30. napon fog hatályba lépni.

Nagyon fontos a munkaviszony a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony kérdése, már csak a kata és biztosítási jogviszony miatt is.

A legfontosabb szempontokra kitérek.

Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása, bújtatott munkaszerződések és kockázataik

Az összefoglaló aktualitását a kisadózók jogviszonyainak hatósági vizsgálatai indokolják, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. szakasza (14. §)-a a munkaviszonytól való elhatárolással kapcsolatos előírásokat rögzíti, és ezt újabban az adóhatóság előszeretettel vizsgálja. Nagyon sok ilyen vizsgálat várható.

Azért sem árt tisztában lenni a munkaviszony, vállalkozói és megbízási jogviszonyok közötti különbséggel, továbbá a bújtatott munkaszerződések adójogi és munkajogi kockázataival.

Napjainkban tapasztalható, hogy a munkáltató és a munkavállaló gazdasági érdeke a fokozódó piaci verseny hatására már nem feltétlenül fér bele a jogszabály által formált keretekbe.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) a régihez képest sokkal rugalmasabb, mégis vannak olyan alapvető szabályok, melyeket továbbra is szem előtt kell tartani. Ha másért nem, a megszegésével járó hatósági bírság elkerülése érdekében.

Ilyen alapvetés a munkajogviszony elhatárolása a többi, munkavégzésre irányuló jogviszonytól. Ez azért feszegetem, mert hiába leszek nem katás egyéni vállalkozó, ha jogviszonyunk teljesen a munkaviszony jegyeit veszi fel, sajnos akkor lehet a vállalkozási viszonyt átminősíteni munkaviszonnyá és annak, egyébként a legmagasabb adómértékét megállapítani azt már átminősítés esetén szankciókkal együtt. Ez nem változik a kata 2021 es változásával sem.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 2. §-a értemében szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.

Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.

Emellett az Art. 1. §-ában foglalt előírásnak megfelelően az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetés-szerűen kell gyakorolni.

Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Amennyiben a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

A mindennapi életben az adó- és járulékterhek elkerülése, valamint az Mt. egyes rendelkezéseinek (pl. felmondás, végkielégítés, felmondási védelem, a rendkívüli munkavégzés, a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok) kikerülése érdekében gyakran előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést köt.

Ismerve a munkabérre rakodó költségeket nemcsak a munkáltató, de a munkavállaló is érdekelt –és egyben ellenérdekelt– lehet ebben.

Hosszú távon azonban a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy a színlelt szerződés következtében nem részesül a munkavállalókat védő szabályok nyújtotta biztonságból.

A gyakorlatban az jelenti a problémát, ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszonyt leplez. Sajnos ahogyan változnak az egyéni érdekek ezzel nagyon gyakran találkozom.

Általános jogelv, hogy a feleket a szerződés megkötésénél megilleti a szerződési szabadság joga, amelynek alapján a felek szabad akarata érvényesülhet a szerződés típusának és a szerződés tartalmának megválasztása során.

A szerződési szabadság elvének megfelelően a felek szabadon döntenek arról, hogy kötnek-e szerződést és ha igen, kivel. A törvény adta keretek között a felek a szerződést maguk tölthetik meg tartalommal. A szerződési szabadság azonban nem korlátlan.

A szerződéses szabadság elve a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki. Nem a szerződés elnevezése számít, hanem a szerződés valós tartalma.  Ha a munkáltató és a magánszemélyek között létrejött szerződés tartalma szerint munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól.

Ahhoz azonban, hogy tudjuk valójában munkaviszony vagy polgárjogi jogviszony jött-e létre a felek között, ismernünk kell az egyes jogviszonyok jellemzőit.

Erre igyekeztem eddig és most is formát találni, hogy ezt megismertessem.

Az a munkavállaló végez munkaviszonyban munkát, aki munkáltatójával munkaszerződést köt. A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, melyet kötelező írásba foglalni. A munkaviszony fogalmát az Mt. nem definiálja ugyan, de a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat a törvény rendelkezései tartalmazzák. A munkaviszonyt két fél létesíti egymással, akik azonban –szemben a polgári jogi jogviszonyokkal– nem egyenrangúak, a munkavállaló alárendelt helyzetben van a munkáltatóval szemben.

  • Munkaviszonyban a munkáltatót széleskörű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog illeti meg.
  • A munkáltató jogosult arra, hogy meghatározza a munkarendet, a szabadság kiadását, beossza a munkaidőt.
  • A munkáltató utasítási joga olyan széleskörű, hogy akár az egyes részfeladatok vonatkozásában is megmondhatja a munkáltató, hogy mit hogyan kell csinálni.
  • A munkavállaló köteles rendelkezésre állni, a munkát a munkáltató által meghatározott helyen és időben, személyesen elvégezni.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság vizsgálja és a bíróság jogosult arra is, hogy a jogviszonyt átminősítse munkaviszonnyá. A felek között létrejövő szerződés tartalmát a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság is vizsgálhatja. A hatóságok és a bíróság jogköre eltér egymástól.

A szerződés, a jogviszony minősítésének folyamata nem ér véget a szerződés megnevezésének és a szerződésben használt jogi szakszavak megfelelőségének vizsgálatával.

Vizsgálják azt is, hogy a szerződésben foglaltak és a szerződés realizálódása, maga a jogviszony megfeleltethetők-e egymásnak, valamint azt, hogy valójában hogyan történik a munkavégzés, mi valósul meg a gyakorlatban a szerződésben foglaltakból.

Színlelt szerződés megállapításának akkor van helye, ha a jognyilatkozatban kifejeződő akarat és a szerződést kötő felek valódi akarata eltér egymástól. Színlelés esetén a színlelt szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett a szerződést a felek által leplezett szerződés alapján kell megítélni.

A jogviszony minősítése, a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük.

Számos esetben fordul elő, hogy az adó, a társadalombiztosítási, valamint egyéb járulékok megfizetésének elkerülése érdekében a felek a munkaviszonyt megbízási vagy vállalkozási szerződéssel igyekeznek elfedni. Éppen ezért a munkaügyi hatóság jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti tényleges foglalkoztatás alapján létrejött jogviszonyt minősíteni.

Ha a hatóság vagy a bíróság utóbb munkaviszonynak minősíti a jogviszonyt, annak súlyos következményei lehetnek. A hatóság meghatározott esetekben megtilthatja a további foglalkoztatást, kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, munkaügyi bírságot szabhat ki, és adott esetben eltilthatja a foglalkoztatót tevékenysége további folytatásától. A bírság összege 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. A felső korlát a kétszeresére is nőhet akkor, ha a bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. Első jogsértéskor azonban a kis- és középvállalkozások esetében érvényesül a fokozatosság elve, és bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazni. Hatósági szigorral csak újólag feltárt, ismétlődő szabálytalanság esetén számolhatunk.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy nem csak a munkaügyi hatóság bírságolhat.

A hatóság átminősítő határozatának jogerőre emelkedését követően az ügyet hivatalból átteszi az illetékes adóhatósághoz, aki utóbb megfizetteti a foglalkoztatóval az elmaradt járadékkülönbözetet, illetőleg szintén jogosult bírságot kiszabni a járadék meg nem fizetése okán.

A bírságokhoz képest összegszerűségében csekélyebb kockázattal járhat, azonban mégsem elhanyagolható, hogy adott esetben a jogviszony megszűntetése esetén a foglalkoztatott az illetékes munkaügyi bíróságtól kérheti a jogviszony átminősítését munkaviszonnyá és amennyiben sikerrel jár, úgy a munkaviszony esetleges jogellenes megszűntetése okán kártérítési igénnyel is élhet, de előfordulhat, hogy akár egy baleset kapcsán is követelhet kártérítést az Mt. alapján.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítése úgynevezett minősítő jegyek alapján történik, melyeken belül különbséget teszünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyek között.

Az elsődleges 4, egyben megegyezik a kata 4 ismérvével is, van még 3 de kettőt kell teljesíteni, hogy a kata szempontjából a munkaviszony elhatárolódás kapcsán sikerrel védekezzünk az adóhatóság előtt.

E minősítő jegyek vizsgálatával tudjuk elhatárolni a munkajogviszonyt a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoktól az alábbiak szerint.

A munkajogviszonyban az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél számára, annak irányítása alatt rendszeresen munkát végez. A munkajogviszony jellemzői a következők:

  • Munkakörbe tartozó feladatok ellátása: állandó és rendszeres munkavégzés. tevékenység rendje.
  • Személyes munkavégzési kötelezettség. A munkavállaló köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, a munkatársaival együttműködni.
  • Rendszeres és folyamatos munkavégzés: a munkáltató és a munkavállaló között szoros, mindennapi kapcsolat van. A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
  • A munkavállaló köteles a munkaideje alatt –munkavégzés céljából, munkára képes állapotban– a munkáltató rendelkezésére állni.
  • Erős alá-fölérendeltségi viszony van a munkáltató és a munkavállaló között.
  • A munkáltatót széles utasításadási jog illeti: a munkavégzés helyére, idejére, módjára kiterjedően.
  • A munkavállaló munkabért kap.
  • A munkavégzés költségeit a munkáltató viseli.
  • A munkavégzés a munkáltató eszközeivel történik.

A fenti felsorolást tovább csoportosítva megkülönböztetünk munkaviszonyt meghatározó elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket.

Munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek:

  • A munkajogviszony talán legfontosabb elsődleges minősítő jegye a munkakörként történő feladat-meghatározás, a feladat közvetlen és konkrét meghatározása, melyre folyamatosan, ismétlődően kerül sor. A megbízási, vállalkozási jogviszonyban a megbízás vagy vállalkozás egy konkrét munkára, megrendelésre szól.
  • Fontos, hogy munkajogviszonyban a munkavállaló személyesen köteles munkát végezni, míg a megbízott vagy a vállalkozó helyettest, alvállalkozót vehet igénybe. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a felek a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban azt kötik ki, hogy egy meghatározott személy végezze el a munkát, azonban önmagában ettől még a jogviszony nem fog színlelt jogviszonynak minősülni.
  • Munkajogviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni, a munkáltató pedig köteles őt foglalkoztatni. A megbízási és vállalkozási jogviszonyokban maga a szerződés tartalma vagy eredménykötelmeknél az eredménynek a létrehozás kap hangsúlyosabb szerepet. Érdekes következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság, amikor a rendelkezésre állás tényét akként értékelte, hogy a foglalkoztatott munkavégzési helyét is a foglalkoztató határozhatta meg. Így, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a foglalkoztató eszközeivel alá- fölérendeltség keretei között történt a foglalkoztatás, ítéletében kizárta a megbízási jogviszonyt. A hierarchikus kapcsolat a felek között tehát szintén elsődleges minősítő jegynek minősül.

 

Munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek:

  • Munkajogviszonyban a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára kiterjed. Bár az utasításadási jog a megbízási jogviszonyban is érvényesül, azonban nem terjed ki a munka minden részletére, csak az ügy ellátására és a szolgáltatás nyújtására. Egy ügyben a munkaügyi bíróság a bizonyítékok értékelését követően megállapította, hogy a jogviszony fennállása alatt nem érvényesült a munkaviszonyra jellemző széleskörű utasításadási jogosultság, és a felperes a munkavégzése során nagyfokú önállósággal is járt el, így döntésében kizárta a munkaviszony fennállásának megállapítását.
  • Kiemelkedő jelentősége van a munkavégzés időtartama és a munkaidő beosztása munkáltató általi meghatározásának az elhatárolásban. Ugyanakkor pusztán az, hogy a foglalkoztatott munkaidejét nem a foglalkoztató tartja nyilván, még nem jelenti önmagában, hogy színlelt munkaviszonyról van szó, gondoljunk csak a munkaerő-kölcsönzésre, ahol a munkaidő-nyilvántartást felek eltérő megállapodása hiányában a kölcsönbe vevő vezeti.
  • Munkaviszonyban a munka díjazása általában havonta, de mindenképpen rendszeresen történik, folyamatos munkavégzés ellenében. Megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban az ellenérték általában egyszeri díjként kerül kifizetésre számla ellenében. Önmagában az a tény, hogy a munka ellenértéke annak eredményéhez van kötve, utalhat a vállalkozásra, de egy munkaviszonyban megfizetett teljesítménybért is takarhat.
  • Árnyalhatja az elhatárolást, ha a foglalkoztatott saját vagy a foglalkoztató eszközeit használja a munkavégzése során. Munkaviszonyban jellemzően a munkáltató bocsátja rendelkezésre az eszközöket a munkavégzéshez. Emellett azt is vizsgálni kell, hogy ki határozza meg például a munkavégzés helyét, vagy kinek a kötelessége biztosítani a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. Ha mindkét esetben a foglalkoztató a válasz a kérdésünkre, úgy nagy a valószínűsége, hogy munkaviszonnyal állunk szemben.

 

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles, a vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:272§-a rögzíti. A jogviszony jellemzői:

  • Gondossági kötelem.
  • A szerződés szóban és írásban egyaránt megköthető. A törvény nem ír elő kötelező írásba foglalást. Adótörvény már igen 2021 től a kata is.
  • A megbízó utasítási joga szélesebb, mint vállalkozási szerződésnél, de szűkebb, mint a munkaviszonyban. Kiterjedhet a megbízás teljesítésének mikéntjére, módjára is. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
  • Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony a felek között.
  • A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
  • Saját eszközeivel végzi a megbízott a munkát.
  • Esetenként köteles a megbízott a megbízót tájékoztatni.
  • A megbízott a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet.

 

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles, a Ptk. 6:238§-ában foglaltaknak megfelelően. A jogviszony jellemzői:

  • Eredménykötelem.
  • A szerződés szóban és írásban egyaránt megköthető. Főszabály szerint a szerződés szóban köthető meg, néhány szerződéstípusnál kötelező az írásbeliség (pl. kivitelezési, tervezési szerződés).
  • A munkát a vállalkozó szervezi.
  • Saját költségén, saját eszközeivel végzi a vállalkozó a munkát.
  • Alvállalkozót vehet igénybe, nincs személyes munkavégzési kötelezettség.
  • Az utasítási jog terjedelme szűkebb, mint megbízási szerződés esetén. A megrendelő a mű létrehozásához szükséges utasításait adhatja meg, az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, a munka elvégzéséhez szükséges szakkérdésekre és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
  • Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony a felek között.
  • A vállalkozói díj általában a teljesítéskor esedékes.

Ahogy azt a fentiek olvasása során érzékelhetjük, számos tényező befolyásolhatja a döntéshozatalt, így sokszor valóban nagy kihívás a tényleges munkavégzés minősítése. Nem is gondolnánk, hogy a hetente megbízott takarítónő vagy egy kertész esetében is megállapíthatja a hatóság azt, hogy munkaviszonyban került általunk foglalkoztatásra, mint ahogy ezt meg is tette a Legfelsőbb Bíróság egy házvezetőnő esetében. Az idézett, BH2011.114. számú jogesetben kimondta, hogy a házvezetőnői feladatok ellátására létrejött jogviszonyt munkaviszonynak kell minősíteni, ha a felek között alá- és fölérendeltségi viszony áll fenn, a foglalkoztató utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolt, havi rendszerességgel történik a díjazása, munkáját a foglalkoztató lakásában a foglalkoztató eszközeivel végzi. Az eset pikantériáját csak fokozza, hogy az első fokon eljáró munkaügyi bíróság ugyanazokat a tényezőket vizsgálva tökéletesen ellentétes következtetésre jutott.

Felhívom a figyelmet sokadjára, csak a bérjövedelem lehet a jogosultsági hónapot követő hó 10-ig kifizetésre, és azt lehet a jogosultsági hónpara a számfejteni, mondhatom, minden más, megbízás, bérleti dij, stb akkor adóköteles abban a hónapban, amikor kifizetik. Kérem nagyon figyeljenek, mi csak számfejtünk, nem követjük feltétlen nyomon a pénzforgalmat, majd a zárlatnál derül ki, hogy mennyi eltérés is van. Eddig is szóltunk, most is azt teszem.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegének meghatározására 2021-től bevezetésre kerül egy indexálási mechanizmus. A számítás eredményét a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-éig teszi közzé.

Nem is akárhova kell és nem akárkinek fizetni, megszűnik a nyugdíjas ev. társas tag eüszol. járuléka is 2020.07.01-től már tájékoztattuk Önöket. A fizetés is változik.


Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének változásai

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. 2020. július 1-től átalakul az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének rendszere[1]. Ebben a tájékoztatóban a változásokkal kapcsolatos tudnivalókról olvashat.

  1. Információk a jelenleg is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőknek

A 2020. július 1-je előtt már egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyeknek új számlaszámra kell befizetniük a járulékot.

A július havi fizetési kötelezettséget augusztus 12-éig és ezt követően esedékes egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.

A június havi járulékot július 12-éig még a 124-es adónemkódú (NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla), 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell befizetni.

Ha a magánszemély nem a megfelelő számlára teljesíti fizetési kötelezettségét, az átvezetést a helyes számlára a 2017 jelű, „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon” kezdeményezheti.

A fizetési kötelezettség az adóazonosító jel feltüntetésével

  • átutalással,
  • az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén átutalással,
  • POS, VPOS fizetéssel, illetve
  • készpénzátutalási megbízással (csekkel) is teljesíthető.

 

Csekk igényelhető:

A befizetési módokról a „Ki hogyan fizethet a NAV-nak?
című tájékoztatóban (https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok) olvashat.

A NAV az új számlaszámon továbbra is automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs.

A NAV minden érintettet külön tájékoztató levélben értesít a változásokról, melyhez mellékelten megküldi a befizetéshez szükséges, új számlaszámot tartalmazó csekket is.

  1. Információk a 2020. július 1. után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőknek

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. július 1-jétől is havi7 710, illetve napi 257 forint[2]. Ha a fizetési kötelezettség nem teljes hónapra vonatkozik, akkor a fizetendő összeg a kötelezettség napjainak száma és a 257 forint szorzata.

A kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.[3]

A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld.

A fizetési kötelezettséget a „NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla” megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.

Ha a kötelezettség előírására visszamenőlegesen, 2020. július 1. előtti időszakra kerül sor, akkor az erre az időszakra vonatkozó járulékot a 124-es adónemkódú („NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla”), 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell teljesíteni.

A bejelentő lap is változott 20 T111U

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén a magánszemély egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe, amiről részletes tájékoztatást olvashat a NEAK honlapján[4].

Ha ellentmondás van a NAV értesítése és a magánszemély biztosítotti jogviszonyára, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen fennálló jogosultságára vonatkozó dokumentumai között, akkor egyeztetést kezdeményezhet

  • a NAV lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóságánál, ha biztosítási jogviszonya van (például munkaviszony), vagy
  • a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például nyugdíjas, diák).
  1. Járulékhátralék

Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát),[5] akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.

Ha a magánszemély méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudja határidőre befizetni járulékát, fizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól. Kérheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletekben történő megfizetését, mérséklését vagy elengedését.

A fizetési kedvezmények részletes szabályairól a NAV honlapján elérhető 30.1. számú információs füzetben olvashat. (https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020)

[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 45. § (3) bekezdés 
[2] új Tbj. 25. § (3) bekezdés
[3] új Tbj. 71. § (2) bekezdés
[4] http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon
[5] A T/10856 sz. törvényjavaslat alapján

DAC-6 irányelv alkalmazásának elhalasztása

A DAC 6 irányelv az Európai Unión belül letelepedett tanácsadó társaságok (például adótanácsadó cégek) részére jelentéstételi kötelezettséget ír elő minden olyan tanács esetében, amely az irányelv hatálya alá tartozó, határon átnyúló (agresszív) adózási konstrukció létrehozására irányul. Ez a bejelentési kötelezettség elsősorban a tanácsot nyújtó adózási és jogi szakemberek kötelezettsége és felelőssége olyan nemzetközi adóstruktúrák felállítása esetén, amelyek révén az adókötelezettség az egyes tagállamokban a korábbi szinthez képest jelentősen csökkenhet.

Ez a kötelezettség eredetileg 2020. július 1-jével lépett volna hatályba, melyet a módosítás 6 hónappal elhalasztott. Így az új szabályok értelmében a kötelezettséget a következőképpen kell teljesíteni:

  • a 2018. június 25. és 2020. június 30. között időszakban végrehajtott határon átnyúló adózási konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatást 2021. február 28-áig kell teljesíteni;
  • a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban végrehajtott határon átnyúló adóstruktúrák esetében a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő 2021. január 1-jén kezdődik;
  • a piacképes konstrukciók kapcsán az első bejelentési kötelezettséget az adótervezésben közreműködőnek 2021. április 30-áig kell elkészítenie;
  • határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó tagállamok közötti adattovábbítási kötelezettség első időpontja 2021. április 30.

A fenti módosítok a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.


Új kamatszámítás az Art. szerinti különös eljárásokban

Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlata alapján szükségessé vált az Art. 195–197. §-aiban foglalt különös eljárásokban alkalmazandó szabályok módosítása.

Az EUB álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal az az eddigi szabályozás, miszerint a visszatérítendő adó után az adóhatóság a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet, miután a gazdasági szereplők által elérhető piaci kamatlábak a jegybanki alapkamatnál magasabbak, így a kapott kamat nem elegendő az adózó pénzügyi veszteségének ellentételezésére. Erre tekintettel a jogalkotó a fizetendő kamat mértékét a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt értékére módosította.

A fenti változások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba. Ugyanakkor az EUB véleménye alapján azokban az ügyekben is indokolt biztosítani a magasabb kamatot, melyek esetében az adóhatóság az adózói kamatigényt a jelenlegi szabályok szerint már teljesítette. Ezért a törvény tisztázza, hogy az új szabályokat nem kizárólag a jövőbeli, hanem a folyamatban lévő eljárásokban, és bizonyos keretek között a végleges határozattal lezárt eljárásokban is alkalmazni kell.


2020. október 16-ig kell pótolni a pénztárgépek és automata berendezések elhalasztott éves felülvizsgálatát

Ha az online pénztárgép, illetve a kezelőszemélyzet nélküli élelmiszer-automatában működő felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.1

Mint azt a NAV korábbi közleményében2 jelezte, a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatakor is elsődleges volt a veszélyhelyzeti intézkedések betartása. A NAV ezért csak akkor javasolta a veszélyhelyzet alatt esedékessé váló éves felülvizsgálatok elvégzését, ha az közvetlen személyes érintkezés nélkül vagy annak minimalizálásával megoldható volt. Az üzemeltető körültekintően járt el, ha a csak személyes érintkezéssel elvégezhető felülvizsgálatot a veszélyhelyzet utáni időszakra halasztotta.

A veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki3 és 2020. június 18-án szűnt meg4. Az ebben az időszakban esedékessé vált és elhalasztott felülvizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül, azaz legkésőbb 2020. október 16-ig köteles pótolni az üzemeltető. A határidőben pótolt éves felülvizsgálat esetén az üzemeltetőnek semmilyen szankcióval nem kell számolnia.

 1 A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 50-51. §.
2 Halasztható a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálata (2020.04.22.). https://nav.gov.hu/data/cms519031/Halaszthato_a_penztargepek_ es_az_automata_berendezesek_eves_felulvizsgalata.pdf
3 A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.
4 A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet.

On line számla, regisztráció, pénztárgép stb.

Az online számla regisztrációt sikeresen végig vittük, igyekeztünk fel mérni kinek kell, kinek nem. Ha esetleg valaki lemaradt itt található linken megtalálja a regisztráció lépéseit.

https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol

Fontos a bérbeadók számlázási kötelezettségének eldöntése megítélése. Csak annak nincs számla kiállítási kötelezettsége, akinek vagy nincs adószáma, vagy ha van akkor az tárgyimentes. Ezeket is igyekeztünk feltérképezni, de lehetnek, mint voltak is a magánszemélyek esetében csontvázak a szekrényben, ezért kérem mindenki tekintse át természetes személy adóalanyiságát és ha indokolt keresse irodánkat.

A nyugta, vagy számla mi kell a pénztárgépbe előzőhír levelemben már kitértem rá. A tapasztalatokat majd 07 hó alapján vizsgáljuk. Két gondolatot azonban tovább részletezek a pénztárgép on line nyugtát és a bérbeadást.

2020/8. Adózási kérdés – A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni

[Áfa tv. 159. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert

  • a vevő/igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy,
  • a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti
  • és a vételár nem éri el a 900 ezer forintot,
  • továbbá a vevő nem kér számlát,

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.[1]

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.[2]

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az adóalany köteles az adóhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.[3] (2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

[1] Áfa tv. 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés
[2] NGM rendelet 1. melléklet
[3] Áfa tv. 10. számú melléklet 
Én erre azt a választ adtam, hogy tilos, nem pedig azt, hogy nem célszerű.

Bérbeadás adószám és adatszolgáltatás kérdései.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 10. számú melléklete 2020. július 1-jei, illetve 2021. január 1-jei hatállyal két lépésben módosul.

Első lépésként 2020. július 1-jétől az adóalanyok közötti ügyletekről kiállított minden – áthárított adót tartalmazó, és nem tartalmazó (például alanyi adómentes, egyéb sajátos jellégére tekintettel mentes) számláról adatot kell szolgáltatni.

Ez azt jelenti, hogy az adószámos magánszemélynek a gazdasági társaság részére kiállított számláiról – függetlenül attól, hogy az áthárított áfát nem tartalmaz – 2020. július 1-jétől kötelezően teljesítenie kell az adatszolgáltatási kötelezettséget.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget számlázó programmal készített számla esetén a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül nyilvános interneten keresztül azonnal, kézi számlázás esetén, amennyiben a számla áthárított áfát nem tartalmaz a számla adatainak webes felületen történő rögzítésével a kibocsátást követő négy naptári napon belül kell teljesítenie.

A magánszemélyeknek kiállított számlákról azonban ettől az időponttól még nem kell az adóhatóság felé adatot szolgáltatni.

A módosítás második lépéseként 2021. január 1-jétől bővül az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák köre, ettől az időponttól kezdve az adószámos magánszemélynek már a természetes személyek részére kiállított számlákról is kell adatot szolgáltatnia. Tette közzé a NAV.

Ezzel gyakorlatilag azt mondja, hogy ha van adószáma egy természetes személynek, akkor ha van számla kiállítási kötelezettsége akkor van adatszolgáltatás, igy, vagy úgy, azaz a nyomdai úton előállított esetében 4 naptári nap nap, a számítógéppel előállított esetében inter face-inter face között. Ez 4 fontos kérdést tesz fel.

  • Mikor kell adószám ingatlan bérbeadás esetén? Olyan mintha lerágott csont lenne, de nem az, mert ha lakáscéljára szolgáló helységet ad bérbe de nem lakásként akkor kell e adószám.
  • Ha van adószám, akkor lényeges e, hogy tárgyimentesként van bejelentkezve, vagy alanyi mentesként.
  • Ha alanyi mentesként van bejelentkezve, de a szolgáltatás tárgyimentes akkor van e számlakiállítási kötelezettsége, mivel benne van a mentesül a számlakiállítási kötelezettség alól.
  • ha nem kell az adószám, mert lakást ad lakásként bérbe, akkor kell e számlázni, vagy ha nem akkor vissza kell e adni az adószámot ahhoz, hogy ne kelljen számlázni, vagy ha nem kell akkor az nem jelent e adókockázatot a jelenlegi digitalizációs rendszerben.

Válaszok: 

  1. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 257. V (5) bekezdése szerint a magánszemély adózónak nem kell adószámot kérnie, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
    • nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),
    • tevékenysége kizárólag az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes ingatlan (ingatlanrész) bérbeadás (haszonbérbeadás),
    • az ingatlan bérbeadásra az adóalany nem választ adókötelezettséget,
    • az Áfa tv. 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem köteles.

Természetesen, ha az előzőekben foglaltak együttesen nem állnak fenn, akkor az ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély adószám kiváltására kötelezett.

2. Amennyiben kizárólag az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes ingatlan bérbeadási tevékenységet folytat a magánszemély, azaz egyéb tevékenysége nincs, és adószámot igényel, úgy a bejelentkezéskor az áfa mentesség okaként a „Kizárólag közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytatok” jelölendő.

3.  Az Áfa tv.165. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentesség (ún. tárgyi mentesség) alá tartozó ingatlan bérbeadási tevékenységről nem kell számlát kibocsátani, hanem elegendő a kifizetés igazolásaként számviteli bizonylatot kiállítani, függetlenül attól, hogy egyébként alanyi adómentességet választott és egyéb, nem tárgyi mentes tevékenységet is folytat és az egyéb tevékenysége tekintetében számla kibocsátási kötelezettsége van.

4. Az adószámmal rendelkező adóalany – olyan indokkal, hogy adószám nélkül végezhető a bérbeadás – a regisztrált adóalanyi körből nem jelentkezhet ki (adószámát nem szüntetheti meg), mert gazdasági tevékenysége nem szűnik meg.

Amennyiben az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentesül a számla kibocsátás alól, mert számviteli bizonylat kibocsátásával tesz eleget a bizonylat kibocsátási kötelezettségének, úgy az Áfa tv. 2020. július 1-től hatályos 10. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik rá.

Tehát nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá az olyan tárgyi adómentes ügylet bizonylata, amely ügylet tekintetében az adóalany számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A „számla helyett” kibocsátott számviteli bizonylatnak nem kell megfelelnie az Áfa tv. előírásainak, így arra nem vonatkozik például a számlakibocsátási határidőre, a kötelező adattartalomra vonatkozó előírás. Tartalmazhat ugyanakkor „Számla” megnevezést, különös tekintettel arra, hogy a számla fogalmát nem kizárólag az Áfa tv. alkalmazza. A számlaadási és ezáltal a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alóli mentesülést nem befolyásolja az sem, ha a számviteli bizonylat előállítása számlázó programmal vagy számla nyomtatvány alkalmazásával történik.

 

Remélem tájékoztatásom eredményesen segíti a vállalkozásának sikerét.

Tisztelettel:  Juhász Adószakértő Iroda, NAV, KVK.