Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátai

 

Kérdések feleletek a legfontosabb tudnivalókról!

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait az elmúlt 5 évben megismerhettük. Nagyon sok hangsúly fektettünk a bejelentés, a törlés, a napi bérezés, annak szja kötelezettsége témakörére, csak úgy mint az MT-től eltérő szabályok megismerésére, és az igazolások kiadásárára.

A bejelentési szabályokban és a törlési szabályokban ugyan nincs változás, de a NAV technikai  rendszerében van 2015 évben változtatás a NAV részéről, ami az jelenti, hogy csak nagyon pontos és határidőben való bejelentések, törlések és változások vezethetők keresztül, a hibák később semmilyen formában nem orvosolhatók a NAV jelenlegi hozzáállása okán.

Kérem, különösen a telefonon bejelentőket, a bejelentéseik alkalmával erre nagyon legyenek figyelemmel, a bejelentés nem ellenőrzi azt, amiről a későbbiekben szót váltunk, illetve amit a bevallási rendszer esetleg figyel, vagy észrevesz.

A napi munkánk során azonban sokaknak gondot okoz az egyszerűsített foglalkoztatás létszámának korlátozása ezért most ezzel is szeretnénk foglalkozni, ezt is szeretnénk mindenkivel megértetni, megosztani.

 Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

  • a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
  • b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
  • c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
  • d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

A fent meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja.

Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Ha a munkáltató és a munkavállaló

  • a) idénymunkára, vagy
  • b) idénymunkára és alkalmi munkára

létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

 A fenti korlátokat a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

 

Legfontosabb besorolási fogalmak:

mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

  • a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
  • b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
  • c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban, amely folyamatosan is ledolgozaható.

filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.

Amennyiben valaki nem fenti korlátok szerint foglalkoztat egyszerűsített foglalkoztatottak, a szabálytalanul foglalkoztatottak után a járulékfizetési szabályok és a normál foglalkozatási szabályok szerint kell eljárni. A kérdéses szabályszegéseket, csak utólag tudjuk megállapítani ezért ennek elkerülése érdekében kérem, fokozott figyelemmel járjanak el. A szabálytalan foglalkozatás jelentős többlet terhet és adókötelezettséget eredményez, amit megváltoztatni sajnos utólag nem tudunk.

 

efot kerdes

Összefoglaló az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályairól

 

1. Milyen munkát lehet vállalni egyszerűsített foglalkoztatással?

  • · mezőgazdasági idénymunkát
  • · turisztikai idénymunkát
  • · alkalmi munkát.

2. Hány főt alkalmazhatnak naponta egyszerűsített foglalkoztatással?

Az idénymunkánál bármennyit (a mezőgazdaságban és a turisztikában is).

Az alkalmi munkánál létszámkorlát van, a vállalkozás méretétől függően:

  • · Főállású személyt nem foglalkoztató esetén: 1 főt
  • · 1-5 főállású esetén: 2 főt
  • · 6-20 főállású esetén: 4 főt
  • · 20 fölállású felett: a munkavállalói létszám 20 %-át.

3. Mi alapján sorolják be a vállalkozást?

A vállalkozás tárgyhónapot megelőző hat havi létszámának átlagát kell alapul venni.

4. Túlléphető-e a napi létszámkorlát, ha több munkavállalóra van szüksége a munkáltatónak?

Igen. A napi korlát túlléphető, csak az éves keret nem. Például egy vállalkozás minden nap foglalkoztathat egy-egy főt, vagy akár egy napig 365 fő. Javaslat előre ne lépjük túl utólag használjuk fel.

5. Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással?

Idénymunkánál legfeljebb 120 napig.

Alkalmi munkánál pedig egy évben összesen 90 napig.

Ha a munkavállaló többfajta munkát is vállal egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy évben (idény- és alkalmi munkát egyaránt), a munkaviszonya akkor sem haladhatja meg az évi 120 napot.

Az időkeret kimerülése után a munkavállalók természetesen más munkáltatóknál folytathatják, így akár az év egészében dolgozhatnak „egyszerűsített formában”.

6. Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni egyszerűsített foglalkoztatással?

Idénymunkánál a 120 nap folyamatosan ledolgozható.

Alkalmi munkánál a munkaviszony

  • legfeljebb 5 egymást követőnap,
  • egy hónapban legfeljebb 15 nap,
  • egy évben legfeljebb 90 nap lehet.

7. Hogyan jön létre az egyszerűsített foglalkoztatás?

a. Először a munkáltatónak regisztrálni kell az ügyfélkapun (ha eddig nem volt ott még nyilvántartva).

b. A NAV-nak bejelenti a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt a felek megállapodása alapján (ezáltal jön létre ténylegesen a munkaviszony).

8. Hogyan lehet bejelenteni?

  • ügyfélkapun keresztül elektronikus úton
  • telefonon a 185-ös hívószámon és
  • 2010. december 1-tıl SMS-ben.

9. Milyen adatok kellenek a bejelentéshez?

  • a munkáltató adószáma,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ-száma,
  • a foglalkoztatás jellege (idény- vagy alkalmi),
  • a munkaviszony napjainak száma.

10. Módosítható-e vagy visszavonható-e a bejelentés, ha a munkavégzés valamilyen okból meghiúsul?

Két órán belül van erre mód a bejelentés után akkor, ha csak aznapra, a bejelentés napjára alkalmazzák a munkavállalót.

Ha a tervezett munka hosszabb egy napnál vagy másnap, a bejelentést követő napon kezdődik, akkor az adott nap reggel 8 óráig lehet módosítani.

11. Hogyan lehet módosítani vagy visszavonni a bejelentést?

Függetlenül az eredeti bejelentés módjától, bármelyik úton:

  • ügyfélkapun keresztül elektronikusan,
  • telefonon a 185-ös hívószámon, és
  • 2010. december 1-tıl SMS-ben.

12. Mi történik, ha nem módosít a bejelentő a határidőben?

A munkáltatónak fizetnie kell: köteles az adott napra a közteher-fizetési kötelezettségének eleget tenni.

13. Kell-e írásbeli munkaszerződést kötni?

Csak akkor, ha azt a munkavállaló kéri. Ilyen esetben ún. egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, amelynek őrlapja letölthetı az APEH vagy az ÁFSZ honlapjáról, illetve beszerezhető a munkaügyi kirendeltségeken, vagy talál az oldalamon.

14. Mikor nem jogosult a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatásra?

Abban az esetben, ha a munkáltató havi köztartozása eléri a 300 ezer Ft-ot. A tartozás befizetése után azonban már alkalmazhat munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással.

15. Van más feladata a munkáltatónak a munkakezdés előtt?

Meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van-e.

16. A munkavállaló milyen ellátásra válik jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

  • nyugellátásra,
  • baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
  • valamint álláskeresési ellátásra.

17. Mennyi az egyszerűsített foglalkoztatással közterhe?

A munkavállalónak nem kell semmilyen közterhet fizetnie.

A munkáltató által fizetendő közteher egységesen, a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül:

  • idénymunkánál napi 500 Ft/fı (mezőgazdaság és turisztika)
  • alkalmi munkánál napi 1000 Ft/fő.

18. Mikor kell megfizetni a közterhet?

A tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni a munkáltatónak a közterhet. A bevallási kötelezettségnek is ugyanez a határideje.

19. Hogyan kell megfizetni a közterhet az adóhatóságnak?

A bevallással egyidejűleg az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számlára kell

  • átutalni vagy
  • postai csekken befizetni (ez is az adóhatóságtól igényelhetı).

A munkáltatónak – a többi foglalkoztatási jogviszonytól eltérően – nem kell összesített jövedelemigazolást adnia az alkalmazott személy részére az elszámolási évet követıőév január 31-éig.

20. Külföldiek foglalkoztathatók egyszerűsített foglalkoztatással?

Igen:

  • uniós állampolgárok a magyar munkavállalókkal azonos módon mindhárom fajta egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezhetı munkára (mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára is),
  • harmadik országbeli állampolgárok csak mezőgazdasági idénymunkára.

21. Kell-e munkavállalási engedély a harmadik országból származó külföldi munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásához?

Igen, de a munkavállalási engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, ha annak időtartama nem haladja meg az évi 60 napot.

22. Turisztikai idénymunka esetén, ha például este 22.00 órától 02.00 óráig dolgozik egy pultos lány, ebben az esetben hány munkanapnak minősül a munkavégzés?

A törvény naptári napban határozza meg az idénymunka időtartamát. Mivel a 22 órától 02 óráig történő  foglalkoztatás két naptári napot érint, tehát a fenti szabályok alapján ez esetben két napra kell a pultos lányt bejelenteni.

23. Egy konkrét cég által végzett gyümölcsfelezés és feldolgozás mezőgazdasági idénymunkának vagy alkalmi munkának számít-e a járulékfizetés szempontjából?

A törvény szerint a mezőgazdasági idénymunka olyan munkavégzés, amely

  • évszakhoz, az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik,
  • illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága

területén történő anyagmozgatása, csomagolása.

Mivel a konkrét esetben nem a munkáltató saját gazdaságában megtermelt termények feldolgozásáról van szó, ez a munka nem minősül mezőgazdasági idénymunkának, csak alkalmi munkának tekinthető, amely után napi ezer forintot kell fizetni járulékként fejenként.

24. Mezőgazdasági – növénytermesztési idénymunka esetén mennyiben elengedhetetlen a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat megléte? Esetleg elegendö lenne-e egy háziorvosi igazolás a munkavégzésre való alkalmasságról (ez a megfelelőség kategória is változott év közben többször)?

A foglalkoztathatósági szakvélemény nem kötelező feltétele az egyszerűsített foglalkoztatásnak, kivéve a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatását. A munkavégzés megkezdése előtt azonban a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. A foglalkoztathatósági vizsgálat azért ajánlatos, mivel esetleges munkahelyi baleset esetén a munkáltató ebből eredő kártérítési felelősségét megelőzheti. A vizsgálat egy évig érvényes, azon belül nem kell újra megismételni,kiadásának díja 3000 Ft fejenként és esetenként. Háziorvos csak akkor végezhet ilyen vizsgálatot, ha rendelkezik foglalkozás-egészségügyi engedéllyel. (Az ilyen orvosok listájáról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ad információt). Csak abban az esetben kötelező egészségügyi vizsgálatot – és ez esetben ún. személyi higiénés orvosi vizsgálatot – végezni, ha a munkakör a járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek körébe tartozik. Ilyen pl. a közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy munkaköre (pl. pultoslány).