Készpénzfizetési változások – 2013.

Tájékoztatás a készpénzfizetés szabályairól

Tájékoztatás a készpénzfizetés szabályairól, módosítva a 2013-as szabályok ismeretében.

Többeknél előfordult annak ellenére, hogy folyamatosan igyekszünk tájékoztatni, hogy még mindig gondot okoz a készpénzforgalmi szabályok betartása, illetve legtöbbször fel sem merül, hogy jelentési kötelezettség tapad hozzá.

 

Célunk jelen tájékoztató összeállításával egy munkájukat segítő, magyarázatokkal, ugyanakkor törvényi hivatkozásokkal is tarkított összefoglaló kialakítása volt.

 

  1. I.       Készpénzfizetési összeghatára  (hatályos: 2012. január 01-től) Art.) 17. § (9) bekezdése szerint:

“A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”

Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a fenti összeghatárokat meghaladó készpénzes mozgást a készpénz szolgáltatás igénybevevőjének, tehát ANNAK, AKI A PÉNZT KIFIZETI 15 napja van az állami adóhatósághoz ezt partner neve adószáma és az összeg feltüntetése mellett bejelenteni.

Figyelem! Jogcímről nem beszél a jogszabály, tehát mindegy hogy adásvételről, kölcsönadásról, vagy más jogcímű kifizetésről van-e szó

 Kapcsolt fél fogalma: Art 178 § 17 pontja szerint:

kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”

   A bejelentés nyomtatványa a 40-es számú nyomtatvány, melyet ebev rendszeren keresztül lehet benyújtani.

 Kérjük a tisztelt ügyfeleket, hogy az ilyen jellegű készpénzes ügyletek lebonyolódását követően lehetőleg haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül részünkre bizonylatmásolatot küldeni szíveskedjenek, a bejelentési kérelemre való felhívással, valamint a jogcím megjelölésével együtt. Ennek hiányában nem tudjuk garantálni, hogy határidőben benyújtásra kerül a nyomtatvány. A késedelmes benyújtást az Art szankcionálja, amelyért nem tudunk szavatolni. Amennyiben részükről bejelentési kérelem irányunkba nem érkezik, azt a későbbiekben sem áll módunkban pótolni!

 II.     Az art 38§.-a kiegészül egy (3a) ponttal. 2013.01.01-től:

 „egy Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1.5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.”

 Mit is jelent ez? Az jelenti, hogy függetlenül attól, hogy én milyen jogcímen fizetek ki készpénzt és hány részletben, tehát akár 200 ezer forintonként is, és ez egy szerződésből eredően egy naptári hónapban meghaladja az 1.5 millió forintot, akkor azt az összeget, amivel meghaladom az egymillió ötszázezer forintot már szankció mentesen nem fizethetem ki! A szankció mind a befogadó, mint a fizető esetében fenn áll, ami nem méltányolható.

 Amennyiben a fenti kp korlátból adódó összeg meghaladja az 1.5 milliós határt, akkor az Art. 172.§ (20f) pontja alapján:

„A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1.5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.”

  Fontos hogy nagyon figyeljünk, a fenti kp kifizetési korlátozó intézkedések mindenhol a ténylegesen kifizetett kp összeget jelentik, tehát ez egy áfás számla esetében a bruttó összeg lesz!

  Pénzkezelési szabályzat a számviteli törvény tükrében, különös tekintettel a házipénztár készpénzállományának meghatározására

  A gazdálkodónak a számviteli törvényben foglalt alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásban kell rögzítenie az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. A pénzkezelési szabályzatot a számviteli politika keretében kell elkészíteni minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül.

  Fontos, hogy a pénzkezelési szabályzat rendelkezzen legalább

·        a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,

·        a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,

·        a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,

·        a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,

·        a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről,

·        a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,

·        az ellenőrzés gyakoriságáról,

·        a pénzszállítás feltételeiről,

·        pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről,

·        a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

2012. január 1-jétől a számviteli törvény kimondja, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10 %-át, illetve – ha az előző üzleti év összes bevételének 10 %-a nem éri el az 500 ezer forintot – az 500 ezer forintot. (A számviteli törvény 2009.január 1-jétől az összes bevétel 1,2%-ában, 2009.március 13-ától 2%-ában határozta meg ezt az összeget és szintén legfeljebb 500 ezer forintban maximálta.) Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevételi adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Ez a szabály 2012.12.01-nappal megszünt.

A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében – bázisév hiányában – a napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát – így a pénzkezelési szabályzatot is – a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell a szabályzatokon keresztül vezetni.

Példán bemutatva, ez a szabály a következőket jelenti:

A tárgyévet megelőző üzleti évben (vagy ennek hiányában az azt megelőző évben) egy 380 millió forintos nettó árbevételt realizáló vállalkozás napi készpénz záró állománya legfeljebb 38 millió forint lehet. Amennyiben a gazdálkodó nettó árbevétele az említett időszakban nem haladja meg az 5 millió forintot, a házi pénztárban a készpénz napi záró állománya minimális árbevétel mellett is lehet 500 ezer forint.

A szabályozás a vállalkozás egészére vonatkozik, nem telephelyenként értendő. Ha még nem áll rendelkezésre a tárgyévet megelőző év összes bevétel adata, akkor az azt megelőző év beszámolóját kell alapul venni. Az átlag számításánál az adott hónap minden naptári napjára kell adattal rendelkezni a záró készpénzállományról, a készpénzállomány halmozott összegét pedig mindig az adott hónap naptári napjainak számával kell elosztani. Amennyiben a hónap bármelyik napján nincs készpénzmozgás, az azt megelőző nap záró pénzkészletének összegével kell számolni.

A házipénztár a gyakorlatban azt a helyet jelenti, ahol a vállalkozás a készpénzét tartja. A házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni, ami azt jelenti, hogy a készpénzforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Ezt analitikus nyilvántartással (napi, időszaki pénztárjelentés, pénztárkönyv, stb.) kell alátámasztani, amelyből megállapítható a készpénzben teljesített napi forgalom és a napi záró egyenleg. A házipénztárban egyes napokon a bevétel 10 %-át, illetve 5 millió forintnál kevesebb éves árbevétel esetén 500 ezer forintot meghaladó készpénz is tartható, azonban az adott hónap naptári napjainak átlagában a készpénz záró állománya nem haladhatja meg a törvényben meghatározott maximális értéket.

A számviteli politika kialakításáért, így a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért és módosításáért is a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Amennyiben a gazdálkodó a számviteli politikáját nem készíti el, vagy a szabályzataiban foglaltakat nem tartja be, mulasztási bírsággal sújtható.

 Forrás KVK