NAV – Változás a számla és a nyugta együttes kibocsátási rendjében

Számla kibocsátás esetén az Online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani.  

Ezzel a címmel jelent meg közleménye a NAV-nak április 01-én.  

Először olvasva mondhatnám, hogy biztos áprilisi tréfa, de sajnos nem az.

 

Nézzük miért is okoz a nem kicsi gondot ez a néhány pár sor. 

A 2008. január 1-től életbe lépett új Áfa törvény 166. § (2) bekezdése – a korábbi szabályozástól eltérően – bevezette azt a szabályt, hogy az, az adóalany, aki pénztárgéppel (hagyományos) köteles teljesíteni nyugtaadási kötelezettségét, készpénzes számla kiállítása esetén mentesül a gépi nyugta kibocsátási kötelezettség alól.

Ezzel az előírással egyidejűleg módosításra került a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. §-a is, annak (2)-(3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével.

IME A HATÁLYON KIVŰ HELYEZETT szakasz (2)[1] A pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.

A hatályon kívül helyezett jogszabályi hely írta elő, hogy a pénztárgépben a számlával bizonylatolt készpénzbevételt is rögzíteni kell, majd pedig annak nyugtáját a számla tőpéldányához kellett csatolni. Ezzel biztosított volt annak igazolása, hogy igaz ugyan hogy két adóügyi bizonylat került kiadásra, de annak egyik (nyugta) példánya a kibocsátónál maradt, mivel arról számlát is állított ki, de ezzel teljes körűen bizonylatozta a készpénzes forgalmát és ezzel egyszerűsítette az adminisztrációját.

Az említett jogszabályi változásokból adódóan megszűnt az a kötelező előírás, miszerint minden készpénzes értékesítést rögzíteni kell a pénztárgépben.

Az Áfa törvény módosítása egyértelműen kimondta, és mondja, hogy a készpénzes számla kiállításával kísért értékesítésről nem kell gépi nyugtát kiállítani. Erre kaptunk most 6 év után megerősítést a NAV –tól is.

Ugyanakkor ezen előírás nem tiltja meg a korábban alkalmazott, 2007 előtt kötelező eljárás tovább alkalmazását, amikor is minden értékesítést rögzíteni kellett a pénztárgépben.

Az valóban igaz, hogy ezen utóbbi eljárás mellett a készpénzes számlával kísért értékesítésekről egyidejűleg kétféle bizonylat kiállítására is sor került, ahogyan azt már fentebb is bemutatta, mégpedig egy gépi nyugtára és egy készpénzes számlára is, de ez 2008. évet megelőzően is így történt, ami akkor szabályos, sőt kötelező volt.

Ez utóbbi eljárásnál az a lényeg, hogy a gépi nyugtának a készpénzes számla mellé tűzésével egyértelműen bizonyítani lehessen, hogy egy és ugyanazon értékesítésről van szó.

Sokak véleménye, a NAV ezen időszak alatti ellenőrzési gyakorlat az, hogy – mivel a törvény nem tiltja, tiltotta – továbbra is helyes volt az, az eljárás, mely szerint minden értékesítést beütnek, ütöttek a pénztárgépbe, de 2008-tól alkalmazható volt az a megoldás is, hogy a pénztárgépben csak a készpénzes számlával nem kísért bevételeket rögzítették. Az alkalmazott eljárást célszerű volt egy belső szabályzatban rögzíteni.

Nézzük mi a NAV 2014.04.01 álláspontja

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan.

Ezért abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe. Amennyiben pedig az online pénztárgépből történő nyugtakibocsátást követően kerül sor számlakibocsátásra (pl. azért, mert a vevő olyan időpontban jelzi, hogy számlát kér, amikor a nyugta kibocsátására vonatkozó parancs már nem vonható vissza), akkor a nyugta sztornírozandó.

Amennyiben az ügylet adatainak az online pénztárgépben történő rögzítése valamilyen okból (pl. az ellenértéknek a pénztárgépben való rögzítése céljából) mégis szükségessé válik, arra csak „nem adóügyi bizonylat” kiállításával kerülhet sor.

Ezzel nem is tudja a sorok megalkotója a legnagyobb jó szándékával mekkora gondot okozott, hogy alig 6 év kellett ahhoz, hogy erre az álláspontra helyezkedjen.

Nézzük, milyen gondok vannak és még mennyi minden lehet.

  • ·         Nő az adminisztráció mivel eddig a napi bevételt a vállalkozások a pénztárgép forgalom összesítése alapján számolták el, most pedig számlánként kell majd elszámolniuk.
  • ·         Adatot kell adni a számlákról, annak ellenére, hogy egyébként bevezette az új pénztárgépet.
  • ·         Adó ellenőrzési kockázat merül fel a kiválasztásnál, mert az online pénztárgép forgalmi adata csökkenni fog az eddigi forgalomhoz képest
  • ·         Szankcionálni lehet azokat, akik eddig az eddig nem kifogásoltak szerint, két helyen is bizonylatozták az értékesítést.
  • ·         A pénztárban levő pénzkészlet nem, nem feltétlen fog megegyezni a pénztárgépben levő pénzkészlettel. Ezen azért el kellene gondolkodni, hogy mi is a célja a pénztárgépnek. Álláspontom   szerint benne van a nevében.

Nagyon remélem, hogy a jogértelmezési jó szándék, egybe esik a Pénzügyi kormányzat szándékával és a keletkeztetett ellenmondást megfelelő szabályok megalkotásával feloldják és a bizonylatolás a meghirdetett adóadminisztrációs egyszerűsítés és nem a bonyolítás felé fog terelni.

Addig is reméljük, hogy a szankcionálási lehetőség mindenkit elkerül.

Biztos vagyok abban, hogy folytatjuk a kérdés megvitatását.

Juhász Tibor



[1] Megállapította: 8/1999. (III. 5.) PM rendelet 6. § (1). Hatályos: 1999. III. 13-tól.