Nyugta vs. számla – iránymutatás

Az adóhatóság április 1-jén jelentett meg a honlapján az áfatörvényről egy értelmezést, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Majd két nappal később eltűnt az értelmezés a NAV honlapjáról, aminek okáról nem tájékoztatott az adóhatóság.

Az Adózóna.hu értesülése szerint az Adótanácsadók Egyesülete jelezte a NAV-nak, hogy a tájékoztató káoszt teremt, ezért vette le azt az adóhatóság a honlapjáról. A NAV a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztet a kérdésben. Az adóhatóság tegnap közölte az Adózóna.hu kérdésére, hogy  azért tartotta szükségesnek levenni a honlapjáról a tájékoztatót, és azt kiegészíteni, mert a korábbi közlemény nyomán több kérdés is érkezett ügyfélszolgálataikhoz.

A NAV tegnap este közzétette honlapján az új tájékoztatót, amely megerősíti a korábbi közleményben foglalt jogszabály-értelmezést, miszerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 159. §-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az áfatörvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő nem kér számlát – teszi hozzá a NAV.

Az adóhatóság leszögezi: az áfatörvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV.

Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége eddig úgy járt el – olvasóinktól származó információk szerint –, hogy a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát adott, majd arról számlát állított ki, és a nyugtát hozzátűzte a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében.

Az adóhatóság is tisztában van azzal, hogy az adóalanyok egy része továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben – derül ki a most közzétett új tájékoztatóból.

Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában – hangsúlyozza a közlemény.

Ugyanakkor arra is figyelmeztet a NAV, hogy a bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz, ha az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát), vagy a nem a jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.

Forrás: Adózóna.