Pénzbeli ellátások változása 2013.07.15-től

TÁJÉKOZTATÓ az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő 2013. július 06. napjától és 2013. július 15. napjától életbe lépő változásokról lakossági ügyfelek számára.

 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ebben a tájékoztatójában azoknak szeretne segíteni, hogy akik 2013. július 06. napjától, illetve 2013. július 15. napjától keresőképtelen állományba kerülnek és ezzel kapcsolatosan, illetve gyermek vállalás miatt igénybe kívánják venni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait.

FONTOS, hogy a 2013. július 06. napjától, illetve 2013. július 15. napjától hatályba lépő jogszabályváltozások nem érintik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság szabályait, tehát ugyanaz kaphat táppénzt, terhességigyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat, aki korábban is kaphatott.

A változás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – ide tartozik a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, táppénz – összegének megállapításánál van. 2013. július 15ét követően csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. 

Tehát csak annál a munkáltatónál kapott jövedelem vehető figyelembe, ahol a beteg vagy a kismama dolgozik, amikor ellátást igényel.

Terhességigyermekágyi segély és Gyermekgondozási díj (ellátás) 2013. július 14. napját követően kezdődő terhességigyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra való jogosultság esetében, ha az ellátást 2014. május 11.napját megelőzően született gyermekre tekintettel igénylik, akkor a megállapított ellátás összege nem lehet alacsonyabb, mintha azt a 2013. július 15ét megelőzően hatályos szabályok alapján állapították volna meg.

Mindez annyit jelent, hogy a 2014. május 11. napját megelőzően született gyermekek esetében a terhességigyermekágyi segély és a gyermekgondozási díjösszegét a korábban hatályos, illetve a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is kikell számolni az ellátást folyósító szervnek, és minden esetben a kérelmezőre nézve a kedvezőbbet kell folyósítani.

Terhességigyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapításakor a munkahelyen működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervei határozat formájában tájékoztatják a kérelmezőt, hogy mettől meddig és milyen naptári napi összegben részesül ellátásban.

Így már nemcsak egy utalás érkezik a kismama számlájára, hanem pontosan tudni fogja, mekkora összegre számíthat. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a kismama dolgozik, akkor lehetőség van az ellátás folyósításának a szüneteltetésére. A terhességigyermekágyi segély illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése írásban kérhető az ellátást folyósító szervtől.

Az ellátás szüneteltetése esetében az ellátást folyósító szervnek nem kell határozatot hoznia, a szünetelés után a korábban megállapított összegben és a korábban meghatározott időpontig tovább kell folyósítani az ellátást. Tehát, ha egy gyermekre tekintettel megállapították az ellátás összegét, attól hogy a kismama elmegy dolgozni, majd ugyanarra a gyermekre tekintettel ismét kéri az ellátást, az ellátás összege nem változik.

„Jövedelemigazolás egészségbiztosítás pénzbeli ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány

A korábbi szabálytól eltérően a foglalkoztató kizárólag biztosítási jogviszony megszűnése esetén – a biztosított írásbeli kérésére köteles kiállítani a„Jövedelemigazolás egészségbiztosítás pénzbeli ellátás megállapításához”elnevezésű szigorú számadású nyomtatványt.

2013. július 15étől csak annak érdemes a jövedelemigazolást kérni, aki olyan gyermekre tekintettel kér terhességigyermekágyi segélyt, vagy gyermekgondozási díjat, aki várhatóan 2014. május 11e előtt meg fog születni.

FONTOS, hogy a foglalkoztatónak a biztosított ez irányú írásbeli kérelmét át kell vennie, és az átvételről a biztosított részére igazolást kell kiállítania.

 

Táppénz összegének kiszámítása

Azon biztosítottak esetében, akik ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak évek óta (legalább 2012. 01.01től), nincs változás a táppénz kiszámítására vonatkozó szabályokban, vagyis az előző éves jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás összegét (ha van legalább 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme).

Ha pedig a fennálló munkáltatónál a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően találunk 180 napi jövedelmet, akkor az képezi a táppénz alapját.

Változás azon személyek esetében van, akiknek az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszonyukban azért nincs 180 naptári napi jövedelme, mert munkáltatót váltottak.

Ha a biztosított munkáltató váltás miatt nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (vagyis a munkahely váltások között nem telt el 30 napnál több), akkor a táppénzt a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

Abban az esetben, ha a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal sem rendelkezik, akkor a táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.

 

Gyermekápolási táppénz

Változtak a gyermekápolási táppénzre (GYÁP) vonatkozó szabályok 2013. július 6ától. Keresőképtelenség meghatározása szempontjából pozitív változás a gyermeket nevelő szülők számára, hogy – azok a szülők is igénybe vehetik beteg gyermekük jogán gyermek ápolása címén a gyermekápolási táppénzt, akiknek a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelés alatt áll, és a szülő a fekvőbetegellátást nyújtó intézményben beteg gyermeke mellett tartózkodik.

Mennyi időre folyósítható a gyermekápolási táppénz?

Attól, hogy a kórházi kezelés időtartamára GYÁPot lehet a szülőnek megállapítani, nem változott a gyermek életkorához igazodóan folyósítható GYÁP napok száma.

A GYÁP folyósításának időtartama továbbra is elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, valamint attól, hogy a GYÁPot kérelmező szülő a másik szülővel közös háztartásban, vagy egyedül nevelie a gyermekét.

Ennek megfelelően:

— Egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén a GYÁP napok a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születésnapjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra járnak.

— Ha a gyermek egyévesnél fiatalabb, akkor szoptatása, otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig.

 — Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át.

 — Háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át.

 — Hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

 

A jogszabály módosítás eredményeként a 12 éves, illetve a 12 évesnél idősebb, de a 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolásának, kórházi kezelésének idejére, kizárólag méltányosságból lehet GYÁPot megállapítani a szülő részére.

A méltányosság iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztárához kell benyújtani.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabályváltozásokkal párhuzamosan, amennyiben a szülő a 18 éven aluli beteg gyermekével kórházban tartózkodik, részére két orvosi igazolás kerül kiállításra a kórház által.

Egyrészt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített „IGAZOLÁS a szülő részére, a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról” elnevezésű nyomtatvány, mely a GYÁP igényléséhez szükséges. Amennyiben a gyermeke kórházi kezelésének időtartamára gyermekápolási táppénzt szeretne, akkor ezen igazolást a foglalkoztatójánál kell leadni, és kérni a GYÁPot.

Másrészt a gyermek kórházban történő gyógykezelésének időtartamát igazolja a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint kiállított „IGAZOLÁS FEKVŐBETEGGYÓGYINTÉZETBEN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSRŐL” elnevezésű nyomtatvány.

Tekintettel arra, hogy kórházi ellátásról van szó, a gyermekápolási táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50%a.

 

Hogyan változtak a táppénz szabályai, 2013. július 15től?

 Ami eddig volt:

A táppénz számításánál eddig a korábbi munkáltatónál elért jövedelmet is figyelembe vették.

 És ami ezután lesz:

Csak annál a munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni, ahol dolgozik a munkavállaló, amikor beteg lesz.

 Miért jobb az új szabályozás?

Mert nem érintik a jogosultság szabályait, azaz ugyanaz kaphat táppénzt, terhességigyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat, aki korábban is kaphatott.

Könnyen kiszámítható, hogy mennyi lesz a táppénz összege.

Egyszerűbb és kiszámíthatóbbá vált a rendszer.

Betegség esetén a dolgozó tud előre kalkulálni.

 

Hogyan változtak a gyermekápolási táppénz szabályai, 2013. július 6tól?

 Ami eddig volt:

Csak az otthoni ápolás idejére járt a gyermekápolási táppénz.

 És ami változott:

Mostantól a beteg gyermek kórházi kezelésének idejére is kaphat a szülő gyermekápolási táppénzt.

 Amire eddig nem volt lehetőség:

Az úgynevezett méltányossági táppénz, a 12 és 18 éves beteg gyermek esetében.

 Mit is jelent ez?

A 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén, méltányosságból igényelhet táppénzt a szülő, függetlenül attól, hogy kórházban, vagy otthon kezelik a gyermeket.

Miért jobb az új szabályozás?

Amikor egy gyermek súlyos beteg, sokszor családok mennek tönkre, mert az egyik szülő keresete kiesik a családi kasszából. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a kritikus helyzetben sem marad kereset nélkül egyik szülő sem!

Hogyan változtak a terhességigyermekágyi segély és a GYED összegének kiszámításának szabályai?

 Miben áll a változás?

Csak a gyermek születésekor fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni a számításkor!

Érinthetie bárkit is hátrányosan az új szabály? NEM!

…hiszen, akinek a gyermeke 2014. május 11e előtt születik, azoknak a régi és az új szabályok szerint is ki kell számolni az ellátás összegét és számára a kedvezőbbet kell folyósítani.

 

Hogyan változik a jövedelemigazolás kiállítására vonatkozó szabályok?

 Mi volt eddig?

Amikor megszűnt a munkaviszony a munkáltató automatikusan kiállította a jövedelem igazolást.

Mi lesz ezután?

Most csak akkor köteles kiállítani a munkáltató a nyomtatványt, ha a biztosított azt írásban kéri, a munkaviszony megszűnésekor.

 2013. július 15töl kinek érdemes kérnie jövedelemigazolást?

  Csak annak, aki olyan gyermekre tekintettel kér terhességigyermekágyi segélyt, vagy GYEDet, aki várhatóan 2014. május 11e előtt születik.

 Miért jobb ez a korábbi szabályozásnál?

Mert a munkáltatók megszabadulnak az igazolás kiállításával kapcsolatos adminisztrációtól.

A munkavállalónak pedig nem kell őrizgetnie a nyomtatványt

 

Forrás OEP.