Reklámadó

ra5

 

  1. A reklám-közzététel fogalmának pontosítása

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] tárgyi hatálya – főszabály szerint – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti kereskedelmi közlemény Ratv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott platformokon történő közzétételére terjed ki. A reklámadó-kötelezettség keletkezése szempontjából közzétételnek kell tekinteni a Reklámtv. 3. § f) pontja szerinti esetet, vagyis azt, ha a reklámot – akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára – megismerhetővé teszik.

Az adókötelezettség fennállásának egyértelmű megítélése érdekében – habár a fenti meghatározásból eddig is következett – a Ratv. 2015-től pontosítja a reklám közzétételének fogalmát, azaz a Ratv. 1. §-a 8. pontját. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy reklám-közzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját. Ebből következően vitathatatlanná válik, hogy akkor is adóköteles tényállás valósul meg, ha például a felek abban állapodnak meg a reklám közzétételére irányuló szerződésükben, hogy a reklámot a műsoridő egy előre meghatározott sávjában kell közzétenni, így a kimondottan a speciális közzétételért fizetett/nyújtott ellenérték (mint a közzétevő adóalany adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételének része) is adóalapot képez.

 

  1. A   reklám-közzététel megrendelése utáni adókötelezettség

A Ratv. 2. § (2) bekezdése alapján a reklám-közzététel mellett adóköteles tényállásnak minősülhet a reklám-közzététel megrendelése is, abban az esetben, ha a reklám közzétevője a Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti a megrendelő felé. A közzétevőnek vagy arról kell nyilatkoznia, hogy az adókötelezettségének eleget tesz, vagy pedig arról, hogy az adóévben, reklám közzététele után őt adófizetési kötelezettség – figyelemmel a reklám-közzétételből származó éves nettó árbevétele, illetve a reklám-közzététellel összefüggésben közvetlenül felmerült költségei (mint adóalap) összegére – nem terheli. Tehát, ha a megrendelő rendelkezik a közzétevő ezen nyilatkozatával, az adott reklám-közzététel megrendelése után reklámadó-kötelezettsége nem keletkezik.

  1. január 1-jétől – a Ratv. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján – a fenti eset mellett a reklám-közzététel megrendelése akkor sem keletkeztet adókötelezettséget a megrendelő számára, ha hitelt érdemlően (például tértivevénnyel, elektronikus levél esetén olvasási nyugtával vagy az elküldött e-levelek listájával) igazolni tudja, hogy a fenti nyilatkozat kiadását kérte ugyan a közzétevőtől, de azt a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg. További feltétel, hogy a nyilatkozat kiadására irányuló kérés tényét, valamint a közzétevő személyét, továbbá a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

Mindezek mellett 2015-től – a Ratv. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint – a reklám megrendelése akkor sem minősül adókötelesnek, ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, vagy az adófizetésre nem kötelezett adóalanyok nyilvántartásában.

 

  1. A közzétevők nyilvántartása, mentesülés a nyilatkozattétel alól

Annak érdekében, hogy a megrendelők már 2015. január 1-jétől tisztában legyenek azzal, hogy egy konkrét közzétevőtől megrendelt reklám-közzététel esetén terhelheti-e őket adókötelezettség vagy sem, a Ratv. 2014. december 1-jével egy új 7/A. §-sal egészült ki, mely értelmében az állami adóhatóság – a közzétevő erre irányuló kérelmére – a reklám-közzétevő adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról havonta frissülő nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz.

Ha – 2015. január 1-jét követően – a reklám-közzététel megrendelése időpontjában a közzétevő szerepel a nyilvántartásban egyrészt a közzétevőt nem terheli a Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti, a megrendelő felé teljesítendő (reklámadó-kötelezettsége és adófizetési kötelezettsége teljesítéséről vagy az adófizetési kötelezettség hiányáról szóló) nyilatkozattételi kötelezettség, másrészt a megrendelő automatikusan mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól. (A nyilvántartásban nem szereplő közzétevők nyilatkozatadási kötelezettsége fennmarad.) A Ratv. új szabályainak köszönhetően tehát egyrészt csökken a megrendelők adóterhe, másrészt a reklám-közzétevők adminisztratív terhei is enyhülnek.

A közzétevők a nyilvántartásba vételt kötelező alaki feltételek nélkül kérhetik. Az adóhatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása – mint adóügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 23. pontja alapján tárgyi illetékmentes.

A közzétevőt az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha az adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy, ha nyilatkozik arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli (nemleges adófizetési nyilatkozat). Az utóbbi esetben az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.

Az állami adóhatóság törli az adóalanyt a honlapján közzétett nyilvántartásból

  • az adóalany kérelmére,
  • ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
  • ha az adóalanyt nemleges adófizetési nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét a Ratv. rendelkezésének megfelelően teljesíti,
  • a nemleges adófizetési nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével,
  • ha az adóalany megszűnik,
  • ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
  • ha az adóalany adótartozása – a naptári hónap 1. napján – bármely adónemben a 100.000 forintot meghaladja.

Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti a nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján teszi közzé a honlapján. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyilvántartás havonta frissül, így a megrendelő csakis az állami adóhatóság honlapján a megrendelés időpontjában hozzáférhető nyilvántartás tartalma alapján mentesülhet a megrendelői adóalanyiság alól.

 

  1. Sportszövetségek, sportszervezetek adómentessége
  1. január 1-jétől – a Ratv. 2. §-ának új (3) bekezdése értelmében – nem minősül adóköteles tényállásnak a reklám-közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség
  • a nemzeti válogatott keret működtetésével,
  • az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, vagy
  • az amatőr versenyrendszer működtetésével

összefüggésben végzi.

Ezek mellett a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet (sportvállalkozás, sportegyesület), sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány

  • az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy
  • az amatőr versenyrendszerben való részvétellel

összefüggésben végzett reklám-közzétételi esetek is kikerülnek az adóköteles tényállások köréből.

 

ra2

  1. Az   adóalanyiság honosságtól való függetlensége

A Ratv. 2015. január 1-jétől hatályos 3. § (1) és (2) bekezdései kétségtelenné teszik azt a tényt, hogy az adóalanyiság független a közzétevő, vagy a megrendelő illetőségétől, vagyis minden olyan személy vagy szervezet, aki/amely adóköteles tevékenységet (reklám-közzététel vagy annak megrendelése) végez, a reklámadó alanyának minősül. Mindez ugyan a korábbi reklámadó-szabályozásból is egyértelműen következett, de ezen új, utaló szabályoknak köszönhetően nyilvánvalóvá válik, hogy a Ratv. ahogy eddig is, úgy a jövőben sem szűkíti le a személyi hatályát a közzétevő honossága szerint.

 

  1. A reklámadó mértékének változása a legfelső adósávban

Az adómértékeket a Ratv. 5. § (1) bekezdése tartalmazza.

  1. január 1-jét követően az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után a közzétevő adóalanyok – a korábbi 40% helyett – 50%-os adómérték alkalmazásával kötelesek megfizetni a reklámadót.

 

  1. A   reklámadó összege tört adóév esetén

A reklámadó – a reklám-közzétevő számára – éves elszámolású adó, az adót adóévente kell bevallani, megfizetni. Az adóév – folyamatosan működő adózó esetén – tipikusan 12 hónapnyi időszakot fog át.

A Ratv. 2014-ben hatályos szövege nem rendelkezett arról, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalany közzétevőnek miként kell megállapítania az általa fizetendő reklámadó összegét, ezáltal – speciális szabály hiányában – a Ratv. általános, az adó alapjára és annak mértékére vonatkozó 4. és 5. §-ai alapján kellett eljárnia.

A Ratv. 5. §-ának 2015. január 1-jétől hatályos új (3) bekezdése rögzíti, hogy az adóalanynak először a 12 hónapnál rövidebb adóévi adóalapját évesítenie kell, majd az évesített adóalap vonatkozásában kell kiszámítania [az 5. § (1) bekezdésében található adómérték-tábla szerinti sávok és az ott rögzített kulcsok alkalmazásával] azt az adóösszeget, amelyet akkor kellene fizetnie, ha az adóéve 12 hónap lenne. Ezután az így kiszámított éves adóösszeget arányosítania kell a tényleges adóéve naptári napjainak számával. Az így kapott végösszeg lesz az adóalany által fizetendő reklámadó összege.

 

  1. A kapcsolt   vállalkozások adója, adóelőlege

A reklámadó-kötelezettség kijátszhatóságának, a fizetendő adó optimalizálásának elkerülése érdekében a Ratv. 6. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklám-közzétevő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, majd az eredmény alapulvételével, a Ratv. 5. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az egyes adóalanyok adóalapja az előzőek szerint összesített adóalapban képvisel. Az összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának is minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Ha ugyanis valamely adóalanynak olyan kapcsolt vállalkozása is van, amely a Ratv.-nak nem alanya (azaz nem végez reklámadó-köteles közzétételi tevékenységet), úgy ezen kapcsolt vállalkozást az összeszámítási szabály alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni.

A 2014. évi szabályok alapján a kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklám-közzétevő adóalanyoknak – függetlenül a kapcsolt vállalkozási viszony időtartamától – a teljes adóévi adóalapjukat figyelembe kellett venniük az adóalapok összeszámításakor. Enyhítvén ezen vállalkozások adóterhét, 2015. január 1-jétől a Ratv. 6. §-ának (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az adóalanyoknak már nem az adóévi adóalapjuk teljes, hanem kizárólag a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – összegét kell figyelembe venni a csoport szinten összeszámított adóalap meghatározásakor.

 

  1. A Ptk. fogalma okán szükséges módosítás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] rendelkezései értelmében jogi személyek egyesülése, illetve szétválása – a korábbi szabályozástól eltérően – már nem minősül az átalakulás Ptk.-beli fogalmához tartozó, speciális eseteknek, azok tehát nem bírnak azonos jogi tartalommal.

A Ptk. fogalmi rendjének való megfelelés jegyében a Ratv.-nak az átalakulással létrejött adóalanyokra vonatkozó adóelőleg számítási rendelkezése [Ratv. 7. § (3) bekezdés d) pont] 2015. január 1-jétől kiegészül az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó hivatkozással is.

 

  1. Átmenti   szabályok a naptári   évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok részére

A Ratv. speciális, átmeneti szabályokat állapít meg a 9. §-ában, rögzítve azt, hogy a 2014. (naptári) évre minden adózó azonos adóalap után köteles adót fizetni. E szabály alkalmazása vonatozásában tehát nincs jelentősége annak, hogy az adóalany üzleti éve a naptári évvel azonos, vagy attól eltér. A 2014. évre fizetendő adó összegének megállapításakor az adóalany 2014. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevételét (illetve a saját célú reklám közvetlen költségét) kell kiindulópontnak tekinteni, növelve a reklámértékesítő ügynökség, mint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] szerinti kapcsolt fél által a 2014. évben alkalmazott árréssel, illetve csökkentve a Tao. tv. vagy Szja tv. szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával (a Ratv. 10. §-ában írt feltétel mellett), majd ezen számított összeget kell arányosítani a Ratv. hatályba lépésétől 2014. december 31-éig számított időszak naptári napjainak számával (ez 139 naptári napot jelent).

A fenti szabályok ugyanakkor nem rendelkeznek a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok esetében a 2014. év közben (de a Ratv. hatályba lépését, vagyis augusztus 15-ét megelőzően) kezdődő üzleti év 2015. január 1-je és a 2014. évben kezdődő üzleti év utolsó napja közötti időszakának adóvonzatáról (nevezetesen, hogy mi minősül ezen időszakban adóalapnak, az adót miként kell megfizetni). A 9. § 2015. január 1-jén hatályba lépő módosítása [új (5) bekezdése] azonban már rögzíti, hogy az előbb meghatározott időszakra egy ún. átmeneti adóév jön létre. Az ezen időszakra eső adó összege pedig az adóalany átmeneti adóévben elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele (illetve a saját célú reklám közvetlen költsége) az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő reklámértékesítő ügynökség átmeneti adóévben alkalmazott árréssel növelt összegének a Ratv. 5. § (1) bekezdése szerinti adómérték-tábla szerint számított összegével egyezik meg, azzal, hogy figyelemmel kell lenni a tört (12 hónapnál rövidebb) adóévre vonatkozó szabályokra is.

A Ratv. 9. §-ának (6) bekezdése szerint az átmeneti adóévre jutó adóelőleg alapjának az adóalany 2014. évi adóalapját kell tekinteni. Az adóelőleg összegének megállapításakor pedig a fizetendő adó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a fizetendő adóelőleg-összeg arányos lesz a 2015. évi átmeneti adóév időszakával. Ez azt jelenti, hogy a 2014. teljes évi, a Ratv. 9. § (6) bekezdés szerinti adóelőleg-alap elemek és a 2015. évtől hatályos adómérték-tábla alapján kell kalkulálni a számított adót, majd azt – a Ratv. 5. § (3) bekezdés alkalmazásával – a 2015. évi átmeneti adóév naptári napjaival időarányosítani kell.

Példa: Ha az adóalany 2014. évi reklám-közzétételből származó nettó árbevétele 5 milliárd forint volt, a saját célú reklám közvetlen költsége pedig 1 milliárd forint, akkor az átmeneti adóév adóelőlegének alapja 6 milliárd forint lesz. Ennek számított adója 145 millió forint (500 millió forint adóalapig 0 forint, 4,5 milliárd forint adóalap után 45 millió forint, 1 milliárd adóalap után 100 millió forint). Ha a társaság mérlegfordulónapja március 31-e, akkor az átmeneti adóév hossza 90 nap, az időarányosított adó pedig, mint adóelőleg (145 millió forint* 90 nap/365 nap) 35.753.425 forint ~ 35.753 ezer forint.

Az adóelőleget – a Ratv. 9. § (7) bekezdése szerint – 2015. január 15-ig kell megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig kell megfizetni.

Az új szabályok [a Ratv. 9. § (8) bekezdése] azonban azt is rögzítik, hogy az átmeneti adóévre jutó adóra és adóelőlegre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. (a Ratv. hatályba lépésének napja) és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott. Ezen adóalanyok adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségét ugyanis a Ratv. 7. § (8) bekezdésében rögzített „főszabály” rendezi.

[Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3157048585/2014.] 

 rekado