A “KATA” szabályai 2013

KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója)

 

–         bejelentkezés december 1-től lehetséges a rendszeresített nyomtatványon

–         év közben is szabadon lehet választani

–         ha az adóalany akár csak egy napot is az általános szabályok hatálya alatt tölt, akkor az általános szabályok szerinti kötelezettségeiről bevallást kell benyújtania

–         függetlenül attól, hogy a hónap mely napján jelentkeznek be, az adót az egész hónapra meg kell fizetni

–         választhatja egyéni vállalkozó, bt, kkt (csak magánszemély tulajdonos)

–         nem választhatja, akinek adószámát az adóhatóság két éven belül törölte vagy fel volt függesztve vagy biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végez vagy ingatlan bérbeadást folytat (abból tényleges bevétele van)

–         évi 6 millió forint bevételig éri meg választani, felette már adótervezés szükséges

–         tételes összege főállású kisadózó vállalkozó esetén 50 e Ft/hó, mellékállású esetén 25 e Ft/hó

–         kiváltja a társasági adót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékalap utáni adót és eho-t, nyugbizt járulékot, egbizt és munkaerőpiaci járulékot, szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, béren kívüli juttatást terhelő ehot (eü szolg járulékot is!)

–         bejelentkezést követően az adóhatóság tájékoztatót küld

 

Az adóalanyiság megszűnik:

–         kijelentkezéssel

–         vállalkozási forma megváltozásával, ha az nem felel meg a feltételeknek (egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén választható újra)

–         megszűnés esetén

–         bejelentett kisadózó kilépése, halála esetén, ha nem lép be helyette új

–         ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz

–         mulasztási bírság: számla vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru esetén

–         ha az adószámot felfüggesztik

–         ha az adózó adótartozása a negyedév utolsó napján meghaladja a 100 e Ft-ot

–         végelszámolás, felszámolás, átalakulás kezdő napjával

–         a fent kizárt tevékenységek felvételével

Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható, ez 24 hónapot jelent, nem egész évet.

 

Nem minősül bevételnek:

–         az áfa

–         kapott kölcsön, hitel

–         korábban nyújtott hitel visszafizetett összege

–         káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték

 

Külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB devizaárfolyamán kell átszámítani.

A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön adóköteles bevétel is.

A bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Igénybevett szolgáltatás esetén az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az áfa szabályai szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik.

 Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. Bt, cég a közreműködő tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, a be nem jelentett tagok kizárólag munkaviszony keretében működhetnek közre. Kisadózóként azt a tagot, vállalkozót kell tehát bejelenteni, aki személyes munkájával, tevékenységével segíti a vállalkozást. Ha tehát a tagok közreműködnek, két lehetőség van, vagy kisadózóként, vagy munkaviszonyban tevékenykednek, feltéve hogy erre van lehetőség.

 

 Ha új kisadózó vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor a jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a kiadózói jogállás létrejöttét bejelenteni, ezt követően az adóhatóság értesítő levelet küld.

A tételes adó választásakor már be kell jelenteni legalább egy kisadózót.

 

Főszabály szerint minden kisadózó főállású kisadózó. Nem főállású azonban:

–         legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll

–         kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (62 év feletti)

–         az EU-ban külföldön biztosított (=A1-es igazolással rendelkezik)

–         olyan magánszemély,_aki 2011 . december 31-én a._—társadalombiztosítás i nyugellátásról szóló törvény- alapján megállapított — I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági _nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű. ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi CXCI. törvény 32-33 . §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

–         rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapfán 50 százalékos vagy kisebb mértékű.,”

 

Ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen nem felel meg a feltételeknek, már főállásúnak minősül.

 

Ha a kisadózó jogállása megváltozik, 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.

 

A tételes adót főszabály szerint köv. hó 12-ig fizeti meg. Nem kell azonban az adót megfizetni, ha az adózó a hónap egészében

 

– táppénzben, baleseti táppénzben, tgyásban, gyesben, gyedben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül

– egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti

– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona

– fogvatartott

 

Ha a keresőképtelenség a hónap egészében nem áll fenn (kivéve szünetelés), de annak több hónapot érintő összefüggő együttes időtartama eléri a 30 napot, akkor a keresőképtelenség megszűnésének hónapjára vonatkozó tételes adót sem kell megfizetni. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azonban azt az időszakot, amelynek egészében a kiadózó keresőképtelen volt. A keresőképtelenség miatt mentesített hónapot a köv. 12-ig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Ha nincs kisadózó, akkor a hónapok számából kiesik annyiszor 500.e.ft, mint amennyit nincs kisadózó.

 

Ha gyes mellett újra végez vállalkozói tevékenységet, az adót meg kell fizetni, méghozzá a főállású kisadózót.

 

Ha a vállalkozás bevétele a 6 millió forintot meghaladja, akkor nem szűnik meg az adóalanyiság, azonban a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni (és lehetséges áfát is !!!), adóévet követő év február 25-ig. Ha a vállalkozás nem volt az egész naptári évben a tételes adó alanya, a bevételi korlát összege az adóalanyiság fennállásának hónapjaira havi 500 e forint.

 

A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapjahavi 81 300 Ft, ami egész éves adóalanyiság esetén 365 nap helyett 318 nap szolgálati időt jelent, ebben vannak kétségek, de ez a rosszabb verzió. A kisadózó vállalkozás nem köteles a havi adó és  járulékbevallások benyújtására kisadózói jogállása alapján.

 

A nem főállású kiadózó tb ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

 

A kisadózó jövedelmének a vállalkozás utolsó, megszerzett bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 %-a minősül, de legalább a minimálbér (Több kisadózó esetén a bevétel arányos része). Ez nagyon fontos szabály.

 

A kisadózó vállalkozás az adóévben adóalanyként elért bevételéről nyilatkozatot köteles tenni adóévet követő év február 25-ig. Papír alapon is lehetséges, abban az esetben is, ha korábban elektronikus úton nyújtott be bevallást. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot 30 napon belül kell megtenni. Eddig az időpontig kell bevallani és megfizetni a 40 százalékos adót is, tehát azt már bevallásban kell szerepeltetni.

 

A kötelező bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

– sorszám

– a bizonylat sorszáma

– a bevétel összege

– a bevétel megszerzésének időpontja

A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni.

 

A kisadózó vállalkozás köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”, ennek elmulasztása 200- 500 e Ft mulasztási bírsággal sújtható.

 

A kisadózó vállalkozás a nyilatkozatában, az art szerinti adózó pedig a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó (1408-as) bevallásában köteles adatot szolgáltatni, az ugyanazon adózónak egy év alatt 1 millió forintot meghaladó összegű bevételéről illetve kiadásáról. Az adóhatóság ez alapján vélelmezheti a bújtatott munkaviszonyt, a vélelmet akkor kel megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül legalább kettő megvalósul:

 

– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette

– a naptári év bevételének legalább 50 %-át NEM az adatszolgáltatásra kötelezettől szerezte

– a számlabefogadó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan

– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában van

– a szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlabefogadó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére

– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg

A kapcsolt vállalkozásokat az 1 millió forint szempontjából egy személynek kell tekinteni.

 

Áttérés szja-kata

 Szja szerinti vállalkozói bevétel minden olyan bevétel, ahol a teljesítési időpont megelőzi a kata időszakát.

Szja szerinti vállalkozói költség minden olyan költség, amely a kata időszakában merül fel, de a kata időszakát megelőző időszakra vonatkozik.

 Az áttérés bejelentésének évében a jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a kata előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét.

 A kata előtti időszakból származó összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

 Amennyiben az szja tv hatály alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette bevételét, akkor a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó szabályok a kata időszaka alatt is vonatkoznak rá.

 

Áttérés tao-kata

 A katát választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társasági adókötelezettségéről.

 Meg kell állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adót is, ez 16 %, amit három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.

 Alapja: eredménytartalék + saját elhatározásból lekötött tartalék + MSZE + jóváhagyott osztalék miatti kötelezettség csökkentve a mérlegben kimutatott immat javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével

 A kata hatálya alá bejelentkezett adózót a kata időszakában is terhelheti társasági adó fizetési kötelezettség, ha a korábban érvényesített kedvezmények (fejlesztési tartalék, kisvállalkozói kedvezmény, stb) feltételeit nem teljesíti.

 

Cégautóadó: a kata alanya esetén a cégautóadót akkor kell megfizetni, ha a vállalkozásnak az szja tv szerinti személyautó van a tulajdonában vagy azt pénzügyi lízing keretében lízingeli, költségelszámolás címén nem keletkezik kötelezettség, mivel költséget nem számol el.

 

Iparűzési adó: a kata alanyának mindenképpen szükséges legalább a nettó árbevétel – csökkentő tételek szóló bizonylatok gyűjtése, megőrzése, azok alapján a csökkentő tételek külön kiszámítása, ha az adózó nem az egyszerűsített vagy a tételes módszert választja.

 

Kata esetén az iparűzési adó alapja:

–         általános szabályok szerint

–         nettó árbevétel 80 százaléka (ha a bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg)

Vagy új lehetőség a tételes összegű iparűzési adó választásának lehetősége, ami

telephelyenként 2,5 millió ft * helyi iparűzési adó mértékkel, ez 2% mérték esetén 50 e Ft / év / telephely.

Abban az esetben, ha a kata adóalanyiság az adóév egészében nem áll fenn, akkor a 2,5 millió forintos tételes adóalap összege napi arányosítással számítva kisebb. (év közben jön létre, létesít telephelyet, vagy a katát az adóév bizonyos időszakára nem kell megfizetni: szünetel, keresőképtelen, stb.) A tételes adó alanya az év folyamán évente kétszer adót és nem adóelőleget fizet. Abban az esetben, ha az adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor az adóéven belüli adóköteles időszak első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig kell az adót két egyenlő részletben megfizetni.

 

A tételes összegű iparűzési adó fizetési kötelezettség választását az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon a kata hatálya alá tartozástól számított 15 napon belül be kell jelenteni. (2013. január 15.!!)

 

Ha a vállalkozó év közben tér át katára és akkor a tételes fizetést választja, az addig terjedő időszakról bevallást kell benyújtania köv. év május 31-ig.

 

Tehát bevallás benyújtására van szükség:

–         kata adóalanyiság megszűnik, 15 napon belül

–         a katát nem kellett megfizetni egy időszakra (tényleges fizetendő ipadó is kevesebb), adóévet követő január 15-ig

 Adóbevallást célszerű benyújtani valamilyen kedvezmény utólagos érvényesítése esetén: foglalkoztatás növelés, helyi adómentesség vagy kedvezmény, állandó ipadóból az ideiglenesen fizetett iparűzési adó levonása, adóévet követő év május 31-ig.

Ha az iparűzési adóban a tételes adófizetési alanyiság megszűnik, akkor a bevallásban adóelőleget is kell bevallani. Az előlegfizetés időszaka az általános szabályok szerinti adózási mód első napjától az adóévet követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakot öleli fel, az adóelőleg összegét annyi részletben kell megfizetni, mint amennyi előlegfizetési időpont az időszakban van.